XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)

2008-09-02 / 17. szám

8 TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 2008. szeptember 2. 25 éves a magyar bonszaimozgalom! Művészi növénykiállítás A természet válasza A bonszai japánul tálcás ker­tészkedést jelent. Mesterségesen, művészien alakított, formára vá­gott, hajlított fát. Nevezik tálcás kertészkedésnek is, mivel a legis­mertebb formája a kis méretű, tál­kákban nevelt és alakított fa. Elvi­leg bármilyen fás szárú kétszikű növényből lehet bonszait nevelni. Az Angyalföldi József Attila Műve­lődési Központban (AJAMK) ün­nepli megalakulásának 25. évfor­dulóját a magyar bonszaimozga­lom szeptember 5-7. között. Az el­telt évekről és a bonszai filozófiá­járól Radnai Sándorral, a Herman Ottó Bonsai Egyesület elnökével beszélgettem.- Hogyan kezdte működését az egyesület? Mi adta az ötletet?- 1982-ben találkoztam először bonszaijal, amikor mint főiskolai közgazdaságtan tanár Japánban töltöttem egy hetet. Ekkor az egyik vendéglátóm asztalán egy olyan füzetre bukkantam, amelyben bonszaifotók voltak: a látvány egy­szerűen lenyűgözött. Aztán haza­jöttem, keresgéltem, hogy van-e valaki, aki foglalkozik ezzel, kide­rült, hogy másokat is érdekel. így találtunk egymásra 25 évvel ez­előtt.-Hol és hányán találkoztak elő­ször?- 1983 szeptemberében körül­belül 25-30-an jöttünk össze az Almássy Téri Szabadidőközpont­ban. Mivel akkoriban még nem le­hetett ilyen növényeket kapni, csak egy-kettőt találtunk kerté­szetben, ezért az erdőbe jártunk miniatűr növényeket gyűjteni. A bonszai nemcsak a növényöntö­zésről szól, hanem szigorú és kö­tött formákról is, amit nekünk me­net közben kellett megtanulnunk. Szakirodalmat szereztünk be, fő­leg német nyelvterületről, ahol en­nek már komoly múltja volt. Első alkalommal, 1984-ben vörös cse­repekben állítottunk ki, mert még rendes edényünk sem volt. Tipi­kus bonszaikaspókat akkor még nem gyártottak itthon. 1985-től az állatkert Pálmahá­zában volt a székhelyünk, ott tar­tottunk évente kiállításokat. Szép lassan nőtt a mozgalom, akadt né­hány kezdeményezés vidéken is, aztán pedig 2000-ben megalapí­tottuk itt, a XIII. kerületben a Herman Ottó Egyesületet. Tavaszi kiállításainkat a jelenlegi székhe­lyünkön, a Herman Ottó Általános Iskolában tartjuk, az őszit pedig az Angyalföldi József Attila Művelő­dési Központban.- Mi az, ami egy európai embert rá­vesz arra, hogy mini­atűr növényeket ne­veljen?- A bonszainak Japánban mély val­lási és eszmei tartal­ma van, szertartások kötődnek hozzá. Mi csak a formát, a technikát, a stílust vettük át. A bonszai­jal való foglalkozás átalakítja az ember gondolkozását. Ez is egyfajta művészet. Egybonszaialkotójó értelemben véve rabjává válik a növé­nyeinek, akár egy festő a képeinek, mi­közben az évek alatt a hobbiból végül életforma lesz. Egy­szer azt olvastam egy amerikai könyvben, hogy a bonszaioknak gyógyító hatásuk van.-Aki kedvet kapa kertészkedés­hez, hogy kezdjen foglalkozni a bonszaijal?- Egyedül elkezdeni nehéz. Legelőször érdemes ellátogatni a klubunkba és betekinteni az ottani munkába. Meg kell ismerni a tech­nikákat, és csak aztán ajánlatos növényt vásárolni.- Milyen programokkal készül­nek a 25. jubileumi év alkalmából?