XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)
2008-02-12 / 4. szám
i Az arany katedra díjas Ernyei László A harmonikának helye van NDK-ban töltött éveknek köszönhetem nemcsak a biztos német- nyelv-tudást, hanem életre szóló zenei barátságokat, és a világ harmonikaéletére való igazi rálátást is. A harmonika nem egyetlen hangszer- Akkoriban a harmonika népszerűsége itthon leáldozóban volt, és ez egyben kijelölte az utat, amit választott magának, nevezetesen a hangszer megismertetését és elismertetését.- Szeretném, ha a harmonika megtalálná a maga reális helyét a zenei életben. A könnyűzenében ez sosem volt kérdéses. Az én törekvésem az, hogy a klasszikus zenében ugyancsak elismert legyen ez a súlyos tartalmak kifejezésére is képes, dinamikaérzékeny hangszer. Azért nagy vész nincs, hiszen a világ több ezer hangszerének rangsorában a harmonika Magyarországon benne van az első huszonötben. Kevesen tudják, hogy a harmonika voltaképpen nem egyetlen hangszer. Nagyon sok fajtája van, csupán a nyelvsíp és a két oldalon levő klaviatúra a közös bennük. Például aki orosz harmonikán jól játszik, nem biztos, hogy meg tudja szólaltatni a franciát. Nálunk a zongorabillentyűs harmonika terjedt el. Magam is ezt tanítom a XIII. kerületi Zeneiskolában 1979 óta, valamint a Bartók és a Weiner Szakközépiskolában, valamint a Zeneművészeti Egyetemen.- Kik azok, akik manapság harmonikát szeretnének tanulni?- Jönnek lányok és fiúk egyaránt. Vannak különböző nemzetiségekhez tartozók, németek, szerbek, vajdaságiak, akiknek a kultúrájához hozzátartozik ez a hangszer. Egyik tanítványomat az „Amelie csodálatos élete” című filmben megszólaló harmonika fogta meg. A zeneiskolások persze nem lesznek mind művészek, de amellett, hogy kitartást tanulnak tőle, egész életüket végigkíséri majd a muzsika. A tanárnak nagy szerepe van abban, hogy alakuljon bármiképpen a diák későbbi sorsa, kedvvel jöjjön a zeneórákra. A harmonikaoktatás tantervét magam írtam. Igyekeztem figyelembe venni, hogy a gyerek nem „négyszögletes”. Amikor feladatokat tűzünk eléje, ismernünk kell teljesítőképességét, adottságait. A tanítványaim különböző korúak a hatévestől a főiskolásig. Van, akinek „csak” öröm marad majd a zenélés, és van előreláthatólag nagy zeneijövő előtt álló elsőosztályos növendékem. A már befutottak közül a világban is elismert Orosz Zoltánt említhetem, aki éppen itt, a XIII. kerületi Zeneiskolában bontogatta szárnyait. Játszottam tizenhétezres közönség előtt- Kerületünk az ön jóvoltából a harmonikázás országos centrumává vált. Most már vagy másfél évtizede évente háromszor itt találkoznak mindazok, akik állami zeneoktatás keretében tanulják ezt a hangszert. 2008. február 12.- Az idei első, január végi eseményre hatvan növendéket hoztak a harmonikatanárok. Közülük a legjobb harminchat lép majd fel március 30-án a Hollán Ernő utcai zeneiskolában rendezendő koncerten, amelyre ingyenes a belépés. Az itt legeredményesebben szereplők nívódíjban részesülnek. Ők adják majd a harmadik, május 18-i hangversenyt.- A tanítás és a nem kis energiát kívánó szervezőmunka mellett saját maga is rendszeresen pódiumra lép.- Nagyon szeretek tanítani, és az sem véletlen, hogy - a konzervatórium és az egyetem mellett - immár majd harminc éve vagyok tagja a kerületi zeneiskola egymást segítő és megbecsülő tanári karának. Itt most nyolc növendékem van, de még egy-két gyereket szívesen látnék. Emellett azonban fontosnak érzem, hogy rendszeresen játsszam is. A fellépéseimnek nem egy csodálatos élményt is köszönhetek. Például két alkalommal - Genfben és Bécsben - játszottam tizenhétezres közönség előtt az Operaház zenekarának tagjaként Pavarottival. Ugyancsak zenekari tagként működök közre egy Placido Domingo CD-n. Ami a hétköznapokat illeti: februárban régi növendékemmel váltva több színházi produkcióban veszek részt. A XIII. kerületben lakó Darvas Ferenc sok harmonikazenét írt, amivel segítette ennek a hangszernek a művészeti életbe való integrálását. A Katona József Színházban együtt zenélünk a Talizmán című