XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)
2008-08-01 / 15-16. szám
2008. augusztus 1. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 13 Kitüntetett ASIDSE A kézilabda-utánpótlás-nevelés elismerése Eredményes és emlékezetes sportévet zárt az Angyalföldi Sportiskola és Diáksport Egyesület. Csapataik megállták helyüket a különböző sportági bajnokságokban, míg maga az egyesület a sportágban folytatott kiemelkedő munkájáért a Magyar Kézilabda Szövetség elnökségének határozata alapján a Magyar Kézilabdázásért kitüntető címet kapta. Tanulás és sportolás Évértékelő beszélgetésre kértem fel Gyömörey Istvánt, az ASIDSE kéziseinek szakosztályvezetőjét. Az eredetileg örömtelinek szánt beszélgetés azonban a magyar sport egy fekete napján valósult meg. Nem sokkal az interjú előtt jött a hír olimpiai bajnokunk, Kolonics György haláláról.- Ilyen szomorú pillanatban nem is kerülhetem ki a kérdést: mint sportember és mint edző, mik voltak az első gondolatai, mikor meghallotta ezt a tragikus hírt?- Azt gondolom, hogy ez nem csak sportkérdés. Egy ereje teljében lévő férfit, ráadásul kedvenc, évtizedek óta űzött sportága edzése közben érte a halál, ez szerintem több mint tragikus. Teljes mértékben átérzem a gyászolók fájdalmát, és magam is jó szívvel emlékezem Kólóra.- Érdemes áttekinteni az ASIDSE évét különösen annak tükrében, hogy milyen elismerés érte az egyesületet. A honlapjukon továbbtanulási lehetőséget ajánlanak igazoltkézilabdázóiknak, illetve a programhoz csatlakozni szándékozóknak, amely hosszú távon nyújtja a tanulás és a sportolás ösz- szehangolását, és segítséget ad egy sporthoz kötődő életpálya kialakításához.- Igen, a Ferenczy József Kézilabda Sportiskola a Vasas SC és a József Nádor Gimnázium összefogásának eredménye. Valójában utánpótlásképzésről van szó, melyben a két résztvevő fél vállalta, hogy kézilabdában és labdarúgásban összekötik a tanulást és sportolást, és megpróbálnak a sportra koncentrálva, de a tanulást nem háttérbe szorítva egyfajta egységes koncepciót kialakítani. Kézilabdában a Vasasba 15-16 éves korban kerülnének a gyerekek, addig az Angyalföldi Sportiskolában nevelkednének. Mi szerveznénk és tartanánk nekik az edzéseket. A legjobbak ez után lehetőséget kapnának arra, hogy a Vasas korosztályos, majd adott esetben a felnőttcsapatában is bemutatkozhassanak.- Hogyan értékeli az ASI kézilabdacsapatok idei szereplését?- Bár az eredmények talán egy kicsi visszaesést jeleznek, hiszen első helyezést nemigen értünk el, a kézilabdában elért elismert helyünket továbbra is tudjuk tartani. Az országos bajnoki döntőkbe mindenhol sikerült bejutnunk és csapataink létszámát is tudjuk tartani. Edzőink sikeresen tevékenykednek, olyannyira, hogy többet közülük magasabb szintre visznek el. A legkisebbek körében viszont további teendőink vannak, ott a tagtoborzás az elsődleges célunk, hogy később minél nagyobb legyen a merítési lehetőség. Keressük az ifjú, tehetséges játékosokat- Nemrég ért véget a horvátországi Makarskán rendezett kézilabdakupa, melyen rendszeres vendégek. Ott hogyan szerepeltek?- A legjobban az 1992/93-as korosztály játszott, akik a harmadik helyen végeztek, a többi csapatunk most érem nélkül maradt, de mivel ez a túra önköltséges, tehát a szülők finanszírozzák, nem minden esetben tudjuk a legerősebb csapatot kiállítani. Ezt egyfajta jutalomtúrának szántuk a játékosok felé így év végén.- Mik a nyári és őszi tervek?- Rengeteg tervünk van, nálunk nincs nyári szünet, legalábbis ami a szervezést illeti. Folyamatosan keressük az ifjú, tehetséges játékosokat, valamint edzői karunk is frissül, újabb agilis, tehetséges trénerek kerülnek hozzánk. Célunk továbbra is az, hogy minél több csapatunkkal jussunk be az országos döntőbe, és amint mondtam, a szivacskézilabdázóknál szeretnénk bővíteni a csapat létszámát. Itt 1999. január 1. után született, a kézilabdázást szerető ifjú hölgyek jelentkezését várjuk.- Az egyesület működésének elismeréseként áprilisban a Magyar Kézilabda Szövetség kitüntető címet adományozott az ASIDSE-nek. Minek köszönhető az elismerés, hogyan esett önökre a választás?- Az utóbbi 8 évben nem csak az angyalföldi kézilabdáért dolgoztunk sokat, de a fővárosi diáksportélet fellendítéséért is. Évek óta megrendezzük az ország második legnagyobb utánpótlás kézilabdakupáját, csapataink folyamatosan az országos döntőkben vannak, Eperjesiné Muts Éva személyében referenst is adunk a fővárosi vezetésbe, valamint kiváló edzőink vannak. Aki a kézilabdás berkeken belül van, ezt pontosan látja. Talán az említett eredményeknek köszönhető az elismerés. Egy legendával kevesebb tagja lesz a magyar csapatnak Indul a nyár sporteseménye, a XXIX. nyári olimpia A földkerekség kétségtelenül legsikeresebb sportvállalkozása, az olimpiai játékok idén újra szurkolók, sportkedvelők millióit szórakoztatja. Augusztus 8-24. között Pekingben rendezik meg a XXIX. nyári olimpiát.