XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)

2008-04-01 / 7. szám

12 TIZENHARMADIK m KERÜLETI HÍRNÖK' 2008. április 1. Vámos Lászlóra emlékeztünk Vámos László Kossuth-díjas színházrendező domborműves emléktáblájának avatása március 26-án a Katona József utca 27-es számú ház előtt volt, ahol a művész hosszú ideig lakott. Talán jelké­pesnek is tekinthető; hogy e ház­ban élt a jelentős gondolkodó, Bence György filozófus, a Kossuth- díjas Gábor Miklós. A kitűnő szí­nész gyakran sze­repelt Vámos László rendezte darabokban. Az emlékezés utcáját az Álarcosbál mu­zsikája töltötte be stílszerűen, hi­szen a már nagy beteg Vámos László ezzel a ze­nével vigasztalta magát gyakran, ez adott néki némi erőt. A megemlé­kezést Budapest Főváros Önkor­mányzata, a XIII. kerület önkor­mányzata, a Ma­gyar Színházi Tár­saság és Vámos László családja kezdeményezte és szervezte. Jelen voltak a magyar színházi élet kivá­lóságai, a rendező valamikori kol­légái. Tiszteletét tette többek kö­zött Horváth Csaba a főváros fő­polgármester-helyettese, Huszti Péter Kossuth-díjas színművész­rendező és a Vámos család tagjai. Megható volt találkozni a mes­terrel egy korabeli hangfelvétel se­gítségével, és hallani élet- és mű­vészetfilozófiáját. A művészetnek az a dolga - nyilatkozta - éppen a nehéz időkben, hogy vigasztaljon, felemeljen és a lelkeket épségben és hitben tudja tartani. Ez a szín­ház hivatása... Egész életemben az volt a célom, hogy nemzeti szín­házat csináljak, és akkor is azt csi­náltam, amikor más színházakban dolgoztam. Olyan színházat, amely elsősorban a nagy klasszikus értéke­ken alapszik. Hu­manista színhá­zat, ami a nagykö­zönséghez szól, és megmozdítja a lelkeket. Az emlékező perceket Horváth Csaba avatóbe­széde követte, méltatta a nagy rendező munkás­ságát. A rendező pályatársai, tisz­telői, a család­tagok Hidas Fri­gyes muzsikájá­nak kíséretében helyezték el az emlékezés koszorúit a Stremeny Géza szobrászművész alkotta domborműre. Végül az avatási ün­nepség ifjabb Johann Strauss De­nevér című daljátékának dallama­ival zárult, melyet 1968-ban rögzí­tettek a Magyar Rádióban, Vámos László rendezésében. Udvarhelyi Egy gondolat Obersovszky Gyuláról Mielőtt elmentem volna március 12-én, hogy az Obersovszky Gyu­la-díjátadó ünnepségről tudósít­sak, elővettem az író köteteit, az ál­tala szerkesztett, írt, terjesztett Va­gyok című folyóiratot, és beleme­rültem az Egy mondat a tenger cí­mű könyvének mondatáradatába. Obersovszkyt halálra ítélték, csak mert az Igazság című lapot jelen­tette meg ‘56-ban, amelyet egy nyomdában maga állított elő. Nem tudta, nem is akarta abbahagyni az igazmondást a forradalom leveré­se után sem, csak azért is az Élünk című lapot adta ki, míg le nem tar­tóztatták, halálraítélték, mert ki­mondta az igazságot. Obersovszky barátja és munkatársa, Béres L. At­tila újságíró mesélte: Hruscsov azt üzente Kádárnak, amikor a nem­zetközi tiltakozás hatására kényte­lenek voltak szabadon engedni a bebörtönzött írókat, köztük Obersovszky Gyulát, hogy az „el­lenforradalom” leverése után kel­lett volna kivégeztetni „ezeket”, így aztán életben maradt, és az Igazság című lap egy példánya is. Ahogy sokaknak, neki is meg kel­lettjárni a mellőztetés, a megvetés poklát, mert akik részt vettek az ’56-os forradalomban, azoknak bűnhődniük kellett. Később