XIII. Kerületi Hírnök, 2010 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2010-12-09 / 23-24. szám

Jövök-megyek 33. ^ersze, a maijövés-menésnek is a foci az oka. (Mint annyi minden másnak nálam.) Eredeti­leg csak az történt, hogy megsérül­tem a hétvégi játékban (a sérülés egyre gyakrabban, a hétvégi játék egyre ritkábban esik meg velem), így aztán foci helyett csak mélázás- ra jutott lehetőségem. Azon méláz­tam, hány helyen is fociztam én Budapesten az elmúlt évtizedek során. Hosszú ideig törtem a fejem ezen, több tucat helyszín jutott az eszembe, de (gyanítom), több tu­cat nem. Angyalföldön is van tíz­egynéhány pálya, játszótér és tor­naterem, ahol megcsillogtathat­tam kivételes (ti. kivételesen sze­rény) labdarúgótudásomat. Egy- ről-kettőről, a Láng pályáról meg az Acélöntő csodás stadionjáról (mely voltaképp az Érdért földes edzőpályája volt) már ejtettem szót ebben a sorozatban, másokról (például a Vasas kispályáiról, ahol egy évtizeden át kínai piac műkö­dött, jelentősen átrajzolva a kör­nyék arculatát), előbb-utóbb nyil­vánfogok. De nem esett szó még közöttünk a Váci úti katlanról, pe­dig illett volna. A Váci úti katlan a Lőportár utca sarkán volt feltalál­ható, és külsőre amolyan monar­chiabeli iskolaépületnek látszott. Komolykodónak és klinkertéglás- nak. A mi számunkra viszont egy barátságos futballozóhely volt, ahol minden péntek délután vi­dám kétkapus játék keretében sza­badulhattunk meg a gondjainktól: kezdődhetett a hétvége. Nem em­lékszem már, hogyan jutottunk eh­hez a helyhez, lehet, hogy a Varga Jani találta, aki a közelben dolgo­zott valahol, talán az Elektromos Műveknél. Annyira emlékszem, hogy amikor el kellett jönnünk Óbudáról, megnéztünk vagy négy­öt helyet (nem lehet félvállról ven­ni egy ilyen választást, hiszen évekre, sőt évtizedekre meghatá­rozhatja hétvégi kedvünket), számba vettük az előnyöket és hát­rányokat - például, hogy mennyi­be kerül a terembérlet, hogy lehet- e parkolni nyugodtan, hogy kinek milyen távolságra van a hely, hogy milyen a közlekedés, hogy van-e meleg víz a zuhanyozóban, hogy elég kedves-e a portás, meg hogy megfelelő szögben esik-e a fény a terembe délután. (A kapus úgyis mindig arra hivatkozik, játsszunk akár az Antarktiszon, akár az Egyenlítőnél, hogy szemébe sütött a nap, azért nem látta a labdát.) Osztottunk és szoroztunk, és végül ez az iskola jött ki, ott, a Váci út 21.-ben. Több mint egy évtizedet töltöttünk ott, megismertük a por­tásokat és tornatanárokat, a gaz­daságisok közül is néhányat, meg­ismertük a termet (afféle szabály­talan méretű tornaterem volt, me­lyet a tizenkilencedik század végén illesztettek az iskolához, amikor a testnevelés fontosságát már elis­merték ugyan, de az télidőn néhány bukfencből meg zsámolyugrásból állott csak), és az udvart, ahol szin­tén volt egy kispálya, tavaszvégen és nyárutón ott is űztük a futballt rendületlenül. (Iskolai szünetben persze más helyet kellett keresnünk: akkor jöttek a szabadterek, a város­ligeti dühöngő, például.) K^Mjár arra sem emlékszem mWm pontosan, miért kellett el­mennünk innen, talán egy nagy­szabású tatarozás lehetett