XIII. Kerületi Hírnök, 2010 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2010-10-05 / 19. szám

2010. október 5. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 7 Hozza formába magát! A reumatológus életmódváltásra int Reumatológiai betegségeknek a mozgásszervek fájdalmával, ké­sőbbi mozgáskorlátozottságával és alakváltozásával járó betegsége­ket nevezzük. Gyakran más szer­vek, szervrendszerek bántalmai is mozgásszervi tüneteket okozhat­nak. A mozgásszervi betegségek sokszor vezetnek a munkaképes­ség csökkenéséhez és az életminő­ség megváltozásához. Nem árt, ha van egy szakember, aki felméri egészségi állapotunkat, figyeli és értékeli mozgásunkat, reflexeinket, nagyító alá veszi élet­módunkat. Dr. Simon Erzsébet 1979-ben végzett Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyete­men. Reumatológus főorvos, fizi­koterápiás és rehabilitációs szak­orvos. Szakvizsgáit kitűnő ered­ménnyel végezte az ORFI-ban és az OORI-ban. Szakmai ismereteit az USA-ban bővítette. Tagja az Osteoporosis, Rehabilitációs, Re­umatológia és Balneológia Társa­ságnak. Huszonnégy évig Pester­zsébeten, Soroksáron dolgozott. Hat éve magánorvosként rendel, két éve nyitotta meg magánrende­lőjét a Hollán Ernő utca 33.-ban. Évtizedekkel ezelőtt a mozgásszervrendszeri megbete­gedések nagy részét a nehéz fizikai munka okozta, ma a betegségek többségét az erős pszichikai meg­terhelés, a stressz, a megfeszített munkatempó. Az emberek 80-90 százalékát érintik a gerinctartási problémák. Sokan azt gondolják, hogy csontritkulás miatt van fájdal­muk. Ez is a tévhitek egyike! A csontritkulás akkor fáj, amikor már eltörik vagy elporlad, vagyis a végső stádiumban. Ezért némabe­tegségnek is nevezik. A reumabetegség diagnózisá­ban fontos a járásvizsgálat is! Ha valakinek a bahérde fáj, elkezdi a jobbat túlterhelni, itt a szalagok, izmok túlfeszülnek, a másik olda­lon zsugorodnak, látható aszim­metria alakul ki a testen. Ilyenkor cél az eredeti állapot minél koráb­bi elérése. Legtöbben azt gondol­ják, hogy az utcán behúzott hassal, merev háttal kell közlekedni, mintha karót nyeltek volna. Má­sok a földet nézik, hátuk összegör­nyed. Ezek helytelen járásminták, célszerű az utcán szemkontaktust keresve járni. A hozzám érkező betegeknél az alapos vizsgálat után felállítok egy diagnózist. Elmagyarázom és egy csontvázon megmutatom, hogy hogyan jött létre a fájdalom. El­mondom, hogy milyen kezelési formákat javaslok. Súlyosabb esetben injekciót, gyógyszert adok, de van, amikor elég egy-egy hűsítő pakolás vagy gyógykrém, lézeres vagy akupunktúrás keze­lés. Ismertetem, hogy milyen vál­toztatás szükséges a munkahelyén és az otthonában, amelyek által a fájdalom megelőzhető. Emellett kitűnő gyógytornász és gyógy- masszőr is segíti a munkámat. Ha valaki megtanulja, hogy mely mozdulatokra figyeljen, ha kicseréli az otthoni túl alacsony fo­telját, amiből felkelve túlságosan feszül a háta és a térdére helyező­dik a testsúly, vagy nem feszülő de­rékkal porszívózik, a munkahelyén szembe helyezi a monitort és nem oldalra, akkor máris megelőzte a bajt. Emellett fontos a rendszeres mozgás, a személyre szabott torna, a helyes táplálkozás, ezen belül a sok folyadék, zöldség-gyümölcs és vitaminok fogyasztása. Ha valakinél nincs probléma, nem észlel fájdalmat vagy elválto­zást, annak is érdemes időt fordí­tani a megelőzésre, mert a műtétek 90%-a odafigyeléssel elkerülhető. Ha kérdése volna, hívja dr. Si­mon Erzsébet reumatológus főor­vost, fizikoterápiás és rehabilitáci­ós szakorvost! Telefonszáma: 06 (20) 241-7674, e-mail címe: dr.liz.simon@gmail.com. (x) Jövök-megyek 29. O *'*szintén szólva, nem gondol­tam, hogy ennyi embert ér­dekelhetnek a fertőtlenítés kulisz- szatitkai. Azt hittem, leszünk né- gyen-öten: ezzel szemben vagyfél- százan álldogáltunk minap az egykori Fertőtlenítő Intézet egyik udvarán, pedig - intézményi nyi­tott nap lévén - több tucat hely kö­zül választhatott Pesten az érdek­lődő. (Jelzem, voltak néhányon, akikről látszott, hogy nem tudtak dönteni - elmentek hát minden­hova. Mint a bélyeggyűjtők, láza­san gyűjtöttek minden aznapi él­ményt: voltak bankban és temp­lomban, pincében és padláson, kórházban és börtönben, ahová csak beengedték őket.) Volt, akit tényleg az érdekelt, hogyan szer­vezték meg egykor hazánkban a fertőtlenítés nagyvárosi válfaját, volt, akit a százesztendős épület titkai vonzottak, és voltak, akik Angyalföld elkötelezett híveiként (remélem, nem veszik dicsekvés­nek, ha magamat is közéjük soro­lom) jelentek meg délidőben a Vá­ci úti épület udvarán. Voltak ott öregek és fiatalok, voltak magá­nyosak és párosak, voltak férfiak és nők vegyesen - bár az utóbbiak­ból mintha többen érdeklődtek volna: ez, azt hiszem, nem a fertőt­lenítésnek, hanem magának az ér­deklődésnek szólt. Mintha a nők nyitottabbak, érdeklődőbbek, tu- dásvágyóbbak lennének a férfiak­nál: de erre nézve még nem mon­danám ki a végső szót. Gyűjtöm az adatokat. E zt, a tiszteletet parancsoló épületet egyébként jól ismer­te fél Budapest egykor - ügyeletes Köjálként előbb-utóbb mindenki­nek akadt dolga vele. Ha fertőzés­gyanú lépett fel az itteni laborató­riumokban döntöttek az ember sorsáról. Szigorú portaszolgálatra, fehér ablakokra és csőforma, mű­anyag hordozódobozokra emlék­szem, mega meztelen körtére, mely éjszaka bevilágította a várószo- bácskát. Meg, persze, a megköny- nyebbülésre az érdeklődő telefon után, hogy nincs semmi baj, mehet a gyerek a bölcsődébe, ha akar. z épület már megjelenésé­vel ezt a szigort, rendet és biztonságot sugallja. Akik tervez­ték (Honig Dezső és Zboray János tette ezt a múlt század elején), tud­ták, hova és kiknek terveznek: a Fertőtlenítő Intézet külalakja va­lahol középen áll a korabeli gyár­épületek és kórházak között. Szim­metria, rend, funkcionalitás és megbízhatóság sugárzik a mára koromlepte téglákból. z udvaron Benedek Nóra muzeológus és Tóth László közegészségügyi-járványügyi fel­ügyelő (legalábbis remélem, hogy ők, mert míg a Meder utcához kö­zeli bejáratot kerestem, sikerült le­késnem a találkozást - épp csak a bemutatkozás erejéig) fogad ben­nünket, és egymás szavába vágva elevenítik fel a hazai fertőtlenítés intézményi születését: hogy előbb néhány barakk volt csak a Gyáli úton, onnan fejlődött a dolog - doktor Gerhardt Lajos áldásos te­vékenysége eredményeként - odá- ig, hogy felépülhetett kilencszázti- zenkettőre ez az impozáns épület, mely akkoriban megfelelt a legszi­gorúbb európai normáknak. (Nem tudom, megfigyelték-e, hogy ezek­ben a „boldog békeidőkben”, me­lyek persze csak az első világhábo­rú után lettek azzá - nem évtize­dekre, hanem évszázadokra ter­veztek az őseink: ők tényleg a kö­vetkező nemzedékekre is gondol­tak.) Tóth inspektor elmagyaráz­za, hogy egykor szimmetrikus volt az egész épület, az egész intéz­mény. Az egyik részbe kerültek a fertőzöttek (ruhák, tárgyak, embe­rek), a másik részbe az egészsége­sek (vagy már fertőtlenítettek), és a két épületrész között csak bonyo­lult zsiliprendszer segítségével le­hetett közlekedni. Az itt dolgozók nem is igen tehették ezt: vagy az egyik részben dolgoztak, vagy a másikban. Annak idején az ember mellett főszerep jutott a lónak is - hisz az általa vontatott kocsikon hozták-vitték a betegeket. Nem csoda, hogy az épületek egy része kocsiszínként, istállóként szolgált. A század elején vagy negyven dol­gozóval kezdődött a munka, shogy nem volt veszélytelen, azt a bejárat melletti díszes márvány tábla is bi­zonyítja: a húszas évek közepéig munka közben hősi halált halt fer­tőtlenítőmunkások nevei sorakoz­nak ott. Azoké, kik maguk is meg­kaptak valamely fertőző betegsé­get (kolerát, spanyolnáthát, him­lőt), és nem tudtak védekezni elle­ne. (Megtudjuk egyébként, hogy nehéz, veszélyes, de megbecsült munka volt ez, eredetileg az éppen megszűnő dologház felügyelőit ké­pezték át erre a célra, később kvie- tált rendőrök jelentkeztek a tanfo­lyamokra.) gMJKtiközben a történetek vé­ti Wm gére érünk, körbejárjuk a hatalmas épületegyüttest: megcso­dáljuk a fertőtlenítő kemencéket, ahol százhúsz Celsius-fokon pusz­tulnak a beste kártevők, megis­merkedünk a ruha- és az iratfer­tőtlenítőkkel, és különös anekdo­tákat tudunk meg mindarról, kik és miért keresik föl ma az intéz­ményt. Aztán hallunk még átszer­vezésekről és illetékességi körök változásáról, névváltozásról is, vé­gül megcsodáljuk az égbe törő ha­talmas kéményt, ahol egykor a fer­tőzött szalmát égették - gondolva évtizedekkel későbbi környezetvé­delmi előírásokra - és irigykedve, csodálkozva távozunk a múltból a mába. Jolsvai András Kertészeti felújítás a szigeten A Főkert Tervezési Stúdió Kft. által megálmodott és a Főkert Nonprofit Zrt. ki­vitelezésében elkészült a nyugati udvar és környe­zetének felújítása a Mar­gitszigeten. A nagyközön­ség által jelenleg ismert domonkos kolostor teljes területe megújulva vár­hatja a látogatókat. A te­rület burkolatának, ma­gassági viszonyainak ki­alakításakor figyelembe vették az akadálymente­sítés előírásait, vagyis ke­rekes székesek is megcso­dálhatják.

Next

/
Thumbnails
Contents