XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)
2007-12-19 / 24. szám
2007. december 19. TIZENHARMADIK m KERÜLETI HÍRNÖK 9 Várakozás és felkészülés Advent A z advent lelki, szellemi, érzelmi felkészülés Jézus Krisztus születésének ünnepére. A szó az adventus domini latin kifejezésből ered, ami annyit jelent, hogy: p. Űr eljövetele, vagy Űrjövet. A Kr. előtti évszázadokban a próféták által Isten megígérte egy szabadító, Megváltó vagy Messiás eljövetelét. Adventkor négy fogalomkörrel találkozunk. Az első: Krisztus eljövetelének jövendölése. A második: Krisztus valóságos megérkezése, azaz megszületése karácsonykor. A harmadik: Krisztus mindennapi eljövetelére való utalás, amely arra figyelmeztet minket, hogy a jövetelvárás legyen a szívünk állandó léte. A negyedik: Krisztus, aki a maga idejében eljön ítélni eleveneket és holtakat, amint ezt az Apostoli Hitvallás tanítja. Ha átgondoljuk, a jövendölések egyik fele a magánéletünket, személyünket, lelkünket érinti, míg a másik fele az emberiség erkölcsi, érzelmi életére vonatkozik. Ennek tükrében érthetőbb, hogy miért advent az egyházi év kezdete. Az ünnep november 30., Szent András napja utáni első vasárnap kezdődik, ez advent első vasárnapja. Ilyenkor a templomokban a papok lila miseruhát viselnek, a templomi terítő is lila és az adventi koszorú gyertyájának színe is lila. Ezt az első hét vasárnapján gyújtjuk meg. A második vasárnap szintén lila gyertyát használunk, ugyan néhány helyen ezt kékkel helyettesítik, hogy a heteket meg lehessen különböztetni. A harmadik hét eltér az előzőektől, ez az ünnep az Örvendjetek (Glaudete) vasárnapja, ilyenkor rózsaszín gyertyát gyújtunk, mert az az örömöt szimbolizálja. A negyedik vasárnap a bűnbánatra összpontosít, így ismét a lila szín dominál az ünnepen. Ez az az alkalom, amikor mind a négy adventi gyertya egyszerre ég: a három lila és a rózsaszín. Honnan ered az adventi koszorú? Az első adventi koszorút 1860- ban egy hamburgi lelkész, J. Wiehern készítette, amely sokkal nagyobb volt a ma használatosnál. Huszonnégy gyertya állt rajta, utalva ezzel az ünnep huszonnégy napjára, és a plafonról lógatták le. A gyertyák száma később azért csökkent, mert azokkal a heteket jelképezték, így lett négy belőle. Az adventi koszorú európai elterjedése a XIX. században indult el, és azóta minden keresztyén családnál jelképezi az ünnep előtti várakozást és felkészülést. Ma ismét szokássá vált a készen vásárolt áruk helyett az otthoni díszek készítése, így az adventi koszorúé is. Ez roppant egyszerű és sokkal olcsóbb, ráadásul több örömet okoz a családnak is. A koszorúalap készülhet fűzfavesszőből, szalmából, tobozból vagy bármely örökzöldből, és mostanában egyre többször mohából. Az alapra könnyen ráilleszt- hetőek a gyertyák vékony drótszál-. lal. Ezután díszítjük a koszorút masnival, száraz növényekkel, termésekkel, gyöngyökkel, gyümölcsökkel ízlés szerint. Az elkészült adventi koszorút általában az asztalra helyezzük, de van, aki még ma is a plafonról lógatja le, és sokan raknak bejárati ajtajukra is gyertya nélkülit, különleges ünnepi hangulatot adva ezzel a hazaérkezés pillanatainak. Adventi kalendárium wmmmmmmmmmmmmmmmmmKmmmmmmmmmmmmm Gyerekes családokban az egyik legkedveltebb ajándék az adventi kalendárium vagy naptár, amelyet megvásárolhatunk üzletekben is, de sokkal szebb az otthoni készítésű. Kis kézügyességgel és egy kevés varrástudással bárki képes elkészíteni. Nem