XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)
2007-01-17 / 1-2. szám
2007. január 17. Száz fokon, kétszázadjára Made in Hungária a József Attila Színházban TIZENHARMADIKlKERÜLETI HÍRNÖK 11 F enyő Miklós önéletrajzi ihletésű darabját immár kétszázadjára tűzte műsorra január 5-én a József Attila Színház. A mű népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy hat éve folyamatosan telt ház mellett játszanak a színészek. A kétrészes musical történetén keresztül - melynek szövegét Tas- nádi István írta - betekinthetünk egy angyalföldi család életébe, akik a hatvanas évek elején Amerikába disszidáltak, majd néhány év múlva visszatértek a megszokott közegbe. A Fenyő család Miki fia - a darabban Ricky - hawaii ingben, farmernadrágban megpróbál újra barátokat és szerelmet találni itthon, miközben a rock and roll ritmusa lüktet a fülében. Megalakul a banda, a Hungária, ami a Szent István parkban, a Fémmunkás próbatermében, a Tisza utcai utcabálon feldübörögve lázba hozza a fiatalokat. Fenyő Miklós nem csak a történet vázát adja a műhöz, hanem Jerry Lee Lewis-ként többször is színpadra lép. Elmondása szerint legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egyszer majd készül egy darab az életéről, ami ilyen nagy sikerrel fut. Miller Zoltán játssza az akkori énjét, a főszereplőt, Rickyt. „Nehéz minden este kétszáz fokos tűzzel a színpadon égni, főleg ha a színészt éppen a megfázás és a köhögés gyötri. Amikor öt éve igent mondtam a felkérésre, akkor tudatosult bennem, hogy nekem a húszéves Fenyő Miklóst kell játszanom huszonnyolcévesen. A feladathoz való felkészülés során és a fellépésekkor mindig jelen volt Miki segítő szándéka, aztán büszkén mondhatom, hogy később a barátsága. Összecsiszolódott a csapat és azt látjuk, hogy ezeken az előadásokon a közönség úgy viselkedik, mint egy igazi koncerten.” A főszereplő édesanyját Vándor Éva alakítja. „A 60-as években alsó tagozatos kisiskolásként figyeltem a nagylányokat, amint tűsarkú cipőben, tupírozott hajjal jártak a táncklubokba, oda, ahová én nem mehettem. Aztán a 68-as Ki Mit Tud?-ot is végig izgultam a tévé előtt ülve.” Amikor a Made in Hungáriában játszik, olyan mintha visszapörögne az idő kereke, és újra éli az akkori történéseket, amikben most végre résztis vehet. Imádja a hangulatot, ami több mint öt éve a nézőtérről áramlik felé. Ehhez képest Rönét, a csókkirályt játszó Zöld Csaba tavaly októberben ugrott be először Sághy Tamás szerepébe. Három napja volt a szöveg megtanulására, ám nagy segítségére volt, hogy gyerekkorában otthon sokat hallgatta a család a Hungária számai. „Életemnek volt egy olyan időszaka, amikor valóban zenei konzervatóriumba készültem, így megtisztelőnek, ugyanakkor kihívásnak is tekintettem a felkérést. Örömmel nyugtáztam, hogy elfogadtak a kollégák és a darab rendezője Méhes László is elismerte a munkámat.” A musicelben színpadra lép még Fillár István, Dányi Krisztián, Ferencz Valentin, Gieler Csaba, Háda János, Katona János, Újréti László és sokan mások. Tábori Zs. Télapó Foltvarázs A textilművészet egyik legnehezebb ága a patch-work, vagy magyarul a foltművészet. Számos speciális képesség egybeesését igényli egy falikép, díszpárna, ágytakaró elkészítése. A kézügyesség az alap, de pontosságot, kreativitást, szín, és formaérzéket is kíván. Olyan művészet ez, amely a manualitást és a kreativitást ötvözi. Számos technikája van, és még több technikai trükkje a patch-work készítésének. Könyvek tucatja próbálkozik azzal, hogy megtanítsa az érdeklődőket, de a foltvarrás egyik érdekessége, hogy nem egyénileg, hanem általában közösen, foltvarró csoportokban készítik, és ezáltal közösségformáló ereje van. így készültek az AulArt Galériában kiállított, szemet gyönyörködtető, hol klasszikus technikájú, hol mesterien kidolgozott „meseképek” is. A képeken télapók, szánkók, szarvasok, és macik, csengők, csillagok mind-mind szorgos kezek munkái. Nagyon fontos pedagógiai gondolat egy iskola galériájában kiállítani őket. Ezzel megtanítják a gyerekeket, hogyan tehetik a két kezük és a türelmük segítségével széppé, hangulatossá, és egyedivé otthonaikat. Olyan vizuális kultúra oktatása ez, amely, ha nem is tananyag, hatása mégis mély, fontos és egy életre szóló motivációt ad a diákoknak. Vajda Ildikó Szatmáry József alkotásai A Városház Galériában Szathmáry József alkotásaiból nyűt kiállítás. Szathmáry pályáját illusztrátorként kezdte, érdeklődése csak a nyolcvanas években fordult a festészet felé. Később kollázsokat készített, ahol elsősorban az anyagok struktúrájával foglalkozott. A Városház Galériabeli kiállításának tematikája az 1956-os forradalom és szabadság- harc, amelynek képi megvalósítása a művészre jellemző lírai absztrakció keveredése a konstruktivista jelekkel, egyéni szimbólumokkal. Domináns az 1,9,5,6 számok jelképes és asszociatív elhelyezése képein. Foltokból és vonalakból álló, gyakran hieroglifaszerű jeleket használ, amelyek a kompozíció csomópontjait határozzák meg. Színvilágát a pasztellfinomságú tónusátmenetek jellemzik, amelyek szigorúan szerkesztett és rendezett formát alkotnak. Képeivel így emlékezik, elmélkedik egy korról, egy ideológiáról, egy elmúlt, de bennünk élő világról. Emocionális röntgen víziójának leképezett nyomataiból készült képei jellegzetesen Szathmáry alkotások, gondolati tartalmának árnyaltságával, stüusjegyeinek minden szépségével. V.L
