XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)
2008-10-01 / 19. szám
11 2008. október 1. TIZENH ARM ADIKÉKERÜLETI HÍRNÖK § Szentmise a SzentÁgoston-kápolnában Az első áldozás nagy élmény Most vasárnap jó 45 évet mentem vissza az időben. Szentmisén vettem részt a Szent Ágoston római katolikus kápolnában. Ezt a kis imaházat elég nehéz megtalálni. Hivatalos címe Pozsonyi út 14., de könnyebben rábukkanhatunk, ha a Pozsonyi útról befordulunk a Radnótiba, és utána rögtön jobbra, egy kis belső közbe. Itt bújik el ez a nagyon szerény kápolna. Nekem gyerekkori emlék. Szűk lépcsősor vezet le a hosz- szú, keskeny terembe. A befogadóképessége mindössze 150 fő, de akkor ötvennek már állnia kell. A kápolna a premontrei rendhez tartozik, ésl950. április 2-a óta működik folyamatosan. Eldugottsá- gának köszönhetően még a véres szájú ’50-es években sem szúrt szemet, hogy ez egy vallási hely, sőt, a „klerikalizmus melegágya”! Ebben a kis kápolnában a hívek háborítatlanul imádkozhattak, a miséket és a vallási ünnepeket méltóképpen megtartották. Ide jártam hittanra én is a környék gyerekeivel. Nem mondhatnám, hogy sokan voltunk, összesen mintegy húsz fő. Szerettem a hittanórákat, a szép bibliai történeteket Józsi tisztelendő bácsi (teljes nevén Tóth József Hugó premontrei szerzetes) bársonyos hangú előadásában. Játszottunk is. Minden héten másik szőke lány volt az angyal, aki Jézus feltámadását adta hírül. Én sajnos, mint barna hajú, csak az ámuló tömegnek lehettem tagja. A diákmise akkoriban vasárnap délelőtt kilenckor kezdődött. A házban, ahol laktunk, a felnőttek karácsony és húsvét kivételével nemigen jártak templomba, így a gyereksereget egy mélyen vallásos, idősebb házbeli néni gyűjtötte össze vasárnap reggelenként, és együtt mentünk a kis kápolnába. Józsi bácsi mise után vígan focizott a fiúkkal a Szent István parkban. Mi, lányok addig fogócskáztunk és énekeltünk „világi” nótákat is, teli torokból. Az első gyónást sohasem felejtem el. Meg kellett vallanom a vétkeimet, és én mindet leírtam egy kis papírszeletre, amit izzadó markomban szorongattam a gyóntatófülke homályában.- Jaj, nehogy valamit kihagyjak! - izgultam, de nem kellett a puska, gyónásban is eminens voltam. Az első áldozás nagy élmény és igazi megmérettetés volt. Az ünnepi alkalomra a lányok hófehér ruhácskát és fátylat öltöttek, a fiúk szép sötétkék öltönyben feszítettek. Mindenki bennünket csodált, teli volt a kápolna a szülőkkel és a rokonokZsidó újév A kezdet és a vég találkozása A legtöbb vallás megkülönbözteti a történelmi-nemzeti, a vallási és a természeti ünnepeket. A zsidóság vallási életében ezek a szálak szorosan összefonódnak. A Ros Hasaná, a zsidó újév az Istenhez való megtérés ünnepe. A főünnepi ima alatt - úgy érezzük - mindenki elvonul Isten színe előtt, ahogy a juhnyáj vonul el a pásztor botja alatt, akiket Isten egyenként megszámlál, megvizsgálja tetteiket. Számunkra az új év, a kezdet és a vég találkozása, ezért szükséges a számadás az elmúlt évről, mert amit jól cselekedtünk, azt meg kell tartani a következő évre is, amit pedig rosszul vagy hibásan, azt meg kell változtatni, ki kell javítani. Erre figyelmeztet egy hónappal az új év előtt a kürt - a sófár - hangja minden reggel a zsinagógában. A sófárt már Mózes második könyve is megemlíti, ez a hangszer szólalt meg a Szináj hegyén a Tíz- parancsolat elhangzásakor is. Az ősi pásztorhangszer ma is a kos szarvából készül. Az idén az új év szeptember végén köszönt be, ez az 5769. év. Ros Hasaná első és második napja örömteli ünnep. Régi kedves szokás a Taslich, amelyet vasárnap délután gyakorlunk. Ilyenkor a délután a természetben, folyó vagy víz partján telik, hogy bűneinket a rohanó habok árjába vagy a vizek mélyébe vessük. Micha próféta szavainak elmondásával kérjük a bűnbocsátó Istent, hogy süllyessze bűneinket az örvénylő tengerár mélységeibe. A mély vallási gondolatok istápolása mellett nem marad el a nemes öröm érzése, a jövőben bízó remény. Az ünnep első estéjén, mikor Isten házát elhagyjuk az elvégzett áhítat után, barátainkat, majd hazaérve családi otthonunkba, a mieinket és vendégeinket újévi jókívánságainkkal köszöntjük. Újév estéjén együtt van a család, ajándékokkal lepik meg egymást a gyertyafényes asztalnál. Legtöbb helyen csak kettő gyertya ég, de régi szokás, hogy annyi gyertya legyen az asztalon, ahány családtag van. Viszont a gyertyák mennyiségét sohasem szabad csökkenteni, mert a Talmud előírja: szent dolgokban mindig csak növekedni szabad, csökkenteni sohasem. Az ételek is szimbolikusan utalnak a régi hagyományokra. A hal, amelynek régebben a fejét is tálalták, és az édes ételek sokasága, kai, de még az utcán is álltak. A tömeg tisztelettel utat nyitott nekünk, ott haladtunk köztük szép libasorban. Az oltár előtt térden állva, kinyújtott nyelvvel vártuk a szent ostyát. Nem bekapni, nem lenyelni, hanem szépen megvárni, amíg elolvad a nyelven. Majd áhítatosan lehajtott fejjel visszaülni a helyedre. Az elsőáldozókat otthon ünnepi ebéd várta, és mindenki a kedvükben járt. Fenn is hordtuk az orrunkat a „kicsik” előtt, akik még a tízparancsolatot se tudták. Ötödikben azután beszipkázott az úttörőmozgalom. Egy darabig még folytattam a kétlaki életet, és próbáltam itt is, ott is megfelelni. Ezt úgy kell elképzelni, hogy hetente kétszer, reggel hétre hitoktatásra mentem a kis kápolnába, és sajnos ugyanezen a két napon tartották az úttörő-foglalkozást is, ami persze kötelező volt. Kezdtem összezavarodni.- A vallás babonaság, és nincs helye modern világunkban - mondták tanáraink, és én választottam. Az úttörőséget, mert a többséghez akartam tartozni. Ki nem, ha épp csak tízéves? A kápolnának többé a tájékára se mentem. Bűnök? Bűntudat? Még mit nem! Tudom, ez egy szokványos történet, a korosztályomból sokan mahogy édes és jó legyen az elkövetkező év. A zsidó újév alkalmával és az őszi nagy ünnepeken az ünnepi kalácsot (a barheszt) nem sóba, hanem mézbe mártjuk. A barhesz formája más ilyenkor, nem hosz- szúkás, hanem kerek, hogy kerek legyen az új esztendő. Mellette a kés le van takarva, nehogy „gyilkos gukra ismerhetnek. Vannak persze szép számmal olyan szerencsések is, akik otthon is ugyanazt hallották, mint az iskolában. Nem kellett meghasonulniuk. Vagy ez nem ilyen egyszerű? A múltkoriban egy fiatal kolléganőm férjhez menni készült. Templomi esküvőt szeretne, mondta, mert az nagyon szép. 0 és a vőlegénye sajnos mit sem tudtak a vallásról, és roppantul felháborodtak, amikor az eskető pap előbb hitvesoktatásra - hittanra - akarta küldeni őket. A végén maradtak a polgári szertartásnál. Ma már a házasságkötőben is divat a nagy felhajtás élő orgonamuzsikával, koszorúslányokkal, és legalább nincs az a vallási macera. Hát persze, nézőpont kérdése! SZATHMÁRl ÁGNES szerszám” legyen az asztalon. A szertartásos vacsora előtt szertartásos kézmosás illik. Az est fénypontjaként a ház asszonya meggyújtja a gyertyákat, a férfi pedig ősi bibliai, ároni áldást mond gyermekei felett. Vajda Ildikó Zsidók egymás között Az Újlipótvárosi Esték programon beszélgetéssorozat kezdődött Polgár Ernő vezetésével Zsidók egymás között címmel. Az első vendég dr. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) elnöke volt, aki a mai magyarországi zsidóságról tartott előadást.- A sokszínűség fontos és a zsidóságra alapvetően jellemző hagyomány, amely mindaddig létjogosultságot élvez, ameddig az egység megtartását nem gátolja. Ha széthúzáshoz vezet, vagy az egység meggyengítését érinti, akkor a zsidóság egészére nézve káros lehet. A magyar zsidóság érdekeit képviselő és a terheket is felvállaló MAZSIHISZ felelős minden magyar zsidó emberért, akár vallásos, akár nem - mondta dr. Feldmájer Péter. Az interaktív beszélgetésen számos kérdés fogalmazódott meg a zsidóság mai helyzetéről, az emberi jogok védelméről, a vallásos és nem vallásos emberek életének mindennapjait átszövő problémákról és azok megoldásának lehetőségéről. A Zsidók egymás között sorozat következő vendégei: Darvas István rabbi, Radnóti Zoltán rabbi, Balázs Gábor, a PESTISÜL vezetője, akik megismertetik saját közösségeik életét a hallgatókkal, elmondják a zsidóság mai helyzetéről alkotott véleményüket, és válaszolnak a résztvevők által feltett kérdésekre. A következő beszélgetés időpontja: 2009. február 11. este 6 óra. Moderátor: Polgár Ernő. Helyszín az Űjlipótvárosi Klub-Galéria, Tátra utca 20/B. Vajda UTftZftSl IffOOfl REGISZTRÁLJON, NYERJEN ÉS UTAZZON! A kerületbe költözött a 9 éves Zöld Óceán Utazási Iroda főirodája. NYITÁSI AKCIÓKÉNT 2008. október 31-ig irodánkat felkereső és regisztráló ügyfeleink között 2 éjszakás, 2 főre szóló belföldi wellness hétvégét sorsolunk ki! VÁRJUK ÖNT IS! 1133 Budapest Hegedűs Gyula u.91. www.zoldocean.hu budapest@zoldocean.hu Tel.:801-2840 Nyitva tartás: h-cs: 10-18, p: 10-17
