XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)
2009-02-03 / 3. szám
TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 2009. február 3. Külső-Angyalföldi Mária Keresztények Segítsége plébánia 1939-ben alakult meg a Kisegítő Kápolna Egyesület, amely a Szent László út 143. számú ház alagsorában nyit kápolnát. 1940-ben az Angyalföldi Szent László plébánia északi területéből leválasztott részen önálló egyházközség lesz. 1941-ben a fővárostól kapott telken megindul a templom, kultúrház, lelkészlakás építése Brestyánszky Tibor építészmérnök tervei szerint. A tervből azonban csak a kultűrházrész készül el a háborús nehézségek miatt. Ennek felső szintjét alakítják át 1943-ban kápolnává (320 m2). Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás áldotta meg 1943. november 21 -én. Ugyanebben az évben önálló lelkészség lesz. 1946-ban harangtorony épül, amelybe az ipolysági templomból a háború alatt hadicélra leszerelt harangok kerülnek, Mindszenty József bíboros herceg- prímás adományaként. 1968-ban az egyházi hatóság plébániai rangra emeli a lelkészséget. A templom belsejét 1969-ben újítják fel, és ekkor alakítják ki liturgikus terét. A templom szentélyében áll Mária Keresztények Segítsége szobra (festett fa), a század elején készült, a nyergesújfalui szalézi rendházé volt. Az oldalfalon lévő „Keresztét állomásai” a pécsi Zsolnai műhelyben készültek. A kul- túrházban kezdetben igen aktív élet folyt, hét egyesületben. 1946-ban 33,1947-ben 268 rendezvény volt. Később az Országos Széchényi Könyvtár használta a helyiséget raktárnak. 1989-től újra kultúrházként üzemel Szent László nevével. 1991-ben itt kezd működni a Jerikó Keresztény Humán Gimnázium, mely 1995-ben az Országbíró utca 46. szám alá költözött, a kultúrotthon is elkerült, de a templomépületben is maradt kultúrhelyiség, ahol havonta van egyházzenei hangverseny, fővárosi támogatással. Hosszú ideig a templom plébánosa Pályi László volt, a plébánia jelenlegi vezetője Nagy János. Dr. Bokori István: A XIII. KERÜLETI VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK TABLÓJA Jubileumi kiadvány A plébánia egyszerű, de tartalmában gazdag kiadványt jelentetett meg a templom megáldásá- nak 65. és az egyházközség plébániai rangra emelésének 40. évfordulójára 2008 novemberében. Az összeállítás elsősorban a plébániai História Domus alapján készült, de tartalmaz visszaemlékezéseket, korabeli újságcikkeket, és nem utolsósorban a hívek által rendelkezésre bocsátott fényképeket. Külön fejezetek foglalkoznak a lelkészség megalakulásával (1939), az építkezéssel, a templom 1943. november 21-ei megáldásával, az 1968-ban történt ünnepélyes plébániai rangra emelésével. Korabeli fényképek és leírások mutatják be a háború utáni újjáépítést, a folyamatosan történő átalakításokat, felújításokat, valamint minden olyan eseményt, amely a templommal, a plébániával és a hívekkel kapcsolatos. Külön fejezetet szól a plébániához tartozó kultúrotthon programjairól, az ünnepi eseményekről, rendezvényekről, a plébánia hitéletéről. Köszönet érte mindazoknak, akik a kiadvány megjelenéséhez bármilyen formában hozzájárultak, nem utolsósorban jelenlegi plébánosunknak, Nagy János atyának, aki 2008-ban szintén jubilált, pappá szentelésének 35., életének 60. évét ünnepeltük. A kiadványról bővebb információt a plébánián kérhetnek a 349-8703-as telefonszámon. Tóth András Tu Bi'Svát, A Fák Újéve Bizonyára természetvédő aktivistának, vagy a zöldekhez tartozó agitátornak néznének, ha a fák újévéről kezdenék beszélni. Kevesen tudják, hogy a mai vallásos zsidó életben A Fák Újéve olyan ünnep, amely egyre népszerűbb mind a felnőttek, mind a gyerekek körében. A történet, mint mindig, most is Mózesnél kezdődik, aki az ötö dik könyvében arra célozva, hogy a gyümölcsfákat kivágni még háború esetén is tilos, ezt írja: „... Hát ember-e a mező fája, hogy ellene hadat viselj?...” Ez az idézet rávilágít arra, mekkora tisztelete volt £ gyümölcsfáknak már Mózes idejében is, de miért? A hajdani Izraelben törvény írta elő, hogy a gyümölcsfák terméseit az első három évben nem szabad megenni, a negyedikben pedig a fővárosba - Jeruzsálembe kell minden termést fölszállítani: „... Elárasszuk friss gyümölccsel az ország fővárosát...” (Talmud). így esett, hogy a fa gazdája csak az ötödik évtől ehetett ízes gyümölcseiből. Erre a történetre is emlékezünk, amikor tizenötféle - fán termő - gyümölcsöt tálalunk fel A Fák Újévén. Izrael földjéhez való ragaszkodást és szeretetet fejez ki, hogy ilyenkor szokás enni a hétféle terményből, amellyel a Tóra Izrael földjét jellemzi. E hétféle termény a következő: búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olajbogyó, méz (datolya). Nálunk még tél van, amikor a Szentföldön elkezdenek rügyezni, virágozni a fák, elsőként a mandulafa. Újkeletű szokás a gyerekek között, hogy mindenki elültet egy gyümölcsfát a saját nevével megjelölve. Emlékeztet ez a következő történetre: „... Rabbi Honi egyszer az úton jártában látott egy öregembert, ki szentjánoskenyérfát ültetett. Kérdezte tőle: Hány év múlva fog ez teremni, te öreg? Válaszolt az öreg: Hetven esztendő múlva. Mondta neki Rabbi Honi: Ennyire biztos vagy, hogy akkor még élni fogsz és eszel belőle? Felelte az öreg: Amikor én születtem, oly világra születtem, melyben voltak ilyen fák. Amint atyáim ültettek nékem, úgy én is ültetek az unokáimnak (Talmud). Az idei esztendőben február 9-ére esik A Fák Újéve, aki ráér, javaslom, ültessen gyümölcsfát, akár egyedül, akár csoportosan úgy, mint a Szentföldön. Hely van, fa van, csak akarni, tenni kell. Vajda Ildikó Ünnepi szentmisét mutatott be Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek Árpád-házi Szent Margit ünnepén, január 21 -én a margitszigeti szabadtéri oltárnál. Több mint 25 éve Lékai László bíboros kezdeményezésére minden év januárjában szentmisével emlékeznek meg Árpád-házi Szent Margitról a Nyulak szigetén. Az idén is több százan gyűltek össze a domonkos kolostor romjainál, hogy így fejezzék ki tiszteletüket a szent életű apáca iránt. Erdő Péter szentmisét celebrált a Margitszigeten VyHféWim "q-iy y A OPTIKA. INGYENES SZEMVIZSGÁIAT-50% minden szemüvegkeretre! LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfő-péntek 9-00-18.00 ■ szombat 9-00-13-00 Telefon: 288-6960