kell hozzá más, mint egy darab zsákvászon és némi filc anyag. Ahány nap van, any- nyi zsebecskét kell az alapul szolgáló zsákvászonra varrni, ragasztani, és ezekbe tehetjük a csokikat vagy a kisebb ajándékokat. A gyerekszoba falára helyezve kedves színfoltja az otthonnak. Ezek az otthon készült díszek sokkal személyre szabottabbak a drágán megvásárolt bolti portékáknál, és nem elhanyagolható, hogy jövőre is használhatjuk őket. A sok szép dísz és ajándék szorosan hozzátartozik advent ünnepéhez, az ünnep hangulatához, mégis a legfontosabb, hogy ezek ne üres külsőségek legyenek, hanem tartalommal telítettek. Bennük legyen az adventi ünnep értelme: Jézus Krisztus születésének, a karácsonynak várása, és ebben az érzelmi-lelki felkészülésben nyissuk ki szívünket, hogy a hit megerősítsen mindnyájunkat és szeretettel töltsön el. (vajda) A fény ünnepe - hanuka A hanuka történelmi múltja az ókorba nyúlik vissza. Az időszámítás előtti II. században, a Júdeábán kormányzó IV. Antiochus Epiphanes erőszakkal hellenizálni akarta birodalma népeit, ezért megtiltotta a zsidóságnak a Tóra olvasását, a vallási szertartások, étkezési előírások betartását és a szombat megtartását. Ezekkel az intézkedésekkel a zsidó lét alapjait támadta meg. I. e. 167-ben Módiin főpapjának vezetésével a Hasmoneus családból származó Mátitjáhu felkelést robbantott ki, majd fia, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szír-görögök felett. A Makkabeusok szembeszálltak az ókor legerősebb hadseregével, és legyőzték azt. A győzelemtől mámoros, ujjongó tömeg először a je- ruzsálemi szentélybe vonult, ahol eltávolították a bálványokat, a többistenhitű hellén vallás maradványait. Ám a templomot újra fel kellett avatni (az avatási ünnep neve héberül: hanuka), ehhez kóser olaj kellett, de a sok háborúskodás miatt már nagyon kevés volt belőle, ezért újat kellett készíteni, ami nyolc napba telik, és lám, ekkor megtörtént a csoda. A mécsesekben levő egy napra elegendő olaj nyolc napig égett. Az ünnep másik neve ezért: Chág Háorim - a fények ünnepe.- A mai napig hanukakor nyolc gyertyát gyújtunk meg a gyertyatartóban, de nem mindegy a sorrend: a gyertyákat jobbról balra helyezzük el, ahogy írunk, de balról jobbra gyújtjuk meg, ahogy a nap felkel. Minden nap egyet- egyet, áldások, imák mellett. Ezekben az imákban dicsérjük az Örökkévalót, hogy hatalmával megmentette népét. Ilyen a Hallér zsoltár vagy a Moauz cur. A hanuka- gyertyatartót gyakran az ablakba helyezzük azért, hogy hirdessük vele az Örökkévaló szabadító csodatevését. Tehetjük azonban az ajtó mellé a Mezuzával átellenbe is. Fénye melegséggel tölti el a vallásos zsidó otthonokat. A gyerekek trendelivel, azaz pörgettyűvel játszanak, olajban sült finomságokat kapnak és hanukai dalokat énekelnek. A nők pedig Hannára és hét fiára emlékeznek, akik inkább a mártírhalált választották, mintsem hogy megszegjék az Örökkévaló akaratát, és leboruljanak az idegen görög istenek előtt.- Az idén hanuka ünnepe Kiszlév 25-től, azaz december 4-től nyolc napon át tartott. Hanuka szombatján olvassuk fel Zecharja próféta mély értelmű szavait: „... Nem seregben, nem hatalomban, hanem szellemben a diadal..- így szól az Űr. Érvényes ez ma is, az eltelt évezredekben is, és a jövőt is elénk tárja. A hanuka a szabadság és a szellem diadala. így ölelkezik a történelmi emlék a vallási múlt hagyományaival, és hordozza ősidőktől fogva mély erkölcsi tartalmát. Vajda Ildikó
