XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)

2007-05-16 / 10. szám

6 TIZENHARMADIK ft KERÜLETI HÍRNÖK 2007. május 16. löthö Búcsú KŐmíves István grafikusművésztől Múltunk kincsesházai Sokaknak talán a termek csöndje - esetleg az unalom - jut az eszükbe arról, hogy május 18. a múzeumok nemzetközi napja. Azt hiszik, hogy ezekben az intézményekben meg­áll az idő, kirakják az emlékeket, a múlt tanúit, és kész. A választék óriási. Van, akit a bakui szőnyeg­múzeum keleti virágpompája job­ban meghat, mint a londoni Towerben kiállított angol királyi ékszerek. Az El Escorial komor fa­lai és aranyozott szobrai, melyekre a boldogtalan Fülöp király árnyé­ka vetül, éppen úgy a múlt üzene­tét sugározzák, mint a borogyinói csatakép, vagy a skót Burns - Pe­tőfink szellemi rokona - egyszerű falusi szülőháza, netán Katalin cárnő mesés kincseket őrző nyári palotája. A mérhetetlenül gazdag magyar kultúra számtalan mú­zeumunkban is tükröződik. Nem­zetközi kapcsolataikra „kapásból” néhány példa: látható volt Buda­pesten a mexikói esőisten szobra, „idelátogatott” már egy kínai agyagkatona is. Napjaink tervei közül egy: Debrecenben, a Modem modern képzőművészeti galériá­ban rendezik Az igazi Da Vinci cí­mű tárlatot augusztus 16. és no­vember 16. között. A példákat a végtelenségig so­rolhatnánk, bizonyítva, hogy a mú­zeumok múltunk kincsesházai.-I. E.­1 ^^ thö - mindenki ezen a ^^\kedves, ám kissé rejtel- ^^^mes becenéven szólította és emlegette. Aki megismerke­dett vele, Öthönek ismerte meg, még mielőtt polgári nevét megta­nulta volna. De erre szinte nem is volt szükség, hiszen őszinte, póz- talan és közvetlen lénye nemhogy az ilyen-olyan rangokat és címe­ket, de jószerivel még a maga anyakönyvezett nevének a hasz­I nálatát is nagyképű hiva­taloskodásként utasította el magától. Ez az őszinteség és közvetlen­ség volt legnagyszerűbb emberi tulajdonsága. Gyermeki csodál­kozással és érett érdeklődéssel fordult mindenki felé, tartós és tartalmas barátságokat tudott kötni, még abban az életkorban is, amikor a legtöbb ember érzel­mi ízületei már merevek, nehe­zen hajlanak az ilyesmihez. Sző­kébb hazája, körúti otthona és műterme ezer tárgya és szeglete ugyanezt a közvetlenséget és fesztelenséget viselte magán és sugározta magából: ahogy a házi­gazdák, Öthö és felesége, Vásár­helyi Kata textilművésznő, ugyanúgy az otthon tárgyi kör­nyezete is mintha folyvást azon lett volna, mégpedig minden erőlködés nélkül, könnyed és magától értetődő módon, hogy ne egyszerűen otthon érezze ma­gát náluk a látogató, hanem való­ban otthon is legyen. 1949. november 16-án szüle­tett Vácon, 1973-ban szerzett diplomát az Iparművészeti Főis­kola Typo-grafika tanszékén. Hosszú ideg dolgozott alkalma­zott grafikusként, a megrendelők kívánsága szerint tervezte a pla­kátokat, cégek arculatát, reklám- prospektusokat, bélyegeket. Majd meg kellett járnia a magán­élet válságainak, életvezetési ku­darcoknak és betegségeknek sokféle poklát. De volt ereje talp­ra állni, diadalt aratni önmagán és a körülményeken. Olyannyira, hogy pályája is új irányba fordult: miközben to­vábbra is művelte az alkalmazott grafikát, mégpedig igen magas szinten és - például 1996-ban a Milleniumiföldalatti 100 éve és a 150 éves a magyar vasút című ki­állításokkal - közfigyelmet kelt­ve, az 1990-es évektől kezdve váratlanul, de hallatlan meggyő­ző erővel ívelt magasba önálló művészi alkotótevékenysége. Ki­állítások során mutatta be válto- zatos.technikájú, intellektuálisan fogékony, szellemes és derűs, egyben gondolatilag elmélyült munkáit, közöttük az utóbbi idő­ben komputergrafikákat, rézkar­cokat és festményeket is. Művé­szetének jelentőségét a szakmai közvélemény is elismerte: idén a legrangosabb képzőművészeti ki­tüntetésben, Munkácsy-díjban részesült. Közben volt kedve és ideje ar­ra is, hogy tevékeny részt vállal­jon a kerület kulturális életében. Motorja volt a XIII. kerületi mű­vészek egyesülete, a KIPE13 mű­ködésének, s felmérhetetlenül sokat tett azért, hogy a Tátra ut­cai Újlipótvárosi Klub-Galéria összbudapesti, sőt, országos ki­sugárzású szellemi központtá le­gyen, festők és szobrászok, írók és költők, filmesek és irodalmá­rok elfogultságoktól mentes ta­lálkozóhelyévé és fórumává. El­lenszolgáltatás nélkül végezte mindezt, vagy - ha szabad ezt a lejáratott kifejezést használni - társadalmi munkában. Energiái­ból oly sok minden másra is fu­totta. Tavaly nyáron például - csillapíthatatlan intellektuális érdeklődésétől hajtva - baráti alapon elkészítette az egyik leg­rangosabb nemzetközi iroda­lomtudományi konferencia, a 2006-ban Budapesten megren­dezett XX. Nemzetközi James Joyce Szimpózium teljes arculat­tervét. Egy évvel ezelőtt támadta meg szervezetét a pusztító kór. A testi gyötrelmeket, a kezelések kínjait bátran és higgadtan viselte. Mo­solyogva nézett farkasszemet a körülötte ólálkodó halállal, és emelt fővel, méltósággal, földi dolgai elvégeztének tudatával halt meg, úgy, amiként ezt az an­tik kor sztoikus filozófusai taní­tották. Életünk egy darabja szállt sír­ba vele. Emlékét műve őrzi. Őriz­zük mi is. Dr. Takács Ferenc VASAS NYÍLT NAP! Időpont: 2007. június 9. Helyszín: Fáy utca Várható programok: gyermekprogramok, kvízek, beszélgetések, szakosztályok bemutatója, szurkolói labdarúgótorna. Labdarúgótornára az első 12 csapat nevezését fogadjuk el! Nevezési határidő: 2007. június 1. Nevezési díj: 5000 Ft/csapat. További információ és nevezés: 320-9457, e-mail: marketing@vasassc.hu, honlap: www.vasassc.hu Kedves Vasas-függők! Vasas-függő vagyok! Minden csapatsportágban megkezdődik a rájátszás májusban, sőt van, ahol bajnokot is avatnak! Ezért májusban minden Vasas-függő kártyával rendelkező szur­kolónknak a kártya felmutatásával 50% kedvezményt adunk a hazai kézilabda-, röplabda-, vízilabda-mérkőzéseinken! A kedvezmény érvényes a Pécs és a Honvéd elleni labdarúgó baj­noki mérkőzésekre is! A mérkőzések pontos időpontját keresse honlapunkon: www.vasassc.hu! Félidejéhez érkezett a „Tanulunk, hogy segíthessünk" program A szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, igazga­tási és oktatási területen dolgozó szakemberek fo­lyamatosan szembesülnek a munkanélküliség egyé­nekre és családokra ható következményeivel. Ezért fontos a különböző területeken dolgozók folyama­tos együttműködése, képzése, hasznos informáci­ókkal való ellátása. A helyi ellátó rendszernek kezelnie kell a munka- nélküliség okozta hatásokat. A Humánerőforrás­fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében a kerületi önkormányzat, konzorciumi partnerség­ben a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Ala­pítvánnyal és a Diótörés Alapítvánnyal egy képzési programot valósít meg „Tanulunk, hogy segíthes­sünk. .. ’’címmel a társadalmi beilleszkedés elősegí­tése érdekében. A képzési program 2007 januárjában félidejéhez érkezett. A képzésben részt vevő 90 fő - ebből 25 fér­fi és 65 nő - 9 fős csoportokban egy 10 modulból ál­ló képzési programon vett részt, képzett szakembe­rek irányítása mellett. A program első eleme, a Magyarország célba ér romológiai képzéssel sikeresen lezárult. A képzés­ben részt vevő szakemberek munkaerő-piaci tré­ningen, esetmegbeszélő tréningen, inter-kulturális tréningen és előadásokon vettek részt. A képzési program félidejében a résztvevők 85%-a jól érezte magát, hasznosnak és jó hangulatúnak tartotta az együttműködést. A csoporttagok - részben már most - megteremtették egymás között azt az együtt­működési hálózatot, ami nagy mértékben hozzájá­rul a munkanélküliséggel sújtott egyének és csalá­dok gondjainak az enyhítéséhez, illetve tevékenysé­gük és teljesítményük javulásához. Az együttműködő felek előzetes elvárásként fo­galmazták meg, hogy a képzési időszakban kialaku­ló kerületi együttműködési hálózat a program lezá­rását követően (2007 decemberében) is hatékony, átfogó segítséget tudjon nyújtani a velük kapcsolat­ba kerülő, hozzájuk segítségért forduló munkanél­küliek számára.

Next

/
Thumbnails
Contents