- A játékok eredete az ókori Görögországba nyúlik vissza, ahol Olümpiában már a Kr. e. VIII. századtól négyévenként megrendezték a görögök együvé tartozását kifejező rendezvényt. Az olimpiai ünnepségek az emberiség történetének legértékesebb tradícióihoz tartoznak, melyek a mítoszok világából és a görögség társadalmi, politikai viszonyaiból (vallás, temetési és avatási szertartások, poliszok közötti versengések stb.) nőttek ki - írja tanulmányában dr. Takács Ferenc. Ősi versenyjátékok Az antik olimpiák, a regionális görög versenyjátékok és a római gladiátorviadalok megszűnése után hosszú ideig csend honolt az európai testkultúrában. A lovagi próbák és a bajviadalok átvettek ugyan valamit az ókor bizonyos elemeiből, de csak a reneszánsz alatt vetődhetett fel az olimpiai játékok újjáélesztésének gondolata. A gondolat azonban akkor még nem érlelődött tovább konkrét tettekké. A XIX. században a görögök ki« sérleteztek dicső múltjuk felelevenítésének serkentésére olimpiák rendezésével, melyek azonban! többnyire „lacikonyhás” népünne-w pélyekbe torkollottak. Az antik' olimpiai szentély ásatásai, amelyeket Ernst Curtius végzett 1875-től 1881-ig, felhívták a figyelmet az olimpiákra, és új lendületet adtak az ősi versenyjátékok felelevenítésének. Ezzel el is érkezett a nagy sportági vetélkedés története a XX. századhoz, amikor is egy francia báró, Pierre Frédi de Coubertin ismételten felvetette egy nemzetek közti nagy sportági vetélkedő gondolatát. Coubertin nem csak a gondolatok, de a tettek embere is volt. 1894- ben sportfórumot rendezett (ezt nevezték később kongresszusnak), ahol bejelentette, megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Az újkor első igazi sportdiplomatája ekkor mint a NOB főtitkára tevékenykedett, és legfőbb feladata az volt, hogy az első modern olimpiát Athénban megszervezze. Ez végül 1896-ban valósult meg. Összesen 43 sportágban 200 férfi mérte össze az erejét, 14 ország képviseletében. A résztvevők többsége görög volt. Teniszben, futó-, ugró- és dobószámokban, vívásban, súlyemelésben, kerékpározásban, birkózásban, lövészetben, úszásban és tornában vetélkedtek. A krikettet és a labdarúgást le kellett mondani, mivel túl kevés volt a jelentkező, az evezős és vitorlásversenyek pedig a rossz időjárásnak estek áldozatul. Az egyes számok győztesei ezüstérmet, oklevelet és olajfalevél-koszorút, a helyezettek bronzérmet és babérkoszorút kaptak, míg a harmadik helyen végzettek üres kézzel tértek haza. Az első újkori olimpia óta négy kontinensen (csak Afrikában és Dél-Amerikában nem rendeztek még olimpiát) 22 város nyári, 18 város téli játékoknak adott otthont. Idén Kínában, 28 sportágban mintegy 10 500 sportoló verseng az érmekért. Ahogy előző számunkban írtuk, hazánkat várhatóan 170 sportoló fogja képviselni. A július közepi állás szerint versenyzőink 18 sportágban indulnak majd. A magyar sportolók eddig 157 arany-, 139 ezüst- és 162 bronzérmet nyertek a nyári és téli olimpiák történetében. Ezek a számok reményeink szerint jócskán növekedni fognak augusztus végére, amellyel Magyarország megtarthatja előkelő helyét a nemzetek összesített rangsorában. Kolonics György emlékéért is küzdenek cikk írója is, mint minden lelkes sportbarát latolgatta, hogy menynyivel is nőhet vajon érmeseink szám#. Végiggondolta, kik is in- dulnak-Pekingben, és milyen esé- lyekkejf Egyvalakinek éremszerzé- gébe^iztos volt. Citius, altius, fortius, azaz gyorsabban, magasabbra, erősebben, így szólnak a nemzetközi olimpiai mozgalom jelszavai. Ezek a jelszavak és a mögötte rejlő tartalom egyaránt jellemző volt a magyar olimpiai csapat egyik legnagyobb alakjára, Kolonics Györgyre. A múlt idő szinte felfoghatatlan, de sajnos igaz. Kóló, ahogyan a legtöbben ismerték, kétszeres olimpiai bajnokként, tizenötszörös világbajnokként ötödik olimpiájára készült, érmes reményekkel. 36 évesen is hitt a fent említett jelszavakban, és hitte, hogy újra örömöt tud majd szerezni sportrajongók ezreinek. Az élet sajnos másképp hozta. Július 15-én, edzés közben megállt a szíve. Csapattársak, edzők, szurkolók szíve is meghasadt ezen a napon a fájdalomtól, a felfoghatatlantól. Nem készül már újabb olimpiájára, Pekingben nem áll rajthoz, nem szerez már érmet Kolonics György, de a magyar csapat minden tagjának szívében helyet fog kapni. Ezen az olimpián az ő emlékéért is küzdenek majd. Szabados Tamás
