XIII. Kerületi Hírnök, 2010 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2010-11-03 / 21. szám

4 TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 2010. november 3. Százéves a Pannónia Folytatás az 1. oldalról- Ma azokra emlékezünk, akik megálmodták és megalkották is­kolánkat - mondta Varsányiné Salgó Julianna iskolaigazgató. - Azokra gondolunk, akik idejártak, itt nőttek fel, itt töltötték gyermek­koruk éveit, és szívesen idézik fel egykori pedagógusaikat, akik egyengették útjukat. Ilyen emlékezetes éveket töltött itt Dér Győző fafaragó mester is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy amikor értesült sze­retett alma materének jubileumá­ról, azonnal elhatározta, ajándék­kal lepi meg az intézményt. Az 1938 és 1944 között a Pannóniába járt művész egy centenáriumi em­lékképet készített, melynek köze­pén Ady Endre: Üzenet egykori is­kolámba című költeményéből idé­zett néhány sor található. Ezt fogja közre jobbról a pedagógusok köre, balról pedig jó néhány nebuló. A kép tetején látható a tudás és a szel­lem háza, azaz maga az épület, me­lyet egy angyalka koszorúz meg éppen (képünkön). A tárlat, melyet Bíró Károly és Szelei Miklós rendezett, az iskola történetét meséli el korhű fotók­kal, képekkel, térképekkel gazda­gítva. Emellett tartalmaz néhány különlegesebb darabot is, úgy­mint korabeli naplókat, füzeteket. Egy kiállítófalra pedig az iskolába járt híres emberek tablóit függesz­tették, többek között Gálvölgyi Já­nosét, Papp Lászlóét vagy a Kon- rád testvérekét.- A népszerű személyek mellett az intézmény összes egykori tanu­lójára előszeretettel emlékezik és szívesen is látja őket, méghozzá a centenáriumi programsorozat kö­vetkező rendezvényén, a Nagy Pannóniás Találkozón november 19-én. Erre minden egykori és je­lenlegi tanítványt szeretettel vá­runk - harangozta be a százéves is­kola novemberi eseményét az igazgató asszony. Szabó Viktória Jövök-megyek 31. z áram én vagyok. Ezt a ka­tegorikus kijelentést még majd cizellálom egy kicsit, de kez­désnek jó lesz. jr gy is el akarok kalandozni némiképp a múltba. Kezd­jük azzal, hogy gyerekkoromban úgy tekintettem az Elektromos Művek impozáns székházára, olyan melegséggel és figyelemmel, mintha valamely családi kötelék fűzne hozzá. Egyszerű tévedés okozta ezt a dolgot, azt hittem ugyanis, ott dolgozott korábban a nagyapám. De persze nem így volt: a nagyapám a Beszkártnál dolgo­zott az első háború közepétől a má­sodik háború végéig, akkor bélis- fázták, és mehetett segédmunkás­nak a hajógyárba - ez is jó törté­net, ráadásul Angyalföldön játszó­dik, még az is lehet, hogy egyszer majd elmesélem önöknek - én té­vesztettem össze, aprójószágként a két céget, a két épületet: nyilván valami nagyszerű és impozáns pa­lotát kerestem, amely méltó lehet a nagyapámhoz, így esett a Váci úti épületre a választásom. Amikor - úgy tízéves lehettem - az öreg el­vitt a Beszkárt központjába, az Akácfa utcába, bizonyos csaló­dottságot éreztem. De persze tudo­másul vettem a tényeket: mégis, az Elektromos Művek székháza iránt sosem lettem már közömbös. másik dolog, melyről a mai jövés-menés kapcsán sze­retnék beszámolni önöknek, egy újságcikk a Pajtás újságból, vala­mikor a hatvanas évek közepéről. A cikk arról szólt, hogyan fogunk majd élni, mi, magyarok, a kom­munizmusban. (Amelyet - kérem nem mosolyogni - akkoriban egy jó emberöltőnyi távolságra képzelt el a hivatalosság. Hruscsov, a szov­jetpárt és állam