- Délelőtt emlékülést rende­zünk, ahová meghívtuk a működő bonsaiegyesületek tagjait. Három előadást tartunk majd: a kínai bon- szaikultúra kezdeteiről, aztán a ja­pán növényekről, végül pedig a ma­gyar bonszaimozgalomról lesz szó. Délben dr. Tóth József polgármes­ter nyitja meg a jubileumi kiállítást. 60 növényt szeretnénk bemutatni, és mintegy 45 fajtával ismerkedhet­nek meg az érdeklődők. Minden növénykedvelőt várunk az AJAMK-ba szeptember 5-7. kö­zött, bővebb információt a 359- 2472-es telefonszámon kaphatnak. N.G. A XIII. Kerületi Környezetgazdál­kodási Közhasznú Nonprofit Kft. az őszi és téli időszakban több hely­színen végzett faifjítási munkálato­kat a kerületben. Az elvégzendő fa­ápolási munkák ütemezését és megvalósítását szakmailag meg­alapozott fontossági szempontok KX. Vásárhelyi Kerámia Szimpózi­um 2007. évi beszámoló kiállítása a Duna Galériában tekinthető meg. A szimpózium résztvevői magyar és külföldi művészek, akiknek négy kerámiagyár nyújt alkotási lehető­séget Vásárhelyen. Szabadon hasz­nálhatnak minden olyan technikát, amire a gyárakban lehetőség nyűik. Kísérletezhetnek a gondolataikban megfogalmazódott művészi elkép­zeléseik realizálásában. Munkájuk­ban és beszámolókiállításuk meg­rendezésében támogatja őket aMö- gyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége és a Ma­gyar Keramikusok Társasága. A határozzák meg. Elsősorban a bal­esetveszélyessé váló, elöregedett fák gallyazásos újítását és kivágását kell megvalósítanunk kármegelő­zési szempontok miatt. Az ifjítások révén lecsupaszított és erőteljesen visszavágott fák esetenként a lakos­ság aggodalmát keltették. Azonban Duna Galériában alkotásaikat kiál­lító művészek névsora: Daniel Banchard (Franciaország), Fujisaki Tomoko (Japán), Gombos Hajnal, Joseph Kamm (USA), Koleszár Ferenc, M. Kiss Katalin, Mészáros Gábor, Motoko Katsuta (Japán), Návay Sándor, Néma Jú­lia, Nemes Fekete Edit (Szabadka), Nemes Tímea, Nurdan Arslan (Tö­rökország), Pozsgai Fruzsina, Szabán György, Szabó Edit, Szanyi Péter, Szekeres Károly, Tuza László, Végvári Gyula és Veress Miklós ke­ramikus- és szobrászművészek. A kiállítás címe - A Levegő - mottó­ként inspirálta művészi látomásaik megfogalmazását ebben az ősi a gyors növekedés és regenerálódó képességük következtében az újítá­sok helyein rövid időn belül új haj­tások jelentek meg. Bízunk benne, hogy a belombosodott fák láttán új - ra visszanyertük bizalmukat, hi­szen a kezelt területek utcái mára már szép, lombos, rendezett faso­rok képeit mutatják. A következő képek a Kartács utca ifjítási munká­latainak eredményét mutatják be. anyagban, amely materiális tulaj­donságainál fogva alkalmas min­den művészi érzelem és gondolat kifejezésére. A kiállításon sok stí­lus-, sok térszemlélet fogalmazódik meg, a relieftől kezdve a szoborig. A Laczkó Ibolya művészettörténész által rendezett tárlat kurátora Pan­nonhalmi Zsuzsa Ferenczy Noémi- díjas keramikusművész, a Vásár­helyi Kerámia Szimpózium vezető­je. Fővédnöke dr. Lovag Zsuzsa ré­gész, művészettörténész. A kiállí­tást Hódmezővásárhely polgár- mestere, dr. Lázár János ország- gyűlési képviselő nyitotta meg. Megtekinthető szeptember 14-ig a Duna Galériában (Pannónia u. 95.). Angyali Otthon II. Bp., XIII. kér. Jász u. 65. Társasház ✓ 35 lakás t/ 35 férőhelyes teremgarázs ✓ 35 tárolóhelyiség Átadás: 2009.1. negyedév Irányár bruttó: 350 000 Ft/m2 35 m2 és 87 m2 közötti lakások közlekedés 50 m játszótér A levegő által inspirált művészek

Next

/
Thumbnails
Contents