XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)
2008-10-01 / 19. szám
2008. október 1. TIZENHARMADIKlKERÜLETI HÍRNÖK Évtizedes múltú intézményeink Húszéves a HID Családsegítő Negyvenéves a Nevelési Tanácsadó Neves szakemberek közreműködésével a hetvenes évek végén kezdődött egy kutatás, amely Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon címen vált ismertté. A program a társadalmi devianciák kialakulásának okait, elterjedését, megjelenési formáit vizsgálta, és javaslatokat tett gyakorlati tennivalókra és egy új intézmény kialakítására. Ennek kezdeményezésére kerületünkben 1988-ban hozták létre a HÍD Önkormányzati-Egyházi Családsegítő és Módszertani Központot. A HÍD kapcsolatot teremtett a családtagokkal, a generációkkal, az egyházakkal, a vallásosokkal és nem vallásosokkal, máshogy gondolkodókkal, a kisebbségekkel azért, hogy megindulhasson a párbeszéd és az együttgondolkodás tanulási folyamata. A XIII. kerületi HÍD Családsegítő Központ fennállásának immáron 20. évfordulóját ünnepelték szeptember 24-én. A jubileumi rendezvényen egykori és jelenlegi szakemberek, családgondozók emlékeztek meg az elmúlt két évtizedes szociális munkáról. Az ön- kormányzat vezetősége: dr. Tóth József polgármester, Holopné Schramek Kornélia alpolgármester, Takács Ferenc, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke és Karácsonyi Magdolna, a Szociális Osztály vezetője is megjelent az ünnepségen, majd megtekintették az intézmény múltjáról és jelenéről készített fotókiállítást. A neves alkalomból beszélgettem az intézményvezetővel, dr. Kádár Sándornéval.- Hogyan kezdte működését a Családsegítő Központ?- A ’80-as évek végén a család- gondozás a kerület egy kijelölt részén, mintegy 50 ezer főt érintő területen kezdődött meg. Ez a területi korlátozás hamar tarthatatlanná vált, és rövid időn belül a kerület minden lakosa az intézményhez tartozott - tájékoztatott dr. Kádár Sándorné. - Az egyéni esetmunka mellett elkezdődtek a csoportos foglalkozások is. Családterápiára és konzultációra a főváros egész területéről fogadott a központ klienseket az egyházi szálon keresztül. Lassanként a Magyar Karitásszá átalakult Szeretetszolgálat részvállalása csökkent, és 1998. január- 1-jétől az intézmény kizárólag önkormányzati fenntartásúvá vált. Fő tevékenységi köre a családokkal való foglalkozás mellett a hirtelen és egy időben munkanélkülivé és hajléktalanná váltak segítése lett, később a hajléktalanellátó hálózat létrejöttével az utóbbi tevékenység kikerült a hatásköréből.- Az 1997-es gyermekvédelmi törvény az önkormányzat feladatává tette a gyermekek családban történő nevelésének elősegítését, a veszélyeztetettség megelőzését és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését.- Az önkormányzat a gyermek- jóléti szolgáltatás feladataival az intézményt bízta meg 1997. november 1-jétől. A jogszabályi változások mellett jelentős fordulatot hozott a segítő szakemberek képzési folyamatának intézményi kialakítása, a szociális és mentálhigiénés szakképzés országosan egységessé vált rendszere.-1998-ban az intézmény új működési helye a Visegrádi utca 96/b lett.- A strukturális változásra 1999. október 1-jétől nyílt lehetőség a gyermekjóléti szolgálat egy új, önálló telephelyének kialakításával a Vizafogó sétány 6. szám alatt. 2002-ben a HÍD Családsegítő a Visegrádi u. 111 .-be költözött, itt működtetve a családsegítést. 2005-ben az ellátottak köréhez és létszámához igazodó folyamatos fejlesztés tette szükségessé a Prevenciós Központ létrehozását, amelynek egyik szakmai egysége a HÍD Családsegítő lett.- A családgondozó milyen módon tud segíteni az életvezetési képesség megőrzésében?- Intézményünk segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémával küzdő, vagy krízishelyzetbe került családok, egyének részére. Feladatunk az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízis- helyzet megszüntetése. A család- segítés olyan támogató együttműködést is jelent, amely segít szembenézni a problémával és megtalálni azokat az erőforrásokat, amelyekre támaszkodhat az egyén a probléma megoldásában. A családsegítő tevékenysége ügyeleti rendszerben működik, egy főügyeletes és egy másodügyeletes látja el a feladatokat. Az igénybevevők levélben, telefonon, e-mailben, de legtöbbször személyesen veszik fel a kapcsolatot a családsegítővel, melynek célja a kölcsönös információszerzés, a szolgáltatásról való tájékoztatás. A családgondozók által végzett szociális munka támogatására a HÍD Családsegítőben különböző szolgáltatások alakultak ki, ilyen a jogi, a pszichológiai, a pszichiátriai tanácsadás és a családkonzultáció. A rendszeres szociális segélyezettek, a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú kerületi lakosok is ügyfelei intézményünknek. Az ő esetükben az ön- kormányzat által nyújtott pénzbeli támogatás mellett olyan segítő szolgáltatásokat is nyújtunk, amelynek igénybevételével nagyobb eséllyel indulhatnak az álláskeresésnek. Ebben az esetben az ügyfélnek együttműködési kötelezettsége van intézményünkkel.