XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)

2009-04-14 / 8. szám

2009. április 14. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK Amikor egy új lakás három családot is boldogít Beszélgetés a kerületi vagyongazdálkodásról Hiszékeny Dezső alpolgármesterrel (Folytatás az 1. oldalról) A vagyon növekedése- A számokat tekintve kiemelkedő a kerü­let vagyongazdálkodása. Láthatóan az ön- kormányzat nagy súlytfektet e területre. Van valami mottója ennek a tevékenységnek?- Elöljáróban leszögezném, nem csak a számok miatt kiemelkedő a vagyongazdál­kodásunk, a gyakorlatban is az. Külön mot­tója nincs ennek a tevékenységnek, ha csak a polgármester úr küencvenes években tett megfogalmazását nem tekintem annak. Azt mondta: „A ki nem használt lehetőség az veszteség”. Eszerint dolgoztunk, és igyekez­tünk minden törvényes lehetőséget megra­gadni annak érdekében, hogy a kerület hely­zetét jobbítsuk. Úgy hiszem, ez sikerült. Né­hány jellemző adat: 1994-ben 9 milliárd fo­rint nagyságú volt az önkormányzat vagyo­na, 2000-ben 43 és ma már 77 milliárd fo­rint. Ami a lényeg: a vagyon értékének növe­kedése a kerület fejlődésével szorosan ösz- szekapcsolódott.- Az átlagember ahhoz szokott hozzá, hogy a fejlesztésekhez szükséges pénzt vagy az önkormányzati vagyon eladásából, vagy hitelbőlfedezik.- A folyamatosan gyarapodó vagyo­núnkra sokan úgy tekintenek, mintha vala­mi adottsága lenne a kerületnek, holott a mai helyzet az önkormányzat vezetésének ’95 óta tartó tudatos tevékenységének kö­szönhető. Ennek lényege, hogy a kerületi va­gyongazdálkodás és a kerületi beruházások, fejlesztések nagyon szoros összefüggésben vannak egymással. Röviden megfogalmaz­va: ha folyamatosan beruházunk és fejlesz­tünk, a vagyonunk is folyamatosan gyara­podik. Megújítás és megújulás- Nem adnak el önkormányzati vagyont?- De igen, eladtunk és eladunk önkor­mányzati vagyont. Sokan nem értik, vagy nem akarják érteni: hogy van az, miközben eladunk, mégsem csökken, hanem nő a va­gyonunk értéke!- Tényleg, hogy van ez?- A kerület mai arculatát tekintve a fiata­lok el sem tudják képzelni, hogy milyen ré­szei voltak a városrésznek. Ám itt voltak - nem kevés számban - önkormányzati ingat­lanok is. Mondjuk egy 1500-2000 négyzetmé­teres területen mindössze két-három föld­szintes, komfort nélküli ház állt, de ide lehet sorolni a rendszerváltás után kiüresedett, el­avult régi üzemeket, ipartelepeket is. Az ön- kormányzat ezeket szanálta és eladta. Az eb­ből befolyt pénzből újabb ingatlanokat sza­náltunk. Ennek a folyamatnak neve is volt: „Megújítás és megújulás”. Ma ott tartunk, hogy a kerület legelhanyagoltabb részei már eltűntek, és egyre kevesebb az olyan önkor­mányzati tulajdonú ingatlan, amely alacsony komfortfokozatú lakásokat tartalmaz. Felértékelődő területek- Azon kívül, hogy szanálták ezeket az el­hanyagolt részeket, milyen hasznot hozott ez az önkormányzatnak?- Amikor megkezdődött egy terület sza­nálása, arra felfigyeltek a beruházni szándé­kozók is, és már ezzel értékesebbé vált az el­hanyagoltsága miatt „alulhasznosított” te­lek. Sok esetben az önkormányzat elsőként kezdett beruházásba. Ott, ahol korábban nem volt semmi, vagy csak lepusztult épüle­tek, saját maga vállalta fel, hogy oda épít, mondjuk önkormányzati lakásokat. Ennek az volt a vonzata, hogy ezek a területek von­zóvá váltak más beruházni szándékozóknak is. Tovább nőtt az ingatlan értéke, s ezzel az ott lévő önkormányzati vagyoné is. Ezért ta­láló e folyamat neve: a megújítással együtt járt annak a területnek a megújulása. Az önkormányzat tudatosan vállalta ezeknek a részeknek a fejlesztését, és a terü­let felértékelődését segítette elő azzal, hogy beruházott. Érdemes megnézni, milyen vál­tozásokat generált ezzel: gomba módra nő­nek új épületek, szolgáltatóházak.- Jelentősen megnőtt a vagyon. Mirehasz- nálják az ebből származó pénzt?- Az önkormányzat jelentős tőkével ren­delkezve, önálló beruházóként is jelen van a kerületben. Vannak egyrészt az önkormány­zati fejlesztések, projektek, és építünk saját beruházásban önkormányzati lakásokat.- Ez utóbbi eléggé egyedülálló tevékenysé­ge a XIII. kerületnek.- Mi önálló tevékenységként kezeljük a lakásépítést, ami valóban egyedülálló, de legalábbis nem szokványos önkormányzati tevékenység. Sok helyen szanálnak lakáso­kat, de új önkormányzati bérlakás építésé­ben nem gondolkodnak. Ciklusonként 200 bérlakás- Mióta és mennyit építenek?- Választási ciklusonként 200 lakás ké­szült el. Az erre a négy évre tervezettek is idő­ben gazdára találnak.- Sok helyen azért nem építenek bérla­kást, mert nem éri meg. Hogyan vélekedik erről?