XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)

2008-02-12 / 4. szám

8 TIZENHARMADIK m KERÜLETI HÍRNÖK 2008. február 12. Bognár Péter bábművész Dokumentumokat várnak Este hétkor megáll az idő E lám ülni és nézelődni szabad, sőt kötelező, mint ahogyan „Ernyőt, botot, kabátot a né­zőtérre bevinni hatóságilag tilos!” - olvashatjuk egy régi táblán Bog­nár Péterbábmíívész újlipótvárosi lakásának előterében. Beljebb lép­ve az ámulat és a múltbéli utazás tovább folytatódik. A konyhában több száz műanyag törpe, miku­lás, kulcstartó és pankrátor fogad, majd az egyik szobában elénk tá­rulnak Kína, Görög- és Olaszor­szág turistakincsei, és még nincs vége. Az igazi rácsodálkozás a nap­pali operettszínháza, ahol egy asz­talnál ül páholyszékén Honthy Hanna, Rátonyi Róbert és Latabár Kálmán. Az óra éppen hetet mu­tat, tonettfogasra akasztották ci­linderüket és a színházi táskát, pezsgőt isznak, és vélhetőleg jól szórakoznak az eléjük táruló vilá­azért, hogy találkozhassam vele. A rajongásomat látva, kocsijába ül­tetett, megajándékozott jó néhány fotóval és még narancssalátával is kínált. De személyes jó viszonyba vagyok a mai magyar operett nagyjaival is, köztük Lehoczky Zsuzsával. Ha tehetem, minden darabot és szereposztást megné­zek az Operettben. Művészként bejárhattam fél Európát- Mégsem operetténekes lett, ha­nem bábművész.- Gyerekkoromban sokat bá- boztam apukám operett-társulat­tá alakított sakk-készletével. Ami­kor az Eötvös Gimnáziumban le­érettségiztem, még nem indítottak Operett Stúdiót, ám később, ami­kor beindult, már gyáva voltam je­mam, hogy a Diótörőben soha sem léphettem fel. 2001-ben, 55 évesen mentem nyugdíjba. Szép és tartal­mas pálya volt, amit 1983-ban Ál­lami Ifjúsági Díjjal értékeltek, majd alakításaimért 2001-ben Aase-díjat kaptam. Ugyan szí­nésznek készültem, de ma már nem tudnék olyan jól operettet énekelni, mert a sok róka- és tig­risszerep reszelőssé tette a hango­mat. Apróságok múzeuma- Az utazási emlékek gyűjtését már értem, de mi a története a tör­péknek és a pankrátoroknak?- 1965-től kezdtem a kulcstar­tókat gyűjteni, akkor kaptam kül­földről egy igen szép darabot. Az­óta már 810 darab van, és még több száz lenne, ha olykor nem szelek­Bognár Péter - A róka- és tigrisszerep reszeléssé tette a hangomat gon. A bábművésszel szemben ülök, próbálok képet alkotni róla, darabot írok a szoba előkelő kö­zönségének. Az operett nagyjainak aláírásai, fotói- Honnan az operett iránt való mérhetetlen rajongása?- A nagymamám, mint műked­velő társulati színész operetteket énekelt a Mosoly országából. Ám az igazi szerelem tizenegy éves ko­romban kezdődött, amikor elvit­tek a szüleim a Fővárosi Operett­színházba a Csárdáskirálynőre. Azóta gyűjtöm az operett nagyjai­nak az aláírását és a fotóit. Több mint százszor láttam a Csárdáski­rálynőt és a Marica grófnőt, leg­alább hetvenszer a Leányvásárt és sorolhatnám. Személyes kapcso­latban voltam Rátonyi Róberttel, Németh Marikával, Honthy Han­nával. Sőt, egyszer, amikor Hanna eltörte a lábát, én is beültem a Kút­völgyi Kórház fogászatára csak lentkezni. 1965-től munkát vállal­tam az Állami Bábszínház műhe­lyében, ahol Országh Lili festőmű­vész volt a főnököm. 1972-től elvé­geztem a Bábszínészképző Tanfo­lyamot, az Állami, majd a Buda­pest Bábszínház művésze lettem. Az iskola elvégzése után szerepet kaptam a János vitézben, eljutot­tam a darabbal Firenzébe, Kubá­ba, Spanyolországba, Ausztriába, Németországba. Majd 15 évig ját­szottam itthon, vidéki színházak­ban, művelődési házakban. Aztán rám kacsintott újra a szerencse, hi­szen Meczer János igazgatása alatt A varázsfuvolával szintén bejár­hattam fél Európát és Kínát. De ját­szottam címszerepet a Csizmás­kandúrban, udvari bolondot A bű­vös tűzszerszámban, Márton pa­pát és Nagymacska mágust a Min­den egér szereti a sajtot című me­sejátékban, Ferenc császárt a