a Sportfogadásnak lett előbb mun­katársa, majd szerkesztője. Kény­telen volt kettős életet élni, nap­közben a nemszeretem újság- íróskodást csinálni, szabad idejé­ben pedig önmaga lenni, azaz ön­magát keresni az írásban. Kötetei a rendszerváltás után láttak napvi­lágot. Obersovszky 1927. január 1-jén született, most lenne 81 éves. Az ő emlékére alapította a Művészetba­rátok Egyesülete az Obersovszky- díjat, amelyet idén Csete Örs fotog­ráfusnak adott át Geröly Tibor, az egyesület elnöke. Csete Örs képes előadásban hívta életre a költőt, aki, míg barátai élnek, él. Egykori társai, akik most is, mint minden évben Obersovszky halála óta, el­zarándokoltak a Keszkenő utca 35-ös számú házhoz, ahol a költő- író-újságíró lakott 2001. március 15-ig, s csaknem három évvel azu­tán, hogy meghalt, koszorút he­lyeztek ei az emléktáblánál és kék virágból csokrot, mert az volt Oby kedvenc színe. Udvarhelyi András Felhívás Tisztelt XIII. kerületi lakosok! A XIII. kerület kialakulása a kiegyezést követően megindult gyors gazdasági fejlődés követ­kezménye. Az 1870-es évektől egyre több gyár és üzem települt meg a főváros vámvonalain kívül eső ún. kültelkeken. A századfor­dulóra Angyalföld, illetve a Váci út a magyar gépipar egyik legna­gyobb központjává vált, mára azonban az egykor világhíres gyárak helyén bankok, irodahá­zak épültek, és csak néhány ipari műemlék jellegű épület őrzi a ke­rület jelentős ipari múltjának emlékét. A XIII. kerület megalakulásá­nak 70. évfordulója alkalmából az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjte­mény a 2008. évi Kerületi Napok programsorozatához kapcsoló­dóan „Váci út - Séta a magyar gépipar főutcáján” címmel ren­dez helytörténeti kiállítást, mely­hez ezúton kéri a kerületi lakosok segítségét. Várjuk mindazokjelentkezését, akik a Váci út egykori gyáraiban dolgoztak, és munkahelyükkel kapcsolatos dokumentumok, fo­tók, aprónyomtatványok, emlék­tárgyak, esetleg munkaruhájuk, szerszámaik vagy különféle gyári termékek kölcsönzésével, szemé­lyes visszaemlékezéseikkel gazda­gítanák a kiállítás anyagát. Jelentkezésüket 2008. április 25-ig az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben (Váci út 50.) sze­mélyesen vagy a 349-1501 -es tele­fonszámon várjuk. Auschwitz Album - Rólunk, nekünk, nélkülük... A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat, a Holokauszt Do­kumentációs Központ és Emlék­gyűjtemény Közalapítvány, vala­mint a Budapest Főváros XIII. Ke­rületi Közművelődési Nonprofit Kft. a Holokauszt Emléknapja al­kalmából kiállítást rendez az An­gyalföldi József Attila Művelődési Központban (1131 Bp., József At­tila tér 4.). A tárlat emléket kíván állítani a vidéki zsidóság elhurcol- tatásának és a vészkorszak XIII. kerületi eseményeinek. A kiállítást ár. Tóth József pol­gármester nyitja meg április 7-én, hétfőn 11 órakor. Megtekinthető április 16-ig. Tárlatvezetés - elő­zetes egyeztetés alapján - iskolai csoportok részére hétköznap 10-14 óra között, magánszemé­Az Élet Menete ismét Bnődwestew! 2008. április 16. szerda, 18.00 Találkozó; a Dohány utcai Zsinagóga előtt www.eletmenete.hu f ' BE" a holokauszt áldozatainak emléknapján ismét fáklyás felvonulással emlékezünk az áldozatokra. lyek részére 15-17 óra között (tel.: 452-4290). Az Első Magyar Csavargyár 1895-ben

Next

/
Thumbnails
Contents