XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)

2008-07-01 / 13-14. szám

2008. július 1. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK Modern szakmai képzés Szakképző központot avattak A z Észak-pesti Térségi Integ­rált Szakképző Központ Köz­hasznú Társaság (ÉPTISZK) június 6-án tartotta projektzáró ünnepségét a Váci út 179-183. szám alatt lévő épületében. Az 2005-ben alakult kht. az Eu­rópai Uniótól nyert másfélmilliár­dos támogatását hat észak-pesti szakképző intézmény fejlesztésére és integrálására fordította; A pro­jektcélok a Humánerőforrás-fej­lesztési Operatív Program kereté­ben több mint 1 milliárd forint eu­rópai uniós forrásból és a Fővárosi Önkormányzat 300 millió forintos támogatásából valósultak meg. Meg kell becsülnünk a munkásembert A támogatásoknak köszönhe­tően megépült Európa egyik leg­korszerűbb tanműhelye, melyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök adott át az ünnepi beszéd után. A záróeseményen jelen volt dr. Székely Judit, az SZMM szakállam­titkára, Horváth Csaba, Budapest főpolgármester-helyettese, John Emese, az SZDSZ fővárosi frakció- vezetője, dr. Salamon Péter, az ÉPTISZK Kht. ügyvezető igazgató­ja, dr. Tóth József, kerületünk pol­gármestere, Holopné Schramek Kornélia és Hiszékeny Dezső'alpol­gármesterek és Sági Judit, az Okta­tási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke. Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök elmondta: létrejött az első olyan tanműhely, ami talán majd példát ad és irányt mutat más köz­ponti tanműhelyek létrehozásá­hoz. Angyalföld munkáshagyomá­nyai azt üzenik mindannyiunknak, hogy a felemelkedés, a tisztességes lét egyetlen alapja a munka. Meg kell becsülnünk a munkásembert, akit ösztönözni kell a lelkiismere­tes munkára. Fordul a világ, egyre többen értik meg, hogy a boldogu­lásukhoz nem elég a papír meg­szerzése, fontos, hogy valami újjal álljanak elő, ehhez viszont az kell, hogy gyakorlati tudásra is szert te­gyenek. A munkanélküliség a leg­nagyobb kiszolgáltatottság. Olyan világot kell létrehozni, ahol köny- nyen teremtődhetnek új munka­helyek. Ha egyik hely megszűnik, legyen másik helyette. A műhe­lyek, gyárak világát közelebb kell hozni a szakmunkásképző iskolák­hoz. Mit ér egy szakmunkás, aki a számítógép által vezérelt eszterga­géphez nem ért? Ennek az iskolá­nak vélhetőleg lesznek majd köve­tői, remélhetőleg az új Magyaror­szágnak újabb darabját sikerült megteremteni - fejezte be beszédét a miniszterelnök.- Jó érzés látni a valóságban, és nem a tervezőasztalon a budapesti szakképzés elkövetkező évtizedei­nek tanműhelyét - mondta Hor­váth Csaba főpolgármester-he­lyettes. - Elsőnek lenni, elsőként kipróbálni valamit, eljutni valaho­va, felfedezni ismeretlen vidéke­ket pedig a legfelemelőbb és egy­ben a legnehezebb hivatás. Ha si­keresek leszünk, akkor ez az intéz­mény lesz a példakép, ennek a mintájára fog megalakulni sorra Budapesten és országszerte a töb­bi modern szakképző iskola. Hi­szem azt, hogy évek múlva az in­nen kikerülő ifjú szakemberek bárhol Európában meg fogják áll­ni a helyüket.- Legjobb tudásunk szerint hoz- tuklétre a tanműhelyt, hogy a szak­munkáspályát tervező fiatalok a jö­vő technikai színvonalának megfe­leljenek - említette dr. Salamon Pé­ter, az ÉPTISZK Kht. ügyvezető igazgatója. Hat szakiskola szakmai, pedagógiai tevékenységének ösz- szehangolása az anyagi és szellemi együttműködés szép példája. Manapság nagyon sokbírálat éri a szakképző intézményeket, hogy a képzés és a tudás között szakadék van, hogy nem olyan szakmát, nem olyan létszámban és nem ott képez­nek, amire szükség van a gyakorlat­ban. Manapság az intellektuális tu­dás helyeződik előtérbe, a szak­munkástudás nem érték, nem tu­dás. A fiatalok esélyt kapnak, hogy itthon és külföldön is modern szak­mai képzést kapjanak. Oktatás hat tagiskolában A megépült tanműhely elektro­technika-elektronika, informati­ka, közlekedés és gépészet szak­macsoportokba tartozó szakképe­sítések oktatására alkalmas. A TISZK-rendszerben az oktatási eszközöket több iskola diákjai is használhatják. Piacképes szak­képzés folyik a hat tagiskolában, a piac vezető szereplői napi kapcso­latban állnak a tanintézmények­kel, a kor követelményei érvénye­sülnek az oktatásban, így a TISZK- ekben végzett szakmunkások munkahelyhez jutása szinte ga­rantált. Minden iskola részesül pszichológiai, fejlesztőpedagógusi szakszolgáltatásban. Szociális rá­szorultság és tanulmányi ered­mény alapján ösztöndíjrendszer működik. Szakmai és műveltségi vetélkedőket, nyaranta egyhetes tábort szerveznek, amiben eddig 640 tanuló vett részt. A pedagógu­sok továbbképzésen vehetnek részt. Felmérések és kutatások kaptak támogatást. Megtörtént az ÉPTISZK akkreditált felnőttkép­zési intézményi minősítése, 2006 óta ISO-minősítést kapott a me­nedzsment. Arculati kézikönyvet hoztak létre, konferenciákat ren­deztek. Tábori Zsuzsa 30 évet dolgozott Angyalföldön Emléktábla Csillag László tiszteletére A Bánki Donát Közlekedésgépésze­ti Szakközépiskola és Szakiskola Váci út 179. számú épületén em­léktáblát avatott június 3-án kerü­letünk polgármestere, dr. Tóth Jó­zsefországgyűlési képviselő. A fő­városi és a XIII. kerületi önkor­mányzat közös kezdeményezésére állított emléktábla Csillag László pedagógus, a XIII. kerület díszpol­gára előtt tiszteleg, aki 1948-tól több ezer diák szakmai képzését, kollégiumi ellátását irányította, részt vett a szakközépiskolai rend­szer kiépítésében, és 1967 és 1982 között a Bánki Donát Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola igaz­gatója volt. Az ünnepségen megjelent egy­kori pályatársak, pedagóguskollé­gák és tanítványok előtt dr. Tóth József a XIII. kerület oktatási háló­zatának történetét ismertette. Ki­emelte, hogy kerületünk rendsze­re a városiasodással, iparosodás­sal és a gyári munkások letelepe­désével egy időben alakult ki és fej - lődött. A magyar gyáripar egyik központjának számító Angyalföl­dön a munkás-utánpótlás, az ipari szakmunkásképzés 1945 előtt az egyes gyárakhoz, üzemekhez szo­rosan kapcsolódó tanoncott- honokban folyt. A második világ­háborút követően megindult foko­zott iparosítás jelentős oktatásfej­lesztéssel is járt. A nagyüzemek szakmai igényeinek kielégítésére a szakmunkásképzést előbb a Mun­kaerő Tartalékok Hivatala, majd a Munkaügyi Minisztérium irányí­totta. A XIII. kerületben ekkortól megalakult szakközép és szak­munkásképző intézetekben a jel­legzetesen angyalföldi szakmák - hegesztő, kazánkovács, szerszám- készítő, villamosenergia-ipari és különféle gépjárművel kapcsola­tos szakmák - mesterfogásait sa­játíthatták el a tanulók. Ezt követően Bíró Ibolya, a Fő­városi Önkormányzat Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságának tag­ja emlékezett meg Csillag László életútjáról. Csillag László 1920-ban Buda­pesten született. 1941-ben az óbu­dai Hajógyári szigetre vonult be munkaszolgálatosként. Erdélybe vezényelték, ahonnan 1944 elején több társával megszökött, majd hadifogságba került. 1945 febru­árjától a hazai felszabadított terü­leteken teljesített katonai szolgá­latot, a 4. Magyar Hadosztály meg­szervezésében vett részt. 1947-ben szerelt le, majd a szakmunkáskép­zés területén tevékenykedett, köz­ben a Budapesti Pedagógiai Főis­kolán tanult magyar-történelem szakos tanárnak. 1948-tól több ezer diák szakmai képzését, kollégiumi ellátását irá­nyította, ahol a tanulók zöme félig árva, vidékről származó diák volt. Vezetésével jött létre a Módszerta­ni Intézet, amelynek feladata a szakmunkástanulók korszerű műveltségét biztosító szakmai háttér megteremtése, a pedagógu­sok továbbképzése, a pályaválasz­tási vizsgálatok elvégzése, tanács­adás, pszichológiai tevékenység volt. Közben 1955-ben a 21. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet (Váci út 107.) igazgatói feladatát is ellátta. 1964-től a Munkaügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője, egyúttal a Szakmunkásnevelés cí­mű szakmai lapnak is főszerkesz­tője volt, rendszeresen publikált. A szakközépiskolai rendszer ki­építésében is részt vett. 1967-ben a Bánki Donát Szakközép- és Szak­munkásképző Iskola (Váci út 179-183.) igazgatója lett, ahol nyugdíjba vonulásáig, 1982-ig te­vékenykedett. Összességében 30 évet dolgo­zott Angyalföldön, a Váci úton, 1978 óta volt a kerület lakosa. A 2003-ban elhunyt Csillag Lászlót 2000-ben a XIII. kerület díszpol­gárává választotta. A nagyszámú érdeklődőt vonzó ünnepséget a Csatai Utcai Általá­nos Iskola két diákja, Horváth Já­nos 6. és Lukács Dániel 5. osztályos tanulók által tolmácsolt versek tet­ték bensőségesebbé. Az emléktábla leleplezése után koszorút helyezett el a XIII. kerü­leti önkormányzat nevében dr. Tóth József polgármester, az Okta­tási, Kulturális és Sportbizottság képviseletében Sági Judit elnök és Magos Péter, a család részéről Csil­lag Ferenc. Szabó Ivett Európa egyik legkorszerűbb tanműhelyét adta át a miniszterelnök Az új, kiválóan felszerelt tanműhelyek egyike

Next

/
Thumbnails
Contents