XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)
2009-02-03 / 3. szám
TIZENHARMADIK iHl KERÜLETI HÍRNÖK 2009. február 3. Féltestvérek és mostohák 6 A válás után a szülők az esetek többségében új családot alapítanak. Az új partner megjelenése és a féltestvér megszületése azonban komoly megrázkódtatást jelent az előző házasságban született gyerekeknek. A helyzet megoldása és feldolgozása nem egyszerű, ám mégis vannak olyan módszerek, amit érdemes elsajátítani. A helyzet feloldásának lehetőségeiről Geist Klárát, az Iránytű Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda szakpszichológusát, családterapeutáját kérdeztem.- Hogyan lehet elfogadtatni az új partnert a gyerekekkel?- A legtöbb probléma abból adódik, hogy a szülők megpróbálják összemosni a régi és az új családot, ami a gyerekek fejében hamis képet és ellentmondást alakít ki. A gyermekek igazságérzete ilyenkor fellázad, hiszen ők tudják, ki a vér szerinti apjuk, anyjuk, testvérük, s az új családtagokra nem tudnak vér szerinti rokonként tekinteni, pedig a szülők gyakran ezt várnák tőlük. Tanácsos, ha a felnőttek szem előtt tartják, hogy gyermeküknek az ő új partnerük, a partner által hozott gyerekek „kényszerkapcsolatot” jelentenek. Ettől nem kell megijedni. Fontos, hogy sok időt töltsenek együtt és beszélgessenek, legyenek közös élményeik. Akár az is szükséges, hogy az ellenséges indulatokat közösen feldolgozzák, vagy külső segítséget kérjenek.- A féltestvér születését hogyan kell a gyerekkel tudatni?- A féltestvér születése öröm az új szülőpárnak, hisz az új család fejlődik, bővül, ám az előző házasságban született gyermekben ez sok indulatot kavar. A szülők számíthatnak arra, hogy ez az élethelyzet sok feszültséget hordoz magában, ezért a józanságukra ilyenkor fokozottan szükség van. Fontos, hogy a szülők ne próbáljanak eljátszani ilyenkor egy hamis, hazug „egyenlősdit”. Kezeljék természetesen a helyzetet, azt képviselve a gyermek felé, hogy a féltestvér születése öröm. Bármilyen furcsán hangzik, de próbálják elfogadni, hogy az előző kapcsolatból származó gyermek kezdetben nem rajong az új helyzetért, ne kívánják tőle, hogy szeresse fél testvérét vagy ossza meg vele dolgait. Ha lehet, akkor például a szobáját, játékait ne kelljen megosztania azonnal az új családtaggal. Hagyjanak időt arra, hogy a „hozott” és a közös gyermek között kialakuljon a kapcsolat, ugyanis a megváltozott helyzetet a gyermekek a saját életkori szintjüknek megfelelően, a saját tempójukban tudják feldolgozni.- A gyermeki féltékenységet a szülő milyen módon tudja kezelni?- A korábbi kapcsolatból született gyermek számára először veszteség a féltestvér érkezése, hiszen meg kell vele osztani az apa vagy anya szeretetét. Ezért ezt a szülők fogadják el és segítsenek a gyermeknek feldolgozni a féltestvér iránti indulatokat. Biztosítsák a gyermeket szeretetükről, szakítsanak több időt a vele való közös programra, játékra. Legyenek türelemmel, hogy a gyermek meg- szokhassa az új élethelyzetet, segítsenek neki az elfogadásban úgy, hogy biztonságot, stabilitást nyújtanak számára.- Milyen ütemben lehet a két családot összeszoktatni?- Jobb, ha a szülők a saját elképzeléseik helyett inkább a gyerekek viselkedésére figyelnek, s ez alapján próbálják megválasztani a stratégiát. Nem mérvadó, hogy a szomszéd családban az összeszok- tatás hogyan történt. Ahhoz, hogy az újdonsült családi kapcsolatok új tartalommal teljenek meg, mindenképpen szükséges a struktúrában együtt töltött idő. Abban senki sem reménykedhet, hogy a helyzet „magától” rendeződik. Az új család megszületésekor figyelni kell arra, hogy ez ne a régi partner szülői pozícióból való kiszorítását jelentse. A hozott gyermek számára fájdalmas, ha valamelyik vér szerinti szülővel való kapcsolata háttérbe kerül. Természetesen más a helyzet, ha a távollévő apa vagy anya már nem hajlandó szülőként funkcionálni.