- Hogy találnak önökre a segítségre szoruló egyének, családok?- Fordulhatnak hozzánk a 329- 0804-es és a 329-1294-es telefonszámon vagy személyesen a Visegrádi u. 111.-be (bejárat a Zsilip utcából). Érkezhetnek hozzánk a jelzőrendszeren keresztül is, ami azt jelenti, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük, és a jelzőrendszeri tagok is - egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, gyermekjóléti központ, Szociális Szolgáltató Központ, valamint civil szervezetek, egyházak, magán- személyek - a kerületben élők szociális és mentálhigiénés helyzetét. Azt szeretnénk elérni kollégáimmal, hogy a bajba jutott kerületi állampolgárok minél hamarabb jelezzenek felénk, vegyék fel intézményünkkel a kapcsolatot helyzetük normalizálásához, problémáik mielőbbi megoldásához. Negyven esztendővel ezelőtt alakult három fővel a XIII. kerületi Nevelési Tanácsadó. Az évek alatt változtak a gyerekek, a problémáik, a szülők és az intézmények hozzáállása. Egyedül a tanácsadóban dolgozók elhivatottsága és szakmai fel- készültsége maradt a régi.- 1968-ban csupán három fő - Vereczkei Éva pszichológus vezetésével egy klinikus pszichológus és egy tanulási problémákkal foglalkozó pedagógus - alkotta a Nevelési Tanácsadót. Egy évig dolgoztak együtt a Katona József utcában, amikor az intézmény új helyiséget kapott: átköltöztek a Madarász utcába, ahol már három kisebb szobán és egy irodán osztozhattak.- A dolgozók létszáma folyamatosan nőtt, családgondozókkal és újabb pszichológusokkal bővült a csapat - emlékezett vissza Hajdú Andrea klinikai gyermek szakpszichológus, aki 1978 januárjában került a tanácsadóba.- A Nevelési Tanácsadó 1997 szeptemberében került jelenlegi helyére, a Pannónia utca 81.-be.- Amikor elkezdtem dolgozni a tanácsadóban, még ritka volt a spontán jelentkező. Szinte csakis beutalással érkeztek a gyerekek. Komoly harcot kellett vívni azért, hogy egy szülő elhozza a gyermekét, ugyanis ezt megbélyegzésnek érezték. Kapcsolattartási ügyekkel is foglalkoztunk, melyeknél javaslatot kellett tennünk. Gyerekelhelyezési és örökbefogadási ügyekben is kértek tőlünk szakvéleményt. Akkoriban, ha iskolaérettségi vizsgálatot végeztünk, még hosszasan kellett magyaráznunk, miért kell „visszatartani” a gyereket az óvodában. Ma már sokszor a szülők is azt szeretnék, ha a gyerek később kezdené meg az iskolát. Sikerült eljutnunk odáig, hogy maguktól eljönnek, személyesen kérnek időpontot tőlünk.- Milyen problémákkal küszködnek a mai tanulók?- A legtöbbször tanulási, magatartási problémákkal, illetve részképességzavar, figyelemzavar miatt keresnek meg bennünket. Régebben hiperaktív és súlyos beszédhibás gyermek nem volt any- nyi, mint napjainkban - mondta Havas Ágnes, a Nevelési Tanácsadó vezetője.- Az intézményben háromtól tizennyolc éves korig fogadják a gyerekeket.- Aki megfordult nálunk 5 vagy 15 esztendősen, de időközben betöltötte a 18. életévét, nem utasítjuk el az életkora miatt - tájékoztatott Hajdú Andrea. - Kitolódott a középiskolások életkora, egyre kevesebben érettségiznek le 18 évesen, az ő ellátásuk is a Nevelési Tanácsadó feladata. Emellett lefelé is csökkent a korhatár, előfordul, hogy bölcsődés kisgyerek számára kérik segítségünket. Prevenciósjelleggel a hozzánk érkező kismamákkal is foglalkozunk.- Milyen módszerekkel segítik a gyermek egészséges fejlődését?- A tanácsadó munkatársai a bejelentkezés után az első beszélgetésre a gyermeket nevelő személyt hívják be. Ekkor tájékozódnak addigi életéről, fejlődéséről, személyiségéről. A következő alkalommal találkoznak a gyermekkel is. A szakemberek rajzok, tesztek, játékok segítségével értik meg, milyen összetevők állhatnak az adott probléma hátterében.- A felgyorsult fejlődés hogyan hat a gyerekek világképére?- Sajnos, gyakrabban fordul elő, hogy a gyereknek nincs kedve sem a rajzoláshoz, sem a játékhoz - mondta a tanácsadó vezetője. - Úgy gondoljuk, a gyereknek nem alakul ki a saját képi világa, képzelete, fantáziája, ha nem mesélnek neki, csupán leteszik a számítógép monitora vagy a tévé elé. Az elmúlt évtizedekben megváltoztak a nevelési szokások a demokratikusnak kinéző, valójában a szülő kényelmét szolgáló lezserség, és álliberalizmus nem mindig a legmegfelelőbb. A Nevelési Tanácsadó szakemberei a társadalmi problémákat orvosolni nem képesek, a gyerekek érdekét igyekeznek minden esetben szem előtt tartani. Szabó Viktória
