XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)

2008-02-01 / 3. szám

8 TIZENHARMADIK lÉll KERÜLETI HÍRNÖK Családias hangulatú Újlipótváros Dr. Zilahy Péter akadémikus vall kerületi kötődéséről Dr. Zilahy Péter, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Főtitkári Tit­kárságának vezetője 54 éves, ta­nult szakmája növényvédő szak­mérnök. 1977 óta dolgozik az Aka­démián. Ahogy önmagáról nem kis iróniával vallja: „akadémiával fertőzött ember vagyok”. Nyolc évet dolgozott egy akadémiai ku­tatóintézetben, 1985-től az Akadé­mia Központi Hivatalában tevé­kenykedett, 1993 óta dolgozik je­lenlegi állásában. 2003 augusztu­sában kitüntették a Magyar Köz- társasági Érdemrend Lovagke­resztjével, 2005 májusában Chirac elnök a Francia Becsületrend Lo­vagkeresztjével ismerte el mun­kásságát. Ide nősült a kerületbe, harminchárom éve él itt. A titkár úrral arról beszélgettem, mennyi­re kötődik a kerülethez. Régi polgári hangulat- Nemrégiben volt itt egy roko­nunk, aki az Egyesült Államokban él már ötven éve, megkérdezte, mi változott az elmúlt 15-20 évben kerületünkben. Első válaszunk az volt, hogy semmi. Aztán egymásra néztünk a feleségemmel és mond­tuk, ez nem így van. Emlékezz visz- sza, öt, tíz éve egészen másként né­zett ki a kerület, az Ipoly utca, a He­gedűs Gyula utca. Én harminchá­rom éve lakom az Ipoly utcában. KernAndrásnakv olt egy híres szá­ma, a Látlak Amerika, amelyben azt énekelte, „Ahol a Kresz Géza végén fordul a villamos”. Amikor odakerültem, valóban ott fordult a villamos. Akkor még a Pozsonyi úton zötyögött a 15-ös villamos a Jászai Mari térig. Akkor még a Vá­ci úton jártak a villamosok végig, azzal utaztam udvarolni felesé­gemhez az Ipoly utcába. Akkor még a mostani Kleopátra-ház he­lyén egy szövőüzem volt, ahol, em­lékszem, kubai vendégmunkások dolgoztak. A Kárpát utcai lakóte­lep még sehol nem volt. Dinami­kusan sokat változott a kerület. Csakhogy az ember, aki nap mint nap benne él, nem veszi észre a fej­lődést.- Előnyére vagy hátrányára vál­tozott a kerület?- Helyenként nagyon szép, lát­ványos a fejlődés. Itt van például a Kleopátra-ház. Hat épülettömbből áll, nyolcemeletes. Egy épület­tömbben, azt hiszem, nyolc lakás van egy szinten, az hatvannégy. Ez durván négyszáz lakás. Ha minden lakásba négy embert számolok, ak­kor az egy szép méretű község. Kul­turált, és örülünk, hogy felépült, mert szebb, mint a szövőüzem, amelynek a helyét elfoglalta. Ne­kem igazán a Pozsonyi út, Tátra ut­ca és környéke tetszői. Ahol, ha in­nen az akadémiáról hazasétálok és bemegyek a Tátra utca 18. szám alatt lévő étterembe, mint család­tagot fogadnak. Az étterem fapad- lós, régi polgári hangulatot áraszt, régi újságokkal van kitapétázva, régi újságíró-relikviák vannak ki­téve. Ami az ilyen kis kávézókban megfog, hogyha egy hétig nem me­gyek be, akkor megkérdezik: Zilahy úr! Miért nem láttuk egy he­te? És ha meglátnak, azt kérdezik: hozhatják az almás palacsintát? Et­től én otthon érzem magam. Úgy érzem, hogy ez a hely nekem van, értem készült, nekem szól. A Pozsonyi út és környéke- Mi lehet az oka, hogy a XIII. kerületnek ez a része, a Pozsonyi út és környéke nem néptelenedett el? Itt izgalmas, lüktető élet zajlik.- Bevallom, időnként én is já­rok nagy üzletközpontokba, mert ott sok mindent el tudok intézni. De ott senki sem köszön rám isme­rősként. Megteszem, amit muszáj, megveszem, amit kell, és aztán ki­jövök. Itt rám köszönnek az utcán, a kávézóban. Tehát a Pozsonyi út és környéke emberléptékű. Na­gyon fáj, hogy az emberek fejében ez a mentalitás kissé háttérbe szo­rult.- Miért van, hogy a lakóhelyhez nem kötődünk eléggé?- Azért, mert rohanunk, és nem nézünk körül. Sajnos, legtöbbször én is autóval járok, pedig nem dol­gozom messze. Beülök az autóm­ba a munka végén és hazamegyek, bemegyek a lakásba. Persze, já­runk hangversenyre, színházba, barátok jönnek, de akkor nem élek a környezetemben. Egészen más­ként térek haza a munkahelyem­ről, ha elhatározom, ma nem le­szek lusta, és igenis haza fogok sé­tálni és végigmegyek mondjuk a Pozsonyi, a Tátra vagy a Pannónia utcán. Akkor azt veszem észre, hogy ez egy élhető környék. Itt em­berek jönnek-mennek, itt kiülnek beszélgetni az utcára egy-egy ká­2008. február 1. Dr. Zilahy Péter - Nekem igazán a Pozso­nyi út, Tátra utca és környéke tetszik véház vagy étterem előtt a kis asz­talok mellé. Az ember valahogy rögtön kedvet kap, hogy beszáll­jon, részese legyen ennek az élet­nek. A plázákban nem válik az élet részévé, ott a tömeg része, ahol mindenki rohan, nézelődik vagy teszi a dolgát. Nincs hangulata, nincs benne emberi kapcsolat. Egymásra odafigyelő emberek- Azt tapasztalom, hogy a köz­vetlen környezetünkben lévőkkel nemigen beszélgetünk, nem ismer­jük egymást.- Ez így igaz, ráadásul én egy olyan házban lakom, ahol 40 lakás van, viszonylag nagy ház, én har­minc, feleségem ötven éve ott la­kik. Talán mi vagyunk a legrégeb­bi lakók. Tehát az az előnyünk megvan, hogy ismerjük a ház lakó­it, de nem alakult ki közösség.- Tíz év múlva milyennek sze­retné látni kerületét?- Azt szeretném, ha az ember­ség lenne a meghatározó. Egymás­ra odafigyelő embereket magába foglaló kerület lenne. Ahol tudnak közösen kitalálni dolgokat, képe­sek azt együtt meg is valósítani, ké­pesek együtt örülni ennek, és ami legalább ilyen fontos, képesek megőrizni. Udvarhelyi András Autóbuszaink állapota Európai összehasonlításban is kedvezőtlen az autóbuszok jelenlegi, több mint tizen­négy éves átlagéletkora a BKV Zrt.-nél. A mintegy ezerötszáz autóbusz egy része el­öregedett, környezetszennyező, azonnali cserére szorul. Jelenlegi járműparkjukban több száz da­rab olyan - 18 év feletti - Ikarus 260-as és 280-as típusú autóbusz található, melyek károsanyag-kibocsátásuk alapján még az EUROl környezetvédelmi szintbe sem so­rolhatók be. A közbeszerzési folyamat még nem zárult le A beszerzendő járművek 2000-2002. év­járatok közt gyártottak lesznek, a magyaror­szági üzembe helyezésükkor teljesítik az EURO 4-es környezetvédelmi követelmé­nyeket. A járművek üzembe állítását köve­tően akár 110 darab -18 év feletti, a legrosz- szabb károsanyag-kibocsátási mutatójú - jármű válna leselejtezhetővé. Ez a BKV Zrt. teljes autóbusz-állománya által kibocsátott káros anyagok mennyiségében 10%-os csökkenését eredményezné. A közbeszerzési folyamat még nem zárult le, január 31-ig várják az ajánlatokat, hogy az utasok részére a legkedvezőbbet tudják kiválasztani. Csak már referenciákat szer­zett, légkondicionált, alacsonypadlós autó­buszokat fognak vásárolni. A beszerzéshez a BKV Zrt. nem kér további forrásokat a Fő­városi Önkormányzattól, az üzleti terven be­lül maradva tudnak fejleszteni. Alacsonypadlós autóbuszok Az így beszerzett alacsonypadlós autó­buszok kisebb részét (15-20 db jármű) az esélyegyenlőség javítása érdekében Buda­pesten különböző viszonylatokon használ­ják fel. Nagyobb részüket a XIII. és a IV. kerüle­tet érintő 30-as, a XVIII. kerületet érintő 182-es és 184-es, 282E-S, 284E-S buszok vo­nalán, illetve egyes hálózati fejlesztéseken (pl.: XVII. kerület) a zsúfoltság csökkentése, az utaskomfort növelése érdekében a jelen­legi szóló autóbuszok helyett állítják forga­lomba. Ez az egy férőhelyre jutó üzemelteté­si költségekben is csökkenést eredményez. A gazdaságos üzemeltetés mellett az uta­zóközönség kiszolgálásának színvonalát nagymértékben javítják például a beépített légkondicionálók és az utasok tájékoztatá­sára alkalmas technikai berendezések, to­vábbá a férőhelyek jobb elhelyezésének kö­szönhetően eleget tesznek a zsúfoltságot csökkentő program feltételeinek is. A jelenleg rendelkezésre álló forrásokból most használt, maximum hatéve.s autóbu­szokat tudnak vásárolni, azonban ezekkel is csökkentik a környezetszennyezést Buda­pesten és több százalékkal csökken az autó­buszok átlagéletkora is.

Next

/
Thumbnails
Contents