Háry Jánosban, és sorolhatnám. Úgy ér­zem, hogy az Óz, a nagy varázsló madárijesztőjének szerepét ne­kem találták ki, bár nagy fájdal­tálnék és dobnék ki egyet-kettőt a kukába. Van egy integető Mao Ce Tungot ábrázoló kulcstartóm is, amit még a hongkongi repülőtéren vásároltam 8 dollárért. A Hupikék törpikék első darabját, az olimpiai lánggal futót egy sportoló házas­pártól kaptam. A törpék eredeti belga figurák. A pankrátorokgyűj­tése úgy kezdődött, hogy mindig vágytam arra, hogy én is erős és iz­mos legyek. Amikor megláttam egy pankrátorfigurát, úgy érez­tem, hogy nekem ezt is kell. Gyűj­tök még sok minden mást is, kép­zőművész barátaim alkotásait, ré­gi színházi kellékeket. Sokan azt mondják, ezt csak az teheti meg, aki agglegényéletet él, mert egy asszonynak biztosan nem lenne türelme ennyi apróságot törölget- ni. A környékbeliek jönnek hoz­zám nézelődni, mintha múzeum­ba járnának. A gyerekeknek előke­rül a ládából egy-két báb, és kezde­tét veszi az előadás. Tábori Zsuzsa Séta a gépipar főutcáján A Ganz Danubius munkásai 1902-ben Tisztelt XIII. kerületi lakosok! A XIII. kerület kialakulása a ki­egyezést követően megindult gyors gazdasági fejlődés következ­ménye. Az I870-es évektől egyre több gyár és üzem települt meg a főváros vámvonalain kívül eső úgynevezett kültelkeken. A szá­zadfordulóra Angyalföld, illetve a Váci út a magyar gépipar egyik leg­nagyobb központjává vált, mára azonban az egykor világhíres gyá­rak helyén bankok, irodaházak épültek, és csak néhány ipari mű­emlék jellegű épület őrzi a kerület jelentős ipari múltjának emlékét. A XIII. kerület megalakulásá­nak 70. évfordulója alkalmából az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjte­mény a 2008. évi Kerületi Napok programsorozatához kapcsolódó­an „Váci út - Séta a magyar gép­ipar főutcáján” címmel rendez helytörténeti kiállítást, melyhez ezúton kéri a kerületi lakosok se­gítségét. Várjuk mindazokjelentkezését, akik a Váci út egykori gyáraiban dolgoztak, és munkahelyükkel kapcsolatos dokumentumok, fo­tók, aprónyomtatványok, emlék­tárgyak, esetleg munkaruhájuk, szerszámaik vagy különféle gyári termékek kölcsönzésével gazdagí­tanák a kiállítás anyagát. Jelentkezésüket 2008. március 28-ig az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben (Váci út 50.) sze­mélyesen vagy a 06 (1) 349-1501- es telefonszámon várjuk. Dörmögő Játszóház Tavaly 50 éves lett Dörmögő Dö­mötör. Az első Dörmi-rajongók ma már nagymamák és nagypa­pák, akik végre játszóházban is megismertethetik unokáikkal a kedves magyar mackó kalandos történeteit. Az Angyalföldi Gyer­mek- és Ifjúsági Házban (Dagály u. 15/A) február 15-étől naponta 10- től 18 óráig Dörmögő szórakoztat­ja az 1-8 éves gyerekeket. A Dörmögő Dömötör Játszó­házba azokat a mackókedvelő gyermekeket várják a szervezők, akik próbára szeretnék tenni ügyességüket, türelmüket és me­móriájukat, valamint szeretnének találkozni Dörmivel. Várják azo­kat a szülőket is, akiket a gyerme­keikkel való közös játszás öröm­mel tölt el. A gyermekek több hagyomá­nyos és még több igazi mackós já­tékot próbálhatnak ki. Társasjá­tékok, építőkockák, meseszőnyeg, alkotó- és olvasósarok mellett asz­tali és óriás kirakókon Dörmi egy- egy kalandját, mesekockán egy- egy kedvenc meséjét eleveníthetik fel, majd azt is átélhetik, hogy mi­lyen „fárasztó” egy állandóan éhes medvének mézet gyűjteni. Az iga­zán bátrak egy Dörmögő-sziluett segítségével akár kedves hősünk bőrébe is bújhatnak. A mackós játékokon kívül al­kalmanként óriás Dörmögő élő­báb szórakoztatja a gyermekeket. A rajzfalon pedig bármilyen mac­kóság elfér. A játszóházban a sok­sok izgalmas játék mellett kiegé­szítő szolgáltatásokkal is (pelen- kázó, szülőmegőrző) várják a ven­dégeket. Bővebb információ: www.d- kultura.hu/dormogodomotor, il­letve tel.: 237-0655. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents