XIII. Kerületi Hírnök, 2010 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2010-10-19 / 20. szám
A Magyar Festészet Napja Schubert az aluljáróban 2010. október 19. Művészeti oktatás A Zene Világnapján, október 1-jén a város több pontján, így a Nyugati téri aluljáróban is zenéltek a legkülönbözőbb műfajokat képviselő profi muzsikusok Akik nap mint nap a Szent István körút XIII. kerületi oldaláról mennek lefelé a Nyugati aluljáróba, pontosan, szinte arcról ismernek ott mindent és mindenkit. A boltokat, az árusokat, a ké- regetó'ket, a szokásos fényeket és hangokat. Október 1-jén déltájt viszont a látvány eltért a megszokottól, a gyorsétterem üvegfala előtt ugyanis egy zongora állt, amit időnként meg is szólaltattak a meghívott muzsikusok, és mindez jót tett a meglehetősen barátságtalan aluljárónak, a falaknak, az egész térnek - és persze az embereknek. Egy órakor kezdó'dött Fülei Balázs zongora- művész műsora (képünkön), és az alkalmilag összeállt közönség végig kitartott. Lisztet, Schubertét, Mendelssohnt, Kodályt hallgattunk - néhány méterre a villamosoktól, a metrótól, egy kicsit megállva a péntek déli rutinrohanásban. A program utolsó darabjánál, Bartók Allegro Barbarójánál gondoltam arra, hogy szinte mindegy, hol játsz- szák Bartókot, itt, az aluljáróban is hat, nem csak „nekikészülten”, a koncertteremben. Ezzel azonban a műsor nem fejezó'dött be, az alkalmi közönség ráadást kért és kapott, mégpedig Schubert egyik legszebb darabját, a Gesz- dúr impromptut, ami nagyon tudja facsarni és húzni az ember lelkét. Ezután pedig azzal a megnyugtató érzéssel lehetett továbbmenni, hogy az élet telis-tele van kiszámíthatatlan rejtéllyel, és néha még egy kellemetlen hideg napon, egy barátságtalan aluljáróban is történhet velünk valami jó. A Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulóinak nagysikerű előadását láthattuk az Ady Endre Gimnáziumban. Az esemény apropója a Zene Világnapjának megünneplése volt. A gimnázium tanárainak, köztük a rendezvényt szervező Csaba Erika kórusvezetőnek az volt a célkitűzése, hogy a tanulók közelebbi kapcsolatba kerüljenek a művészeti oktatásáról híres általános iskolával és annak szellemiségével. A hunyadis diákok látványos balett-, néptánc-, jazzbalett-elő- adásaikkal, gyerek- és tanárkórusaikkal meghódították a közönséget. Az esemény jelentősége, hogy először rendezték gimnáziumban művészeti tagozatos általános iskolások fellépését. Reméljük, a kezdeményezés a jövőben további sikeres kapcsolat- építést eredményez a kerületi iskolák között. kompozíciók háttérbe szorultak alkotásain, helyükbe intimebb témák tértek vissza: a táj, családi, utcai jelenetek, csendéletek, a paraszti élet helyszínei, a nagyváros arca. A művész szociális érzékenységének megnyilvánulása a csavargók, koldusok, elesettek képtémává emelése, megfestése. Szurcsik János és Ridovics László kiállítása az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban (József Attila tér 4.) október 29-ig tekinthető meg. Bővebb információ a 320-3842-es telefonszámon. Vajda Fotó: Kató Alexandra Pódium-előadások gyerekeknek Szeretettel várnak a szervezők kicsiket és nagyokat a Csata Utcai Általános Iskola (1135 Budapest, Csata u. 20.) Pöttöm Pódiumának előadására! A nagysikerű és kellemes hangulatú rendezvény ismét remek kikapcsolódásnak ígérkezik a kisgyermekes családok számára. A Tündüs Manó Bábszínház előadását A pórul járt róka címmel december 10-én 17.00 órától láthatják az érdeklődők. A belépés díjtalan! Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ 2007 óta vesz részt a Magyar Festészet Napja ünnepsorozatban. Októberben Magyarországon 300 művész kétezernél is több képe lesz látható az immár kéthetes eseménysorozaton, amihez csatlakoznak a szlovéniai, székelyföldi és szlovákiai alkotók is. A művelődési központ két jeles XIII. kerületi művész kiállításával ünnepli a Magyar Festészet Napját, Ridovics László és Szurcsik János alkotásait mutatja be. Ridovics László festőművész Szőnyi István tanítványa volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Ridovics tudatosan vállalja a mestere által oktatott kolorizmust, amely posztimpresszionista hagyományokra épül, és fényhatásokkal, árnyékolással gazdag. Festészetének jellemzője az erőteljes, tiszta színek használata, a biztos szerkesztés és a világos témakidolgozás. Tájképei, portréi és csendéletei expresz- szív hatásúak, de líraiak a családi élet ellesett pillanatait megörökítő grafikái. A 85 éves művész ma is aktívan alkot. Kiállításán legfrissebb munkáiból is kapunk ízelítőt (képünkön). Szurcsik János festőművész mesterei a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza és Domanovszky Endre volt. Művészi pályája a „fényes szelek” nemzedékével, a természetelvű realizmus jegyében indult. Falusi életképein a paraszti sorsot, az alföldi élet hétköznapjait ábrázolja. Természetelvű piktúrájának legfontosabb ihletője az Alföld. Művészete egyszerre monumentális és expresszív. A munkásélet festői felfedezésével egyre erősebb teret kap műveiben a történelmi távlatokban való gondolkodás. Az utóbbi években a monumentális, drámai
