XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2006-03-14 / 6. szám
TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 2006. március 14. Menni vagy maradni? Iskolába készülő nagycsoportosok 4 Lakossági zöldterületvédnökségi pályázat XIII. Kerületi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzat Képviselő-testületének felhatalmazásával pályázatot ír ki a társasházak, lakásszövetkezetek és magánszemélyek részére lakossági zöldterület-védnökség vállalására és annak támogatására. A pályázati összes támogatási keret 5000000 Ft (azaz: ötmillió forint). 1. A pályázaton részt vehetnek kerületi társasházak, lakásfenntartó szövetkezetek és magánszemélyek. 2. A pályázatot az alábbiakra lehet benyújtani: a) előkertgondozás, b) fasori zöldsávgondozás, c) parkolót elválasztó zöldsávgondozás, d) parkrészletgondozás. 3. A pályázat benyújtásának határideje: 2006. április 10. 4. A pályázat elbírálásának határideje: 2006. április 25. 5. Támogatási szerződés kötése: 2006. május 2. 6. A pályázat benyújtásának módja és helye: a) személyesen a 1131 Budapest, Hajdú utca 29. szám alatt hétfőtől csütörtökig 8 óra és 16 óra között, pénteken 8 óra és 13 óra között, b) írásban a fenti címre, a borítékra írják rá: „lakossági zöldterü- let-védnökségi pályázat”. 7. A pályázat elbírálása: a) a pályázatokról akiíró kht. dönt, b) a döntésről írásban értesíti a résztvevőket, c) a keretösszeg a vállalt zöldterület nagyságának arányában az érvényes pályázatot benyújtók között szétosztásra kerül. 8. A pályázók a támogatás fejében vállalják a velük kötött szerződésben körülírt terület nyári félév idejére szóló rendszeres gondozását, ápolását, fejlesztését. Ez legalább locsolásból, gyommentesítésből, fűnyírásból, kerti és egyéb hulladék összegyűjtésből áll. A kötelezettség elmulasztása a támogatás megvonását és a már kifizetett összeg kétszeresének visszatérítését vonja maga után. 9. A pályázat tartalma: a) a pályázati adatlapot értelemszerűen kell kitölteni (az adatlap ingyenesen átvehető: Bp. XIII., Hajdú u. 29.), b) mellékelni kell az alábbiakat: 1. sz. mellékletben a vállalt munkálatok rövid leírását, esetleg rajzot a területről. 2. sz. mellékletben a lakóközösség támogatását igazoló iratot (közgyűlési határozat vagy a lakók többségének beleegyező nyilatkozata vagy a lakásszövetkezeti elnök nyilatkozata vagy a közös képviselő nyilatkozata). A gyerekek életének egyik sorsdöntő pillanata az, amikor átlépik az iskola kapuját. Egyáltalán nem mindegy, hogy testileg, lelkileg mennyire vannak erre felkészülve. Mi a jobb: ha a gyerek még egy évet „játszik” az óvodában, vagy ha megkezdi a felelősségteljes iskoláséletet? - ez a nagy kérdés ilyenkor tavasz táján a szülők számára. Bár a végső szót nekik kell kimondaniuk, szerencsére a döntésben sokat segít az óvoda. A fejlődés nem egyenes vonalú Az óvónők aztán igazán ismerik a kicsiket, hiszen a hét öt teljes napján velük vannak. Ráadásul van viszonyítási alapjuk. Azzal is tisztában vannak például, hogy hogyan viselkedik a kicsi a társaival, és képes-e elvégezni egy feladatot akkor is, ha a közösségben mindenféle elterelő ingerek érik. Az Esküvő közi Meseovi egyik óvodapedagógusa például három éve foglalkozik azzal a vegyes életkorú óvodáscsoporttal, amelynek 24 tagja közül tizenkettő tanköteles korú. Ők iskolába mehetnek vagy mehetnének az ősszel, ha elég fejlettek az iskolai tanulás megkezdéséhez. Ringné Oravecz Gyöngyit a többi között arról kérdeztem, milyen kritériumok alapján mond véleményt erről az óvónő, és hogyan fogadják a szülők az óvoda állásfoglalását.- Nem csak ismerjük, hanem nevelési programunk alapján meghatározott szempontok szerint tudatosan figyeljük a gyerekeket. Napi együttlétünk alatt folyamatosan látjuk, müyen elmélyült a játékuk, mennyire önállóak, milyen a beszédkészségük, mennyire fejlett az érzelmi életük, kézügyességük, mozgásuk, és hogyan igazodnak el az emberek és a természet világában. Tapasztalatainkat havonta írásba is foglaljuk. Tudjuk, hogy a fejlődés sohasem egyenes vonalú, mindig vannak ki- sebb-nagyobb visszaesések. Ezek okait is érdemes azonban feltárni. A szociális érettség a döntő A gyerekek ismereteit játékon keresztül bővítjük. Például a kockákkal való építéskor több matematikai tapasztalatot szereznek a kicsik, mint a direkt tanítással. Bár a gyerekek zöme ötéves kor után már érdeklődik a betűk iránt, az otthoni írástanítást nem javasol- juk, mert a rosszul rögzült betűformák sok kárt tudnak okozni. Az iskolaérettség tekintetében különben sem az a döntő, hogy a gyerek hány betűt tud leírni vagy elolvasni. De még az sem olyan fontos, hogy a leendő elsős tudja-e, mikor született. Ezt még egy gyengébb képességű óvodásnak is hamar meg lehet tanítani. Az iskolára való érettség szempontjából nem az értelmi, sokkal inkább a szociális érettség a döntő. Egyebek mellett fontos a figyelem tartóssága, az önfegyelem, a monotóniatűrés, az önállóság, a beszédkészség és beszédészlelés, az érzelmi és nyelvi fejlettség. Az utóbbiban például az is benne van, vajon megérti-e az általánosan fogalmazott utasításokat. Ha a tanító azt mondja, „mindenki vegye elő a füzetét”, tudja-e a gyerek, hogy a „mindenki”-ben ő is benne van. Nem mellékes, meri-e jelezni, illetve szavakkal kifejezni, ha bajban van vagy segítségre vár. Fontos, hogy képes legyen eligazodni az iskola épületében, és ne féljen ott önállóan közlekedni. Az óvodában ezeket a képességeket, készségeket tudatosan fejlesztjük, de nem minden gyerek fejlődik egyformán. És akkor még nem beszéltünk a testi adottságokról. A nagyon törékeny, vézna, sokat betegeskedő gyerekkel ajánlatos várni, mert egy év náluk nagyon sokat számít. Ma már a törvény megengedi, hogy hat- és nyolcéves koruk között kezdjék meg az első osztályt a gyerekek. így senkinek sem kell idő előtt beülnie az iskolapadba.- A szülők hogyan gondolkodnak erről? Szívesebben veszik, ha marad a gyerek az óvodában, vagy attól tartanak, hogy ez visszavetheti a fejlődésüket?- A tapasztalatom az, hogy a szülők többsége szerint a gyerek inkább „nyer” egy évet azzal, ha nem megy iskolába. Saját rossz tapasztalataik okán vagy ismerőseiktől kapott információk alapján sok szülő kifejezetten tart az iskolától. A baj nem is ez, hanem az, hogy a szülő'feszültségét - bármennyire is igyekszik palástolni - megérzi a gyerek, sőt, át is ragad rá. Márpedig semmi sem fontosabb annál, mint hogy a gyerek szívesen járjon iskolába. Az első négy év nagyon fontos- Alsóban magam előnyben részesítenék egy türelmes, megértő, de következetes tanítót. A szülők is jobban teszik, ha türelmesek a gyerek iskolai előrehaladását illetően, mert ez később meghozza a gyümölcsét. Az első négy év nagyon fontos. Az elit iskola ráér később.- Visszatérve az iskolakezdéshez: mi van akkor, ha az iskolaérettség megítélésében nincs egy véleményen az óvoda és a szülő?- A szülők általában elfogadják az óvoda álláspontját, hiszen az a két óvónő, az óvodavezető, a fejlesztő pedagógus, a logopédus és a pszichológus közösen kialakított, vizsgálatokkal, illetve szűrésekkel is megalapozott véleménye. Ha a szülő másképp látja, akkor jön a nevelési tanácsadó standard vizsgálatok alapján végzett felmérése, illetve ha szükséges, a szakértői bizottság véleménye. A felvételről ilyenkor az iskolaigazgató dönt. Ha még egy óvodai évet javaslunk, és ezzel a szülők is egyetértenek, akkor a gyereket nem kell további vizsgálatokra küldeni. Nem egy időben születtek, iskolába sem egyszerre mennek Amennyiben úgy látjuk, hogy a gyerek érett az iskolára, akkor nem szerencsés, ha marad. Ezt igyekszünk az esetleg hezitáló szülőkkel is megértetni. Ha viszont még nem való az iskolába, akkor semmi kárt nem teszünk, ha hagyjuk az óvodában. A vegyes életkorú csoportok előnye, hogy nem kell más csoportba tenni az itt maradó gyerekeket. A „tiszta” nagycsoportból az óvodában maradó gyerekeknél adódhatnak átmeneti nehézségek, de a törés így is sokkal kisebb, mintha alkalmatlanságuk ellenére „átlöknénk” őket az iskola kapuján. Mi itt az óvodában beszélgetünk a gyerekekkel arról, hogy mivel nem egy időben születtek, iskolába sem egyszerre mennek. így természetes, hogy van, aki megy, és van, aki marad. Nem ébresztünk hiú reményt senkiben addig, míg nem biztos, hogy szeptemberben már iskolás lesz, de nem is fenyegetünk azzal, hogy „bezzeg az iskolában”. Ezt szoktuk a szülőknek is javasolni, mert az óvodán és a szülőkön egyaránt múlik az, hogyan éli meg a kisgyerek életének ezt a fordulópontját. Csop Veronika A gyerek inkább nyer egy évet