darabban. Jászom a Lulu előadásán a Pesti Színházban és a Koldusoperában a Bárka színpadán. Szabadidőm jobbára csak nyáron van. Annak egy részét is a harmonika társaságában töltöm. Ez egy bonyolult hangszer: a legegyszerűbb változata is legalább 2500 alkatrészből áll. Amikor hangolni vagy javítani kell, akkor veszem igazán hasznát a műszaki képzettségnek. Azért szakítok időt némi kertészkedésre meg szőlőművelésre is a pilisvörösvári házban. Csop Veronika A zeneiskolások persze nem lesznek mind művészek, de amellett, hogy kitartást tanulnak tőle, egész életüket végigkíséri majd a muzsika Az életre való nevelés A sikeres tanulás titka A HEFOP 3.1.3. kompetenciaalapú oktatásért program záró konferenciáját a Tömöri Pál Tagiskolában tartották január 29-én. Az érdeklődők harmadik alkalommal ismerkedhettek meg az életre való nevelés tanmenetével. A rendezvényen a Pedagógiai Szolgáltató Központ szaktanácsadói, kollégák, szülők és Gál Ferenc, a Tömöri Iskoláért Alapítvány alapítója tanácskozott. Lévai Sándor igazgató és Antóni Józsefié tagintézményvezető köszöntőbeszédében az iskola programját ismertette. Molnár Mária programvezető elmondta: a kompetenciaalapú oktatás célja az élethosszig tartó tanulás megalapozása és a pedagógusok személyes kompetenciáinak fejlesztése. A továbbképzések és az elért eredmények azt mutatják, hogy a kitűzött cél megvalósítása sikeres. Mit tehet az iskola? A szülői támogatás fontos az iskola életében. Batár Beáta édesanya megerősítette a tanárokat abban, hogy nem baj, ha decemberben még nem tud minden betűt a kisdiák, de szeret bejönni az iskolába, szívesen dolgozik barátaival egy csapatban. Érzelmi intelligencia - Mit tehet az iskola? címmel tartott előadást Göndör András szociológus. Megfogalmazta, kik lesznek sikeres emberek, és hogyan lehet fejleszteni ezt a képességet. Az általános iskola sokat tehet azért, hogy felnőtté válva a gyerekek képesek legyenek közös feladatok elvégzésére, megismerjenek együttműköH árom évtizede oktatja a harmonika szeretetére a jövő nemzedéket Ernyei László művésztanár. Pedagógiai munkásságát a Magyar Kultúra Napja alkalmából Arany Katedra Emlékplakettel ismerte el az oktatási és kulturális miniszter. A XIII. kerületi Zeneiskola harmonikatanára a katedra mellett a pódiumon is otthon van. Változatos pályájáról, oktató- és művészi munkájáról beszélgettünk vele. Folyamatosan tanultam muzsikát- A szülők arról ábrándoznak, hogy a gyerekből neves zongorista vagy hegedűművész lesz, a csemeték meg inkább gitárt képzelnek a kezükbe. Miért éppen a harmonika?- Ötven-hatvan évvel ezelőtt a harmonika éppolyan népszerű volt, mint manapság a gitár. Ettől függetlenül, engem a véletlen vitt a pályára. A családomban nem volt zenész, az unokaöcsém harmonikája azonban felkeltette érdeklődésemet. Mondhatom, hogy megláttam, és rögtön beleszerettem. A szüleim ezt látva már hétévesen beírattak a munkaközösségbe, ami lényegében egy fizetős zeneiskola volt. Bár folyamatosan tanultam muzsikát, sokáig úgy volt, hogy „polgári” foglalkozásom lesz. Miközben - a XIII. kerületben is tanító - Lukács Déneshez jártam a „konziba”, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán szereztem első diplomámat az akkor igencsak menő elektroncső és fénycsőtechnika szakon. Egy évet még dolgoztam is műszaki területen, mielőtt megkaptam életem nagy lehetőségét, egy ötéves ösztöndíjat a weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára. 1977-ben végeztem harmonika művésztanári szakon. Az akadémián utolsó évesként tanársegédként is tevékenykedtem, és dolgoztam a weimari rádió zenei adásának is. Mégsem Németországban folytatódott az életem, mert nemsokára hazarendeltek a Bartók konziba a megüresedett harmonikatanári állásba. Annyi biztos, hogy az dési technikákat, empatikusakká váljanak, megfelelő önértékeléssel rendelkezzenek. Iványiné Szabó Andrea filmet készített a kompetenciaalapú oktatásról. A film egyúttal válasz is volt az előadásban felvetettekre, hiszen az elhangzott elméleti gondolatokat örökítette meg gyakorlati példákkal.