vezetője még azt az óvatlanságot is elkövette az öt­venes évek végén, hogy konkrét dá­tumra kijelölte a kommunizmus eljövetelének pillanatát, kilenc- száznyolcvanat vagy nyolcvan­egyet nevezve meg. Aztán, ahogy közeledett a dátum, annál keve­sebb szó esett a dologról. Minden­esetre kisgyerekként komolyan számoltam azzal, hogy életem má­sodikfele már a kommunizmus­ban telik. Azt hiszem, most már nyugodtan kimondhatjuk, e tekin­tetben is tévedtem.) Nos, a cikk - a korabelifelfogás szerint - a korlát­lan lehetőségek honaként rajzolta le Magyarországot, ahol mindenki azzal foglalkozhat, amivel csak akar, azt eszik-iszik, amit csak kí­ván, és kényelmes körülmények között él, modern házakban. Fizet­ni persze semmiért sem kell, a kommunizmus, tudjuk, úgy meg­haladja majd a pénzt, mint a pinty. Külön fejezet foglalkozott a cikkben a közlekedéssel. Eszerint a pestiek könnyű, egyszemélyes heli­kopterekkel közlekednek majd, melyeknek fel- és leszállópályája a házak tetején van, s melyek persze szintén közös tulajdonban van­nak. Ha az ember menne valaho­vá, csak beül egy ilyen gépmadár­ba, aztán amikor kiszáll belőle, otthagyja úti céljánál. Valaki más majd onnan repül tovább a saját céljaifelé. S zédületes perspektíva volt ez egy olyan országban, ahol öt-hat évet kellett várni egy Tra­bantra, és egy Moszkvics hatvan- hetven havi fizetésébe került egy mérnöknek. Családunkban szélté­ben-hosszában egyetlen automo­bil nem akadt, a legtöbb, amit fel tudtunk mutatni, az a Rigó sógor oldalkocsis motorkerékpárja volt. Érthető hát, hogy egészen belesze­rettem ebbe a kommunisztikus perspektívába, amikor az ember helikopterről helikopterre száll, mint a méhek. (Vagy fordítva.) Nem mondhatnám, hogy erős volna a műszaki vénám, mégis megjegyeztem, hogy a mondott cikkben elektromos áram hajtot­ta az égi járműveket, a tankolás pedig úgy zajlott, hogy a gépma­dárból kilógó zsinór végét egysze­rűen csatlakoztatták a konnek­torba, mintha csak kávét főzne az ember. MJfépzelhetik, mekkora volta A meglepetésem, amikor megláttam, hogy ez az álom negy­ven év múltán csaknem megvaló­sult. Ha megállónak az Elektromos Művek központja előtt, két zöldre festett parkolóhelyet meg egy par­kolóórára emlékeztető elektromos töltőállomást találnak ott. Csak be kell állani oda a villanyautónkkal, csatlakozni, és már töltődik is: ko­molyan, mint a mesében. Ráadá­sul a szolgáltatás ingyenes, az elektromosok így akarnak hírve­rést csinálni a jövő autójának. Ha kedve szottyan, mind a tíz pesti vil­lanyautó feltöltheti magát a Váci úton. Utam ott egy szűk órát, re­ménykedve, hátha felvilla­nyoz egy váratlanul begördülő elektromos autó, de ezúttal nem volt szerencsém. Talán majd leg­közelebb: Jolsvai András Qflaaale* m LONDON márkás brit használt ruházat KÖZEL 200 NÉGYZETMÉTEREN MEGNYITOTTUNK MINDEN SZERDÁN UJ ÁRU NŐI, FÉRFI, GYERMEK RUHÁZAT CIPŐ, TÁSKA, KIEGÉSZÍTŐK, LAKÁSTEXTIL XIII. KÉR., JÁSZAI MARI TÉR 5. (POZSONYI ÚT SAROK) # MWm WVZWGRtEhíTEXnLHt-tU A100 éves Pannónia Általános Iskola (volt Sallai Imre Iskola) találkozóra hívja volt tanárait, diákjait! A találkozó időpontja: 2010. november 19. 17 óra. Cím: Tutaj utca 7-11. Regisztráció november 12-ig az iskola honlapján: www.pannonia- altisk.bp13.hu RNNR OPTIKR Komplett szemüveg XIII. Pannónia u. 48. 329-4058 XIII. Pozsonyi út 1. 270-3804 www.annaoptika.hu H-P: 10-18-ig DIVATOS KERET + 1 PÁR LENCSE 9900 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents