XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2006-12-01 / 23. szám
12 TIZENHARMADIK ÉKERÜLETI HÍRNÖK 2006. december 1. LUXUS IDŐSEK OTTHONA A NORMAFÁNÁL Budapest XII. kerületében újonnan nyíló Otthonunkba várjuk olyan idős, egyedülálló személyek, illetve házaspárok jelentkezését, akik számára a mindennapi gondoskodáson túl az átlagosnál jóval színvonalasabb, exkluzív környezet, valamint szolgáltatások is lényegesek. Az egyéni igényeknek megfelelően különböző méretű és fekvésű apartmanokba várjuk leendő lakóinkat! További információ a www.panorama-apartmanhaz.hu oldalon található, illetve az alábbi telefonszámokon és e-mailen kérhető: +36-1 -458-3985, +36-1 -458-3994; agroert@wla.hu Figyelmeztetőjei Magyar <=§=> Rákellenes Lisa "Tv y O Nem kell együtt élni a fájdalommal Harmadik alkalommal tartott Fájdalommentes Napot a Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Reumabetegek Egyesülete. Legutóbbi konferenciájukon orvosok és a betegek találkoztak. Az előadásokat követően alkalom nyílt arra, hogy az érdeklődők a szakorvosoktól kérdezzenek. A többi között a fájdalom természetéről, okairól és a csillapítás lehetőségeiről esett szó. A fájdalom a legkínzóbb tünetek egyike, és ha az okokat nem is lehet minden esetben megszüntetni, a fájdalmat akkor is csökkenteni kell - mondta dr. VasváryArtúrné, a rákellenes liga elnöke. A WHO (Egészség- ügyi Világszervezet) felmérése szerint ma a világon minden ötödik ember küszködik valamilyen fájdalommal. A fájdalom enyhítése, megszüntetése csak az orvos és a beteg szoros együttműködésével lehetséges. Dr. Ortutay Judit, a reumabetegek egyesületének elnöke kifejtette: a reumatológiai fájdalmak a leggyakoribbak közé tartoznak: szinte nincs is olyan ember, akinek még nem fájt - vagy valamikor az életében nem fog fájni - a dereka. A fájdalom védekező reakció - fogalmazott előadásában dr. Héczey András háziorvos. Tulajdonképpen figyelmeztetés, amely jelzi, hogy valamilyen sérülés, káros hatás érte a testünket. A fájdalom a test sértetlenségének megőrzésére irányul. Dr. Héczey beszélt a fájdalmak típusairól és a védekezés lehetséges módjairól. Másképp kell kezelni az akut (hirtelen fellépő) és a krónikus (tartósan fennálló) fájdalmat - mondta. Lelki segítség a gyógyuláshoz- Hogy ki-ki hogyan éli meg a fájdalom érzését, az egyénileg nagyon is különböző. Vagyis a fájdalomtűrő képességünk egyáltalán nem egyforma. Van, aki egy átlagos fejfájástól is „megőrül”, és nem egy olyan esetet ismernek az orvosok, amikor például a kínzó fájdalommal járó csontáttétben szenvedő beteg azt mondja, hogy nem kibírhatatlan a fájdalma. A gyógyításnál nagyon fontos, hogy az orvos higgyen a betegnek, és ne legyintsen soha, ha azt hallja, hogy „nagyon fáj”. A fájdalom erősségét egy tízes skálán lehet osztályozni, és a kezelés módját ennek alapján kell megtalálni. A hirtelen fellépő fájdalmat csak azután célszerű csillapítani, hogy megállapítást nyert a fájdalom oka. Ha ugyanis ez előtt szüntetjük meg a fájdalmat, akkor sokkal nehezebb megállapítani, hol és miért fáj. Az akut, például csonttörésnél fellépő fájdalmat gyorsan ható, vénásan vagy izomba adott injekcióval lehet megszüntetni. Krónikusnak akkor nevezzük a fájdalmat, ha több mint három hónapja áll fenn. Ebben az esetben már a kivizsgálás időszakában gondoskodik az orvos a fájdalom csillapításáról, tapasszal vagy szájon át adott gyógyszerekkel. Míg az akut fájdalom esetén a beteg nem igényel pszichológiai támaszt, addig a tartósan fennálló fájdalom esetén a lelki segítség is nagyon fontos része a gyógyításnak. A fájdalomcsillapító gyógyszerekről szólva elhangzott: a recept nélkül kapható paracetamol készítményeket nem szabad korlátlanul alkalmazni. Sok szülő szinte cukorkaként adja gyerekének az ilyen szereket, nem tudva arról, hogy ezek májkárosodást is okozhatnak. Ráadásul nem hatnak elég gyorsan, továbbá csupán láz- és fájdalomcsökkentők, gyulladáscsökkentő hatásuk nincs. Az úgynevezett nem-szteroid gyulladáscsökkentőket nem szabad hónapokig adni, mert a tartós használat a gyomor-béltraktusban okozhat mellékhatásokat, a fehérvérsejtek számát csökkenti, továbbá láb- dagadást, allergiás asztmás és bőrtüneteket is okozhat. Sok az alaptalan félelem az úgynevezett kábító fájdalomcsillapító gyógyszerekkel kapcsolatban. Már az elnevezésük is helytelen. Ezeket nem csak végstádiumú daganatos betegek, hanem mozgásszervi panaszokkal küszködök is kaphatják. Nem igaz, hogy függőséget alakítanak ki. Ha a fájdalom csökken, a szedést abba lehet hagyni, nem lépnek fel elvonási tünetek. Nem kell tartani a gyors hozzászokástól, és az sem felel meg a valóságnak, hogy állandóan emelni kell az adagot ahhoz, hogy tartós legyen a hatás. A fájdalomcsillapításhoz jogunkvan Dr. Kismarton Judit jogász, aneszteziológus (érzéstelenítő) szakorvos a fájdalomcsillapításhoz való jogról fejtette ki véleményét. Megismételte: a fájdalom mindig valaminek a jele. Ha egy hónapban egyszer megfájdul a fejünk, akkor nem kell szenvednünk: nyugodtan bevehetünk valamilyen fájdalomcsillapítót. De ha a fejfájás tartós, akkor nem az a megoldás, hogy hónapokig kapkodjuk be a reklámozott fájdalomcsillapítókat. Meg kell találni az alapbetegséget, és ehhez ragaszkodjunk - hívta fel a figyelmet. Minden embernek joga, hogy a különböző kezelések között - az orvos megfelelő tájékoztatása alapján - választhasson. A krónikus fájdalom megöli a lelket és a gyógyulás reményét, és így indirekt módon megrövidíti a beteg életét. A fájdalom csillapításával lehetővé válik, hogy a gyógyulásig, vagy ha ez nem lehetséges, akkor is hosszú ideig teljes életet lehessen élni. A fájdalom kérdésével már az ókorban foglalkoztak, sőt csillapítani is igyekeztek azt. Sok igazság van abban, amit Shakespeare mondott: „mindenki bírja a fájdalmat, kivéve azt, aki érzi.” Albert Sweitzer szerint pedig a fájdalom rettenetesebb, mint a halál. Noha a fájdalom testet-lelket pusztító hatását régóta ismerjük, az Egészségügyi Világszervezet csak alig több mint tíz éve, 1994-ben foglalta törvénybe a betegek fájdalom- csillapításhoz való jogát. Csop Veronika