- Az önkormányzati bérlakások építésé­vel több célt is sikerül elérnünk. Egyrészt nő az önkormányzat vagyona, másrészt pedig a meglévő lakásállományon belül több lesz a korszerű lakások száma. Tíz évvel ezelőtt felmértük az önkormányzati bérlakásokat. Kiderült, hogy a korábbi nagy privatizálá­sok után hét ezer lakásunk maradt, döntő többségük lerobbant, komfort nélküli, gan­gos, WC az udvaron stb.- Mi a helyzet ma?- Már azzal, hogy a komfort nélkülieket szanáljuk, és összkomfortos lakásokat épí­tünk, az arány nagymértékben megválto­zott: a komfort nélküli lakások aránya negy­ven százalék alá csökkent, az összes többi komfortos vagy összkomfortos lakás.- Akiket szanálnak, hova költöznek?- A szanálási törvény azt írja elő, hogy ugyanolyan fokozatú lakást kell kapniuk. De a gyakorlat általában az, hogy a szanáltak a lerobbant ócska lakásból nagyobb négyzet- méterű és felújított lakásba költözhetnek, tehát jobb körülmények közé. Több lakást felajánlunk számukra ilyen esetekben, más kerületben is. Nagyon érdekes, nyolcvan százalékuk ragaszkodik a kerülethez. Magasabb szintű ellátás- Javult az arány, több az élhetőbb önkor­mányzati bérlakás. Ez mennyiben köszönhe­tő az újonnan épített lakásoknak?- Nálunk csak pályázat útján lehet bérla­káshoz jutni. A bérlakáshoz való jutás akár egy többlépcsős folyamatnak is felfogható. Ennek a konstrukciónak az a lényege, hogy új összkomfortos bérlakást az pályázhat meg, aki lead egy régebben épült komfortos lakást. A leadott, régebben épült komfortos lakásra az pályázhat, akinek van egy kom­fort nélküli lakása. Erre pedig az pályázhat, akinek nincs lakása. így, egy új lakás építése valójában három családot tesz boldoggá: két család jobb körülmények közé költözik, a harmadik lakáshoz jut, amiből a későbbiek­ben, ebben a konstrukcióban tovább javít­hat életkörülményein.- Az önkormányzat milliárdokatfordít a meglévő önkormányzati intézményhálózat fejlesztésére. Ez alatt mit értsünk?- Két dolgot feltétlenül. A meglévő intéz­mények karbantartását, inkább felújítását, korszerűsítését, hogy magasabb szinten tudják feladataikat elvégezni. Másrészt új beruházásokról van szó. Ami közös bennük, hogy az intézményi beruházásokkal, felújí­„Az önkormányzat jelentős tőkével rendelkezve, önálló beruházóként is jelen van a kerületben” tásokkal jobb életminőséget kívánunk biz­tosítani a kerület lakóinak.- Az orvosi intézmények megújulását ért­hetően nagy közfigyelem kíséri...- Ennek a területnek a fejlesztése, korsze­rűsítése nem elsősorban az önkormányzat feladata. De fontosnak tartjuk, hogy a XXI. században az itt élőket XXI. századi körül­mények között gyógyítsák, ha szükség van rá. Van két nagy szakrendelőnk: a Visegrádi utcai és a Szegedi úti szakrendelőt is az ön- kormányzat teljes egészében felújította. Mindkettő milliárdos beruházás volt, és mindkettőt az önkormányzat finanszírozta. A felújítás, újjáépítés során nemcsak az épü­letek újultak meg; a két egészségügyi intéz­mény korszerű gyógyászati eszközöket, be­rendezéseket, műszereket is kapott, szintén az önkormányzattól. Ami még hátra van- A Révész utcai rendelő felújítása olyan mértékű, hogy szinte már egy új építésének is tekinthető. Mikorra tudják átadni? És van-e mégfeladatuk e téren?- A Révész utcai rendelő valójában egy nagy orvosi komplexum: nyolc felnőttorvo­si, öt gyermekorvosi rendelő, valamint fel­nőttorvosi és gyermekorvosi ügyelet lesz benne, és egy gyógyszertár. Átfogó felújítá­sával - ami valóban szinte egy új létesítmény beruházásának is tűnhet - gyakorlatilag a terület egészségügyi intézményrendszere teljesen megújul és korszerűvé válik. A munkák végén járunk, májusban adjuk át a komplexumot. Ahhoz, hogy elmondhassuk: a kerület egészségügyi szolgáltatása teljesen meg­újult, még egy nagy munkát kell elvégez­nünk. A Tátra utcai rendelő teljes felújítása még hátra van. 2010 végére már ott is euró­pai körülmények közepette végezhetik gyó­gyító munkájukat az orvosok, és kulturált körülmények várják majd a betegeket. Át­adásával a ciklus végére teljessé válik a kerü­let egészségügyi intézményrendszerének korszerűsítése. Űjra hangsúlyoznám: ezt a hatalmas munkát - bár nem feladata - az önkormányzat saját forrásaiból, nem utol­sósorban eredményes vagyongazdálkodá­sából finanszírozta, és finanszírozza. így si­került elérnünk, hogy ha valaki orvosi ellá­tásra szorul, és olyan orvosi szolgáltatást vesz igénybe, ami a XIII. kerülethez tarto­zik, az a hazai átlagnál jóval magasabb szín­vonalú ellátásban részesül.- Alpolgármester úr, köszönjük a beszél­getést. Jusztusz Gábor A Révész utcai rendelő valójában egy nagy orvosi komplexum: nyolcfelnó'ttorvosi, öt gyermekorvosi rendelő, vala­mint felnőttorvosi és gyermekorvosi ügyelet lesz benne, és egy gyógyszertár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents