XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)

2009-04-14 / 8. szám

2009. április 14. TIZENHARMADIK Mlä KERÜLETI HÍRNÖK A kommunista diktatúrák A holocaust-emléktúra áldozatainak emléknapja 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt kommunista törekvésekkel szemben következetesen fellépő főtitkárát a szovjet hatóságok letartóztatták - kémkedés és összeesküvés vádjával majd bírósági tárgyalás nélkül a Szovjetunióban bebörtönözték, s nyolc évi raboskodás után, 1955-ben térhetett haza. Kovács Béla története segít megérteni a kommunista diktatúra keletkezésének és működésének ter­mészetét. A Németh László Gimnáziumban közös ügyünk a szőkébb és tágabb közösségün­ket összekapcsoló ünnepek, megem­lékezések megteremtése - ilyen alkalom a magyar iskolákban 2001 óta a kommu­nista diktatúrák áldozatainak emléknapja, amelynek deklarált célja, hogy elevenen tartsa a diktatúra idején történt igazságta­lanságok emlékét. A diktatúrák összeom­lása után felnövekedett generációk figyelmét felhívja a számukra természetes állapotnak tűnő szabadság értékére, lehetőséget nyújt a demokratikus alapértékekkel való érzelmi és morális azonosulásra. A mai középiskolások a rendszerváltozás után születtek és nőttek fel, így számukra magától értetődő a személyes szabadság, a szabadságjogok alkotmányos biztosítása. Ezért a kommunista diktatúrák áldozatairól való megemlékezésben a személyességet, az élményszerűséget és a hitelességet tartjuk a legfontosabbnak. A Németh László Gimnáziumban a történelemtanárok az osztályfőnökökkel közösen - a minisztériumi pedagógiai útmutató alapján - az osztályok életkora, érdeklődése, adottságai figyelembevételé­vel határozzák meg a megemlékezés mód­ját. Ebben az évben az előző évek gyakor­latának megfelelően a történelem- és osz­tályfőnöki órákon emlékeztek meg. A ta­nulókkal játék- és dokumentumfilmeket tekintettünk meg. A művészfilmek a kog­nitív, emocionális és erkölcsi feldolgozás összehangolását teszik lehetővé - ilyennek bizonyult az elmúlt évek tapasztalatai alapján Orwell Állatfarm című regényéből készült filmparabolája, a Sztálin című dokumentumfilm, amely a diktátor szemé­lyiségét és a sztálini kommunizmus működési mechanizmusát ábrázolja, illetve az ötvenes években készült magyar játék­filmek, amelyeket a diákjaink hitetlenkedve és megütközve fogadnak. A megértés, az érzelmi feldolgozás és a történelmi ítéletalkotás fontos alkotóeleme a filmek megtekintése előtt és után lezajló beszél­getés. Szabó Márta TANÁR A holocaust magyar áldozataira április 16-án emlékezünk, azokra, akiket a nácizmus zászlaja alatt 65 évvel ezelőtt megfosztottak jogaik­tól, vagyonuktól, emberi méltósá­guktól, végül pedig az életüktől. Az idei tanévben közel százhúsz kerületi végzős gimnazista vett részt tanáraikkal azon az emléktúrán, mely a nyugat-magyarorszá­gi helyszíneket, a 1944—1945-ben az erődíté­si munkák helyeit és a munkaszolgálatosok, a budapesti deportáltak útját járta végig. A program záróbeszélgetésére áprüis 22- én délelőtt 11 órakor az Angyalföldi Gyer­mek- és Ifjúsági Házba érkezik Efraim Zurojf, a Simon Wiesenthal Központ vezető­je, továbbá jelen lesz dr. Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, kerületünk díszpol­gára, Verő Tamás rabbi, Szita Szabolcs, a Ho­locaust Dokumentációs Központ és Emlék­gyűjtemény Közalapítvány (HDKE) törté­nésze, Pécsi Tibor, a HDKE munkatársa, Bu­dapest XIII. kerület önkormányzatának ve­zetősége, a Mensch Nemzetközi Alapítvány képviselői és nem utolsósorban a program­ban részt vevő diákok, pedagógusok.- Budapest XIII. kerületének polgármes­terével, dr. Tóth Józseffel és szakembereivel arra gondoltunk, hogy a holocaust áldozata­inak útját más szemszögből mutatjuk be az érdeklődő diákoknak - tájékoztatott Lancz Tibor, a Mensch Nemzetközi Alapítványá­nak titkára.- Tavaly novemberben és az idei év első három hónapjában négy gimnazista osz­tálynak szerveztünk egynapos autóbuszos kirándulást a Balfi Nemzeti Irodalmi- Történelmi Emlékhelyre. Jártak Győrben, ahol ellátogattak az ötezer férőhelyes zsina­gógába, majd a megölt gyermekek emlék­művénél emlékeztek meg az elhurcolt ki­csikről. A városból kifelé Malocco Miklós Radnóti-szobrát tekintették meg. Abdán Radnóti Miklós és bajtársainak legyilkolási helyszínére zarándokoltak, Csornán megnézték a holocaust emlékmű­vet, az áldozatok neveit, Sopronban sétál­tak a zsidók utcájában (ahol 1944-ben a gettó is volt), a zsinagógákban, szó esett Almásy Tibor főhadnagy embermentő te­vékenységéről. Megtekintették a városi ho­locaust emlékművet, amely Kutas László munkája. Végezetül Balfon, az új európai rangú Nemzeti Irodalmi-Történelmi Em­lékhelyen elevenítették fel a történelem ke­gyetlenségeit. A gyerekeknek három filmet vetítettünk, történészek, tanárok tartottak idegenvezetést. Minden diák kapott egy munkafüzetet, amibe följegyezhette kérdé­seit, észrevételeit. Április 22-én pedig el­mondhatják véleményeiket, hogy mikép­pen érezték magukat, és milyen gondola­tok fogalmazódtak meg bennük. A meghí­vott vendégek pedig igyekeznek választ ad­ni a tanulók kérdéseire. A diákok és a taná­rok tapasztalatai alapot képeznek majd egy oktatási segédanyag kidolgozásához, sőt, szeretnénk folytatni a programot egyre több iskola bevonásával. Tábori

Next

/
Thumbnails
Contents