- Az idősebb gyerektől mennyire elvárható/kérhető, hogy segítsen a féltestvér körüli teendőkben?- A nagyobb, kamasz gyerek segíthet családtagként a kicsi körüli teendőkben. Azt azonban ne kívánjuk tőle és ne teremtsünk olyan helyzetet, hogy a nagyobbik gyerek szülői pozícióba kényszerüljön. Gondolok itt arra, hogy a gyerekkel kapcsolatos nevelési, döntési kérdések a szülő feladatai közé tartoznak, és ezt ne próbálják meg a nagyobb testvérre áttestálni. Metz Babajelbeszéd-tanfoly amok a mosolygó babákért Beszélő kezek A kisbabák természetes gesztusokkal jelzik, mit szeretnének. A kéz mozgásai hamarabb fejlődnek, mint hogy gyermekünk beszélni tudna. Sokan kihasználják ezt a képességet, és a gyermeküket babajelekre tanítják. Zentai Katalin babajelbe- széd-oktatóval a jelnyelvi kommunikációról beszélgettem.- Húszéves kutatómunka igazolja, hogy a babajelbeszéd segíti a kicsik nyelvi, kognitív és érzelmi fejlődését - mondta Zentai Katalin. - Erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot, megkönnyíti a beszéd tanulását, segíti az egészséges önbizalom kialakulását, csökkenti a szorongást. Azoknál a gyerekeknél, akik babajelekkel kommunikáltak, mielőtt beszéltek volna, átlagosan 12 ponttal magasabb intelligenciaszintet mértek, mint nem jelelő társaiknál.- Miért használjuk a jelbeszédet a halló gyermekeknél?- A babajelbeszédet halló szülők halló gyermekei számára fejlesztették ki. A babák okosabbak, mint gondolnánk, csak még nem képesek beszélni. Minden halló gyermek már születésekor elindul a beszédfejlődés útján, de csak 12-24 hónapos kora körül kezd el beszélni. Ez azért van, mert még nem képesek kontrollálni azokat a finommozgásokat, amelyeket a száj és a nyelv végez. Viszont a kezeiket jobban tudják mozgatni, ami a jeleléshez szükséges. Ennek a képességüknek köszönhető, hogy a babajelbeszédet könnyen elsajátítják, és létrejöhet a kétirányú kommunikáció szülő és gyermeke között. Akár a 8 hónapos babák is képesek közölni szükségleteiket, gondolataikat a jelek segítségével. A jelbeszéd korántsem olyan idegen a babák számára, mint első hallásra tűnik. Minden baba spontán módon maga is kitalál és használ egy-két jelet, néhányan többet is. A Sabajeibeszéd ezt a természetes gesztikulálási hajlamot használja ki. Az említett egy-két jelen kívül könnyen megtanulnak 10-20 vagy akár 100 jelet is, ami segítséget jelent abban, hogy kifejezzék igényeiket, megosszák velünk gondolataikat.- A jelnyelvi kommunikáció nem késlelteti a beszéd fejlődését?- A jelelő gyerekek sokkal hamarabb beszéltek több szavas mondatokkal. A babajeleket tehát felfoghatjuk úgy, mint a beszéd előgyakorlatát. Soha nem csak jelelünk, hanem a beszédünket kísérjük jelekkel. Mindig ki is ejtjük az adott szót. A jelelés vizuális információt nyújt a beszélt nyelvvel kifejezett fogalmakról.- Mikor érdemes elkezdeni a tanítást?- 6-9 hónapos korban célszerű, de nincs olyan, hogy túl késő. Ha már beszél a gyermek, akkor is hasznos lehet, mert segíti az asszociációt, megelőzi a diszlexia kialakulását, és a kutatások szerint a jelelő gyermekek jobban érdeklődnek a könyvek iránt.- A szülők hol sajátíthatják el a babajelbeszédet?- Folyamatosan indítok baba- jelbeszéd-tanfolyamokat a kerületben. Várok minden érdeklődő kismamát és kispapát gyermekeikkel együtt a Vízöntő Pinceklubban (Váci út 50.) és a Pöttöm Panka Játszóházban (Reitter Ferenc u. 22.). Bővebb információ ababajel- beszédről a www.babakezek.hu weboldalon olvasható vagy a (20) 479-2829-es telefonszámon kérhető. Cz. I. A korábbi kapcsolatból született gyermek számára először veszteség a féltestvér érkezése