az oka, átalakítás, ilyesmi. Emlékszem, sokáig bolyongtunk aztán helyről helyre, mígnem megleltük mai pá­lyánkat- de erről máskor, máshol, másnak, ahogy az egyszeri szer­kesztő mondotta volt. m ost, hogy így elmerengtem a régi időkön, eszembe ju­tott, megnézem, mi változott az is­kola környékén azóta. át, nem sok minden. Az is­kola ma is olyannak látszik, mint százhuszonöt éve, amikor építették (gyűjtőknek: 1885 szep­temberében nyűt még községi ele­mi népiskolaként, nyolcszázöt- venhárom fiú tanulóval, Hajnal Adolf igazgató úr vezetése alatt), s olyannak, ahogy mi hagytuk an­nak idején. Az ablakokat, látom, kicserélték a ma divatos műanyag­ra, a régi, szép kovácsoltvas kerí­tést rikító zöldre festették (de leg­alább meghagyták, mondaná Rá­day Mihály), az udvaron tovább nőttek áfák, a dísznövények. O dabent persze nagyobb a változás, az iskola falán fel­iratok hirdetik, hogy nem csupán a Bolyai János Műszaki Szakközép- iskola és Kollégium lelhető fel itt, hanem számítógépes vizsgaköz­pont is. Csillagos kék zászlócska hirdeti, hogy uniós pénzből újul a ház, hogy kialakuljon a huszon­egyedik század Bolyaija. éblábolok még egy kicsit a kö­rn rai szürkületben a bezárt ka­pu előtt, és a szívem megtelik a régi emlékekkel. Gólok, ugratások, szív­ügyek, barátságok jutnak az eszem­be. A piros hullámot kihasználva át­szabálytalankodom a túloldalra, ott, a Fanyűvőben ittunkmegegysörtfo- ci után, hogy aztán ki-ki útra keljen új kalandok, új történetek felé. Jolsvai András Honvéd-sikerek év végére Egyértelműen jól sikerült az év vége a Budapes­ti Honvéd SE számára. Az ország egyik legna­gyobb sportegyletének versenyzői több sport­ágban is bajnoki címet szereztek. Megvédte tavalyi bajnoki elsőségét Marosi Ádám öttusázó, aki végig magabiztos verseny­zéssel utasította maga mögé a mezőnyt. Ugyanitt a nőknél a szintén Honvéd-versenyző Cseh Krisz­tina harmadik lett egyéniben, míg csapatban a Cseh Krisztina, Tóth Adrienn, fiúétás Edina ösz- szetételű BHSE gyűjtötte be az aranyérmet. Akárcsak a férfivízilabda a magyar kupában. A szakértők előzetesen Vasas -Eger-párharcot vár­tak, aztán erre alaposan rácáfolva jött a Groupama- Honvéd csapata, és|lőször méga legjobb 8 között a címvédő Vasast, az elődöntőben az Fl’C-t és végül a döntőben az Egert verte izgalmas mérkőzésen. Vad Lajos csapátá ezzel a Honvéd nyolcadik sikerét könyvelhette el ebben a sorozatban. Mi pedig ismét örülhetünk, hiszen tavaly a Vasas, idén a Honvéd nyert, így kerületünkben maradt a magyar kupa. Sz.T. Fiatal focista szobra A képviselő-testület novem­ber 11-i ülésén egyetértett Czér Péter „Focista” című szobrának az Angyalföldi Sportköz­pont homlokzatán történő elhelye­zésével. Az önkormányzat sportkoncepci­ójában kötelezettséget vállalt, hogy fej­leszti a tulajdonát képező sportlétesít­ményeket. Ennek megfelelően meg­épült az Angyalföldi Sportközpont a Rozsnyai utcában, melynek költségve­tésében szerepelt egy térplaszti­ka elhelyezése az épület hom­lokzatán. A kivitelező megbízá­sából a szobrot Czér Péter szobrász készítette el, a bronz­szobor az épület nyugati homlokzatára került. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus szakértői véleménye megállapította, hogy „a szobrot elfogadásra, elhelyezésre ajánlja a megbízó­nak. A szobor jó arányú, kvalitásos munka. Utal az épü­letfunkciójára, a verseny- és tömegsportra... ” Továbbra is élen a sportban Holopné Schramek Kornélia alpolgármester is gratulált a sportolóknak Folytatás az 1. oldalról Dr. Tóth /őzse/polgármesteravi- lágversenyeken eredményes spor­tolók köszöntésén kiemelte, a XIII. kerület továbbra is elkötelezett a sport támogatása mellett, és a hazai önkormányzatokhoz viszonyítva átlagon felül támogatja az utánpót­lás-nevelést, a tömegsportot és a ke­rületi egyesületeket. Mindez szá­mokban kifejezve a tavalyi eszten­dőben az önkormányzat összkölt­ségvetésének 7,64%-át tette ki, de az elmúlt négyéves ciklusra vetítve is jelentős, 3,7%-os aránnyal része­sedett a sport, ami az országos 1%- os átlagot jóval meghaladja. Ennek is köszönhetően kerüle­tünkben, szintén az országos trendtől eltérően, nemhogy csök­kent volna a sportegyesületek szá­ma, hanem örvendetes módon nőtt is. Jelenleg 54 klub működik köz- igazgatási határainkon belül. A sportolni vágyók 45-50 sportágból választhatnak. A szakosztályok száma 120-125. A rendszeresen sportolók létszáma meghaladja a 10 000 főt, melyből az utánpótlás­korú versenyzők száma több mint 3500. A mindennapos rendszeres felkészítést, versenyeztetést 230- 240 magasan kvalifikált edző segíti. A két klub, a BHSE és a Vasas SC igazi sportnagyüzem, melyek mellé eredményeikkel az idén is felsora­koztak az utánpótlás-nevelő műhe­lyeink (Csata DSE, APLE, AVSE). A lakossági szabadidősport igé­nyeit elégítik ki a kerületben műkö­dő további, úgynevezett „kis” egye­sületek, amelyek az élsport közvet­len utánpótlását jelentik. A Danu­bius Nemzeti Hajós Egylet, az ATTE, az Építők Margitszigeti Kajak-Kenu Club, az Angyalföldi Sportiskola és DSE, a Budapest Evezős Egylet, aNépszigeti Szabad­idő és Vízisport SE, a Vízművek SE vagy éppen a Rugóláb SE mind egy kiválasztott sportágra építve mű­ködteti kiemelkedően egyletét. Külön említésre érdemes a Bu­dapesti Transzplantáltak Sport­egyesületének kiváló munkája, ahol speciális lakossági igényt elé­gítenek ki azzal, hogy sportolási le­hetőséget biztosítanak a szervát­ültetettek részére, és akik idén ki­válóan szerepeltek az Európa-baj- nokságon (4 aranyérem). Örök kérdés, hogy mennyire számít egy sportoló életében a sok érem és pénzdíj mellett a kerületi elismerés. Lupkovics Dóra, a Csata DSE tőrözője, kerületünk első ifjú­sági olimpiai érmes versenyzője, aki egyben a kerület ifjúsági spor­tolója címet is elnyerte, a Hírnök kérdésére így vallott erről: „Véle­ményem szerint sokat számít egy sportoló életében, hogyha a sző­kébb értelemben vett hazája is el­ismeri, hiszen ez mutatja, hogy igenis figyelnek rá, támogatják. Nagyon boldoggá tesz a jutalom, és egyben biztatást jelent, erőt ad a jövő évre is.” Szabados RNNR OPTIKR XHI., Pannónia u. 48. 329-4058 Xill., Pozsonyi út 1. 270-3804 www.annaoptika.hu H~P: 10- 18-ig Komplett szemüveg DIVATOS KERET + t PÁR LENCSE 9900 FT

Next

/
Thumbnails
Contents