XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)

2007-08-01 / 15-16. szám

2007. augusztus 1. TIZENHARMADIK 4 KERÜLETI HÍRNÖK 7 Egy könyvtár negyed százada Az olvasás ízére, örömére gyermekkorban kell rászokni Ha az olvasás utazás, ak­kor minden történet egy külön állomás. Állomás, ahol kiszállhatunk, kör­benézhetünk, hogy aztán gyarapodó csomagokkal - mely hol tudás, hol könnyed kikapcsolódás - folytassuk utunkat a kö­vetkező állomásig, a kö­vetkező találkozásig a kö­vetkező könyvig. Utunk vezethet letűnt korokba, messzi ismeretlen tájakra, vagy éppen önmagunkba. Az úti cél különböző, de a lényeg ugyanaz: mikor az ember rátalál egy számá­ra igazán kedves könyvre, kinyitva azt, olyan, mint­ha egy jó baráttal beszél­getni kezdene.- A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai könyvtára idén ünnepli fennállásnak 25. év­fordulóját. Ebből az alkalomból esszé- és fotópályázatot írtak ki. A megemlékezésnek miért ezt a mód­ját választották?- A pályázattal az volt a célunk, hogy az évfordulón ne kizárólag a könyvtárat ünnepeljük. Hiszen mit érnénk önmagunkban, olva­sók nélkül. Szerettük volna meg­osztani az ünneplés örömét. Ezért írtuk ki év elején a XIII. kerületi önkormányzat támogatásával „Az olvasó ember” című fotó- és a „Gondold meg, hogy csak az em­ber olvas” című esszépályázatot. A témaválasztással a könyv és ember találkozásának számos formáját kívántuk megidézni. Hiszen olvas­ni bárhol lehet. A zsúfolt metrón, az erdő magányában, a meleg pap­lan alatt, vagy éppen kedves társa­ságban. Olvasni lehet némán és hangosan, lehet gyorsan haladva, vagy sokszor tűnődve, gyakran meg-megállva. A beérkezett 105 fotó és 37 írásos alkotás ezt a sok­féleséget tükrözi vissza.- Milyen szempontok szerint vá­lasztották ki a győztes műveket?- A díjakat gyermek, diák és fel­nőtt kategóriában osztottuk ki. A fotókat Kende Tamás fotós, fotóri­porter, az esszéket Nógrádi Gábor író, újságíró és Hegedűs György könyvtáros, tanár zsűrizte. A pá­lyázatra igen színvonalas munkák érkeztek, különféle megközelítés­ben, profiktól és kezdőktől egy­aránt. Ez persze nehezítette a dön­tést, ahogy Kende Tamás mondta, sokszor az almát a körtével kellett összehasonlítania. A zsűri több té­nyezőt is figyelembe vett, hogy csak néhányat említsek ezek kö­zül: az üzenetközvetítés jellege, a mondanivaló és kifejezésmód összhangja, a tartalom és forma egysége alapvető szempont volt az értékelésnél. Végül 13 fotó és 12 esszé, tehát stílusosan, huszonöt mű került be az erre az alkalomra készített kiadványba. Az ünnepé­lyes díjkiosztóra 2007. június 7-én került sor.- Milyennek látja a könyvtár huszonöt éves kerületi működését?- Fennállásunk alatt voltak hul­lámhegyek és hullámvölgyek egy­aránt. Mindig nőtt a könyvtárláto­gatók száma, ha újdonságok jelen­tek meg a kínálatban. A mindig je­len lévő könyvújdonságok mellett a feketekorongos lemezek, a hang­kazetták, később a videokazetták sokakat vonzottak a könyvtárba. Mára már ezek a hordozók trón­fosztottá váltak, megjelentek a DVD-k, CD-k. Űjabb korszak kez­dődött. Mindazonáltal mi sem tudtuk kivonni magunkat az olva­sási szokások változásai alól. A ki­lencvenes években a hangsúly a szépirodalmi művek olvasásáról jelentősen áthelyeződött a szak- irodalmi művekére. Két-három éve tapasztalható, hogy a minősé­gi irodalom iránt kezd nőni újra az érdeklődés. Szép eredménynek tartom, hogy 2006-ban több mint 6700 tagja volt a könyvtárnak. Ügy gondolom, ez a szám idén sem csökken. Persze, ebben szerepe van annak is, hogy a kerületi isko­lákkal, oktatási intézményekkel, a Pedagógiai Szolgáltató Központtal nagyon jó az együttműködésünk.- Könyvkölcsönzés mellett prog­ramokban sem volt hiány. Ezekkel kapcsolatban milyenek voltak a ta­pasztalatai?- Véleményem szerint sikeres volt a Mosoly utcai könyvtárral kö­zösen szervezett, „A mi utcánk, ahogy én szeretném látni” című, gyermekek számára kiírt makett­pályázatunk. Sok érdeklődő részt­vevője volt az álláskeresési tanfo­lyamnak, valamint a „Kire ütött ez a gyerek?” című nevelési soroza­tunknak is. Számos elképzelésünk és ötletünk van jelenleg is, amit szeretnénk megvalósítani. Ősszel a Népmese Napjára előadással ké­szülünk. A T-Nagyi programhoz csatlakozva az idősebb korosztály számára számítógépes tanfolya­mot szervezünk. Decemberben pedig a szombati családi napok al­kalmával a karácsonyi készülődés jegyében Molnár Ferenc A kéksze­mű c. meseregényét „dolgozzuk fel”. Mesedélutánokkal egybekö­tött kézművesprogramokat tar­tunk.- A könyvtár honlapján (www.fszek.hu/dagaly) az „Olva­sók az olvasásról”, a „Világjáró ol­vasók”, illetve a „Könyves ételek” sorozattal kapcsolatban is igen je­lentős az olvasói-írói lelkesedés.- Örülünk, ha valóban így van. Célunk az volt, hogy a könyvtár ne csak égy épület legyen, hanem kö­zösség, ne csak teste legyen, ha­nem lelke is. Ha ezt elértük, már nem volt hiábavaló az elmúlt hu­szonöt év. Az olvasás ugyanis nem piedesztálra emelkedett felsőbb- ség, nem megközelíthetetlen szen­tély. Az olvasás hétköznapi dolog. Mint az étel vagy a levegő. Várkonyi Rita A XIII. kerület kezdetektől napjainkig Díszkönyv másodszor A XIII. kerület múltjáról, jelenéről először 2003-ban jelent meg egy részletes, gazdagon illusztrált, több­nyelvű album. Szerzői: dr. Juhász Katalin, Pappné Vőneki Erzsébet és Gellért Lajos. A népszerű kiadvány példányai elfogytak. 2007júniusában a XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal megbízásából megjelent a má­sodik, bővített kiadás. A könyvet szerkesztő és a kerü­letjelenéről szóló fejezeteket író Gellért Lajos beszélt az eddigi legátfogóbb, legszínesebb kerülettörténeti albumról, a Díszkönyvről.- A célunk az volt, hogy egy gaz­dagon illusztrált albumot készít­sünk, ami átfogó képet ad a XIII. kerület múltjáról, jelenéről. Az el­ső, 2003-as kiadás példányai el­fogytak. A siker ellenére sem lehe­tett 2007-ben újra ugyanazt kiad­ni. A két kiadás között eltelt 3 és fél év alatt számos változás történt. Csak nézzük meg a Róbert Károly körút-Váci út kereszteződésről készült légifotókat az első és a má­sodik kiadás borítóján. Hatvan új fotóval és harminc ol­dallal gazdagodott a kiadvány. Vydareny Iván fotográfus-festő­építész gyűjteményének 1920-as, ‘30-as években készült remek élet­képeit válogattuk az új kötetbe. A legújabb kutatási eredmények is helyet kaptak benne. Testvérváro­saink: Szováta és Kassa-Délváros új címerei szerepelnek az új al­bumban. 2007-ben már tudjuk, hogy a Margitszigeten utoljára já­ró lóvasút lovacskáit Zsuzsinak és Bandinak hívták. Az első kiadást kiegészítettük és új fejezetekkel gazdagítottuk, árvizeink, kórhá­zaink, kávéházaink történetével vagy 1956 kerületi vonatkozásai­val, a XIII. kerület elöljáróival. Űj fejezet szól arról, hogy írók és köl­tők milyennek látták kerületün­ket, egy másik az itt forgatott vagy itt játszódó filmekről készült. Egy angol és egy német nyelvű melléklet is található a könyvben a kerületünk iránt érdeklődő külföl­diek számára. A polgármesteri hi­vatal ügyfélszolgálatán lehet meg­vásárolni a könyvet önköltségi áron. Kassai f> ligái Zätm r^Tgj i*l if* ill - me: ! ii f ilm s’ ! ! 1 P' - * ... V Sí ■E. Imm A könyv címoldala

Next

/
Thumbnails
Contents