XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2006-10-18 / 20. szám
6 TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 2006. október 18. A mécses fénye Az őszi alkonyatban ezer meg ezer imbolygó mécsesláng világít, a krizantémok csöndben illatoznak a sírokon. A fákról halk nesszel peregnek a megkésett levelek, a természet álomra készül, az ember pedig emlékezik azokra, akik már megtértek végső nyughelyükre. A városlakók áradata hullámzik a temetők felé, a kis falukból feke- tekendős öregasszonyok kapaszkodnak az ösvényen a domboldalra, ahol jó szagú kakukkfű, zsálya, egy-egy kései vadvirág őrzi az elmúlt nemzedékek békéjét. A hagyományokhoz híven az emlékezésnek szenteljük november elsejét, másodikát. Elhunyt szeretteinkre, jó barátainkra gondolunk, akik már megbékélten nyugszanak, akár egyszerű sírhant borul rájuk, akár vagyont érő kriptában, márvány síremlék alatt pihennek. A megemlékezés méltóságát nem a költséges külsőségek adják, hanem az érzelmeink. A nem múló bánat, amelyet a pótolhatatlan veszteség okoz, a megváltoztathatatlan, amelybe oly nehéz beletörődni. A mécses reszkető lángjába nézve felidézzük a közös múltat, édesanyánk mosolyát, társunk kézszorítását, együtt megélt örömeinket és a kudarcokat; eltávozott szeretteinket, akik már csak bennünk, emlékeinkben, érzéseinkben élnek. Tőlünk függ, hogy meddig, hogy mikor válik üres gesztussá a színes gyertyával ékesített, drága koszorúval lerótt kegyelet. Tőlünk függ, hogy a család ifjabb tagjai mit éreznek, amikor azoknak az elhunyt hozzátartozóiknak a sírjánál állnak, akiket csak a mi emlékezéseinkből ismernek. Tőlünk függ, - hogy a sokat hallott családi hagyomány alapján elképzelt szeretetreméltó egyéniségek, vagy arctalan árnyak jutnak eszükbe, ha a sírkőre vésett betűket olvassák. De nem csak a család elvesztett tagjainak emlékét idézzük fel ezekben a napokban, hanem eltávozott barátainkra, küzdőtársainkra, a szülőföld veszteségeire, nemzetünk nagy hal- lottaira is gondolunk. Tisztelettel adózunk azok emlékének, akiknek élete a közös cél eléréséért vívott küzdelemben fogyott el, vagy az erőszak áldozatai lettek ötven éve, a huszadik században vagy a tizenkilencedikben. Imre Erzsébet Jeles évfordulók Emlékképek a vétlen áldozatokról Emlékképek a vétlen áldozatokról címmel nyílt meg a Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány Jeles évfordulók elnevezésű kiállítássorozatának ötödik stációja. Az 1956-ra emlékező kiállításon Kóka Ferenc festőművész és Káplár Ferenc képzőművész közös gyűjteménye látható. Kóka Ferenc a fiatalon elhunyt festőművész, Bernáth Aurél tanítványaként végezte a Képzőművészeti Főiskolát, bejárta a világ számos országát és itthon Munkácsy- díjjal ismerték el egyéni hangú művészetét. Kóka Ferenc az 1960- as évek végén a progresszív “ “szürnaturalista” vonulathoz tartozott. Festményei kezdetben a faktúra bűvöletében születtek, a szövevényes festőiség és a töredezett képi világ kaleidoszkópszerű látványt nyújtott bennük. Szorongással telt atmoszféra, a képeket átszövő, gazdagon burjánzó vegetáció, a szinte tapintható anyagszerűség szürreális víziói jellemzik műveit. Később fényteli színvilága, derűs hangvétele, a dekorativi- tás felé hajló, játékos kísérletező kedve jellemezte művészetét. Az 1990-es években készült műveken a metafizikus ihletettségű terekben megjelenő aktfiguráit a múlandóság árnyképei kísérik. Mostani kiállításán ezek a stüusjegyek mind fellelhetőek. A Menekülők, az Afrikai Madonna azok a képek, amelyek legerőteljesebben megjelenítik a kiszolgáltatottságot. A Mulatozó társaság a halállal című olajfestménye azon az érzelmileg fel nem dolgozható tényen filozofál, hogy az atombombát ledobó katonák minden évben közös vacsorán ünnepük az évfordulót. Az áldozatok, asszonyok, gyerekek, akiken e “hősök” halotti tort tartanak. Káplár Ferenc szintén az áldozatok felé fordul művészetében, de ő az áldozattá válás okát keresi. Kik, hogyan és miért tesznek ártatlan embereket áldozattá? Holokauszt című képe megdöbbentően mutatja azt a perspektívát, amelyet a Duna-part felé terelt, lehajtott fejű halálraítéltek láthattak, az utca köveit, a felmagasodó rakpartot, amely mögött csak a hullámzó, halálbefogadó víz fodrozódik. A képen egy elhagyott cipő látható. A legsötétebb kor áldozatainak állít emléket. Káplár Ferenc minden korban megtalálja az ártatlan áldozatokat. A Kínai diákok a Mennyek Palotája előtt, az 1956-os grafikái, Csernobil, a Challanger festmények mind-mind az okokat keresi. Színvilágukban dús, ellentétes tónusok jellemzik e képeket. Káplár Ferenc legérdekesebb festménye Kóka Ferencet ábrázolja. Összetett filozofikus mű ez, amely a tér speciális megosztásával, a színek pasztell, mégis árnyalt alkalmazásával képes kifejezni egy hasonlóan gondolkodó művész belső filozofikus alkatát. A kiállítás a Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány kiállítóhelyiségében, a Visegrádi utca 6.-ban tekinthető meg október 24-ig, minden délután 15-19 óra között. Vajda Ildikó 56-os kerületi ünnepi rendezvénysorozat Az 1956. évi magyar forradalom és szabadság- harc 50. évfordulója alkalmából programokban bővelkedő rendezvénysorozatot szervezett a kerület. A rendezvények szeptember 21-én kezdődtek. A gazdag program még hátralévő eseményeit az alábbiakban közöljük:- Október 19.11 óra: Ekekheiria ’56 - történelmi tabló 1956 őszéről - a megemlékezés 1956 őszének budapesti eseményeit állítja párhuzamba az ugyanabban az időben zajló XVI. Nyári Olimpiai Játékok melbournei-i történéseivel az Angyalföldi József Attila Központban- Október 19.14 óra: Helytörténeti séta - az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény programjának keretében az ’56-os kerületi események helyszíneire látogathatnak el az érdeklődők- Október 19.15 óra: Tükörcserepek - emlékezés a forradalomra - A külföld visszhangja címmel előadás hallható a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai egységében, ahol november 9-ig A forradalom könyvei című könyvkiállítás is megtekinthető- Október 19.18 óra: Irodalmi megemlékezés a Vízöntő Színkör előadásában a Vízöntő Pinceklubban, amit a plakát- ésfényképkiállítás egészít ki- Október 20.11 óra: Emléktábla-avatás és faültetés - a forradalom egyik kerületi helyszínén, a Tahi utca 18. számú ház falán domborműves emléktáblát avat fel önkormányzatunk, melyet Marosits István kerületünkben élő és alkotó szobrászművész készített. Az épület előtti közterületen egy szomorúfűzfát ültetünk, kőtorzóba rögzített táblával megjelölve- Október 20.13 óra: Volt egyszer egy október. .. - az általános és középiskolás tanulók körében meghirdetett tematikus rajzverseny pályamunkáiból összeállított kiállítás megnyitója a Városház Galériában- Október 27.16 óra: beszélgetés Müller Péter íróval. Az író maga is túlélője az 1956-os forradalomnak. Súlyosan megsebesült, és e halálközeli élmény indította el őt egy olyan csodás spirituális úton, melyen mind a mai napig jár. Helyszín az Angyalföldi Gyermek- és Iíjúsági Ház Történelmi vetélkedő a forradalomról A Legyőzetve is győztesen! háromfordulós történelmi vetélkedő döntője október 5-én volt az Ady Endre Gimnáziumban. A verseny első két fordulójának értékelése már korábban megtörtént, a második forduló legjobb munkái a JAMK és a Helytörténeti Gyűjtemény ünnepi kötetébe is hekerülnek. A döntő és egyben a verseny nyertesei: Az első helyen a Forradalmi Ifjúság csapata (képünkön), a Hegedűs Géza Általános Iskola tanulói végeztek: Kajó Joanna, Simon Zsófia és Sülé Szilárd. A második, a Szabó Ervin Gimnázium Hajnal csapat lett: Richárd Orsolya, Büki Tünde és Keskeny Dóra. A harmadik helyet a Pongrácz csapat, az Ady Endre Gimnázium tanulói szerezték meg: Nagy Emese, Szalai Péter Pál és Mártonffy Sarolt. Káplár Ferenc: Káka Ferenc
