XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)

2007-09-19 / 18. szám

2007. szeptember 19. TIZENHARMADIK m KERÜLETI HÍRNÖK 9 Emléktábla a Láng Gépgyár névadójának Láng László gyártulajdonos em­léktábláját avatta fel szeptem­ber 11-én a Váci út 154. szám alatt dr. Tóth József országgyűlé­si képviselő, a kerület polgármes­tere és Róbert Péter egyetemi do­cens, helytörténész. A XIII. kerület méltán büszke a kerületi kötődésű, hírneves emberek magas számá­ra, akik közül többek munkásságát emlék­tábla őrzi. A XX. század fordulójára Angyalföld a magyar gépipar egyik legnagyobb központ­jává fejlődött. A Váci út menti gyárakban a XIX. század végére már 7000, az egész ipar­vidéken mintegy 12 000, főként gépipari és segédmunkást foglalkoztattak. 1910-ben a mintegy 80 000 fővárosi gyári munkás egy­negyede dolgozott az olyan, ma is méltán hí­res angyalföldi üzemekben, mint pl. Schlick-Nicholson Gépgyár, Láng Gépgyár, Ganz Danubius Hajógyár, Elzett Vasáru­gyár, Csavargyár. A kerületet egészen 1980-ig gyárváros­ként is emlegették. A négyszáznál is több gyár, üzem, vállalat, ipartelep - többsége a Váci úton - százezer munkást foglalkozta­tott. A termelési és műszaki fejlesztések, milliárdos beruházások hatására országos és nemzetközi hírű nagyvállalatokká fejlőd­tek, és a világ számos országába értékesítet­ték termékeiket. A kerület - különösen az elmúlt évtized­ben - gyökeresen átalakult. A Váci utat ma már „Iroda bulvár”-ként emlegetik. A még éppen fellelhető múltból a kerület megőriz egy kicsit azzal, hogy nem csak a kerület és Budapest, hanem az ország egyik leghíre­sebb alapító tulajdonosának, Láng László­nak az emléktábláját felavatta, őrizve ezzel a kiváló gyártulajdonos ember emlékét. Az emléktábla a volt gyár igazgatósági épületénekfalán Láng László és a Láng Gépgyár Láng László iskoláit Pozsonyban végezte. A kor szokásai szerint vándorútra kelve, Biedermannsdorfban, Bécsben, Nyitrán, Budán dolgozott. 1867-ben már a malom­ipari berendezésekkel foglalkozó Első Ma­gyar Gépgyár Rt. művezetője volt. Az itt megszerzett tapasztalataira és ismereteire alapozva kilépett a gyárból és önállósította magát. 1872-ben megvásárolta a Váci úti három­ezer négyszögöl nagyságú gyártelepét, és a következő évben már itt működött gépgyá­ra. Az ekkor még a főváros vámvonalain kí­vül eső Váci út mentén elsők között megtele­pült Láng Gépgyárat a kiegyezést követően meginduló gyors gazdasági fejlődés eredmé­nyeként mind több és több üzem követte. Az 1873-ban megnyílt gyár kezdetben malomipari gépeket és teljes malomberen­dezéseket készített, s a hazaiak mellett né­hány nagy malmot rendezett be Spanyolor­szágban és Törökországban is. A szintén a Váci úton működő Walser Gépgyárral együttműködve állította elő az első hazai tűz­oltó gőzfecskendőt. Gyors fejlesztés eredmé­nyeként a gőzgépgyártás vált a gyár fő profil­jává, s alig évtizednyi idő múltán a Láng gyár fedezte a hazai gőzgépigény nagy részét. ki 1880-as évektől a gyár több szabadal­mat, kizárólagos gyártási jogot vásárolt, melynek köszönhetően a gyár tevékenysége sokoldalúvá vált: gőzgépein és gőzdaruin kí­vül szivattyúkat, légfúvó gépeket, komp­resszorokat, hidraulikus eszközöket, daru­Dr. Tóth József polgármester méltatja a gyáralapító munkásságát kát is gyártott. A XX. századforduló éveiben gyártmányait Ausztriába, Szerbiába, Portu­gáliába, Törökországba, Oroszországba, Kí­nába is exportálta. Nemcsak a gyár termékei, de munkásai­nak magas színvonalú szaktudása is híres volt. 1896-ban 365,1902-ben 370,1913-ban már 1000 munkást foglalkoztató gyárban rang volt dolgozni. Láng László ismerte és megbecsülte munkásait. Szombatonként személyesen fizette a bért. Nem akadályozta a dolgozók részvételét a kezdődő munkás- mozgalomban sem. Támogatta a munkás­gyerekek tanulását is Angyalföld második iskolájának tett adományaival. A gyár sikeresen szerepelt a különféle ki­állításokon is. Először az 1873. évi bécsi nem­zetközi kiállításon szerzett oklevelet, az 1900. évi párizsi világkiállításon Grand Prix díjat nyert, iparfejlesztő tevékenységét itthon ma­gas kitüntetéssel ismerték el. A vállalkozás­ba egyre inkább bekapcsolódó Gusztáv fia egy új gyártmány, a gőzturbina bevezetésé­vel segítette a vállalat további fejlődését. 1903-tól a gőzturbinák gyártásával az ország­ban vetélytárs nélkülivé vált, 1909-től megin­dult a dízelmotorok gyártása is, az Óbudai Gázgyár részére 1911 -ben gyártott 800 lóerős dízelmotor ma védett ipari műemlék. Miután a családi vállalkozásban működő gyár 1911-ben részvénytársasággá alakult, az alapító Láng László nyugdíjba vonult, s rövidesen, 1914-ben elhunyt. A gyárat ezt követően fia, Láng Gusztáv igazgatta az 1948-as államosításig. Ezt követően főleg gőzturbinák, kazánok, vegyipari, élelmiszer-ipari, konzervgyári be­rendezések határozták meg a gyár profilját. Űj területként az 1980-as évektől atomener­getikaigépeket is készített a Láng Gépgyár. Széleskörű pénzügyi szolgáltatásokkal várjuk ügyfeleinket a XIII. kerület Tátra u. 10. szám alatti OTP Bankfiókban! Lakossági Folyószámla ■ Bankkártya, Hitelkártya igénylés ■ Vállalkozói folyószámla • Vállalkozói hitelek ■ Lakás-és Jelzáloghitelek ■ Személyi kölcsön ■ Értékpapír ■ Befektetési tanácsadás Privátbank ■ Deviza-, valuta ügyintézés ■ OTP Egészségpénztár ■ OTP Carancía Biztosító ■ OTP Magánnyugdíjpénztár ■ OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár a 24 órás ATM A fiók nyitva tartása: Hétfő: 7.45 - 18.00 ■ Kedd - Csütörtök: 7.45 - 17.00 • Péntek: 7.45 - 16.00 www.otpbank.hu - 06 1/20/30/70 3666 666 • 06 40 366 666 ■ | m otpbank :;fMegbízunk egymosban A gyár korabeli látképe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents