XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2006-12-01 / 23. szám

2006. december 1. TIZENHARMADIKÉKERÜLETI HÍRNÖK Kompetencia, azaz szakértelem Mit oktassunk, hogy oktassunk? Tudás kontra készség- Ön szeretett iskolába járni? Ön egy „magolás, versenyistállós” vagy' egy alternatív, reformpedagógiai módszerekkel oktató-nevelő isko­lába járt? Az előbbit tudásalapú oktatási intézménynek hívják, és a magyar iskolák többségében így tanítanak. És ez így is lesz mindaddig, amíg a megtanult tények mennyiségét ké­rik számon bármilyen felvételinél. A kérdés az, hogy összeáll-e az adathalom értelmes egésszé? Ész- revesszük-e az összefüggéseket? Képesek vagyunk/leszünk-e a gya­korlatban alkalmazni azokat a megszerzett ismereteket, amelye­ket hosszú éjszakákon át bifláz­tunk be? Reformpedagógiai elvek A Tömöri Pál Általános Iskolá­ban konferenciát tartottak a kom­petenciaalapú oktatásról. Mi a kompetencia? A latin eredetű szó illetékességet, jogosultságot, szak­értelmet jelent. És mivel nem tud­juk, mire lesz szüksége a kisdiák­nak az életben, ezért sokkal inkább fontos a tudásalapú oktatás helyett a készségfejlesztés. A Tömöri általános iskola 2005- ben sikerrel pályázott a Felkészítés a kompetenciaalapú oktatásra ne­vű programra. Az iskolában ennek alapján vezették be a szövegértés­szövegalkotási és a matematikai­logikai kompetenciát fejlesztő' programcsomagot, illetve a szo­ciális, életviteli és környezeti kom­Pusztai Katalin - Folyamatos szakmai párbeszédre van szükség petenciafejlesztő programot. A 2006/2007-es tanévben a tanulók 29%-a, a pedagógusok 20%-a vesz részt a program megvalósításban. Pusztai Katalin szaktanácsadó beszélt arról, mi a feladata a Pe­dagógiai Szolgáltató Központnak a kompetenciaalapú oktatás el­terjesztésében. Ismertette a to­vábbképzések során összegyűj­tött tapasztalatait, szólt a szüló'k, a pedagógusok félelmeiről, a megnövekedett adminisztráció­ról, az útkeresésről, és kiemelte az oktató-nevelő munkában bekö­vetkező szemléletváltás jelentős­ségét, a folyamatos szakmai pár­beszéd és együttműködés pozitív példáit is. SNI-tanulók, inkluzív iskolák Bartha Júlia a sajátos nevelési igényű tanulók együttneveléséről tartott előadást. Kik az SNI-tan­ulók? A testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmo­zottan hátrányos diákok és a pszi­chés fejlődési zavarai miatt súlyos tanulási, beilleszkedési, magatar­tási problémákkal küzdő gyere­kek. (Az utóbbi csoportba tartoz­nak a diszlexiások, a diszgráfiások is.) Az előadó beszélt az inkluzív is­kolákról, amelyekbefogadják a fo­gyatékossággal élő gyerekeket, igaz, ez a befogadó intézmények pedagógusaitól módszertani vál­tást, megújulást követel. De az együttnevelés mindkét tanulócso­port számára eredményes - hang­súlyozta az előadó. Gyakorlati tesztelés A Maglódi Művészeti Iskola igazgatója, Hosszú Tibor a kompe­tenciaalapú programcsomagok gyakorlati teszteléséről számolt be. A program óravázlatait a tesztelők tartalmilag jónak minősítették, bár kissé túlméretezettek voltak az éves órakerethez képest. A módszerek viszont a hagyományos oktatás ke­retében, akár csak egy-egy órán is jól működhetnek. Az eredmények­hez azonban elengedhetetlen a diák-szülő-pedagógus-iskola- fenntartó közötti partneri kapcsolat - hangsúlyozta Hosszú Tibor. Kassai XIII. kér., Reitter Ferenc u.-Kisgömb u. sarkán- mozgássérültek számára is jól megközelíthető ­r I ^ ÓID- 28-69 nm-es lakások (nagy- 253 000 Ft/nm+áfa irányáron- utcára nyíló üzlethelyiségek- teljes, díjtalan hitelügyintézés, ügyvédi közreműködés Angyalföld-Újlipótváros-Vizafogó Vagyonkezelő Zrt. Kapcsolat: Tel.: 270-0955, 06-30-591-3322 www.kisgomb.avkrt.hu elás immunerósítés ^hátgaríne masszázs nyak és láb masszé * * • * é * •> bajalanfkazés: 06 30 427 8242 «I * * ~ ♦ * * * nyitva: 8 - 20-ig mindennap <****£*# Budapest, II. ki Szépvölgyi út 91 130 éves a Margit híd A fejlődő fővárosnak kevés volt már az egyetlen Lánchíd. 1870- ben elhatározták egy második kő­híd építését. Először a Vámház té­ren, a mai Szabadság híd helyén gondolták felépíteni, de a tervezett Körút miatt a Margit híd mellett döntöttek. 46 pályázatot bíráltak el. Szempont volt, hogy „Nemcsak szilárd, de szép is legyen” és ter­mészetesen a takarékosság is. Ernest Gouin francia mérnök lett a győztes, eredetileg ötnyüásos ter­vével, amely a kivitelezés során hatra változott, ugyanis merőle­gesnek kellett lennie a Duna so­dorvonalára. 1872-ben indult meg az építkezés, elég nehezen haladt, az átadás határidejét négyszer mó­dosították! 1876-ban lett készen, a fényes ünnepségen ott volt József főherceg, Ráth Károly főpolgár­mester, kormánytagok, Trefort Ágoston kultuszminiszter és sok más előkelőség. Ahogy Arany Já­nos írta: „Előtte a folyam, az új híd, / Még rajta zászlók lengenek: / Ma szentelé fel a komoly hit / S vidám zenével körmenet / Nyeré Szent Szűz Margit nevet... Névadásban a Margitsziget kö­zelsége játszott szerepet. Nem csak az építész volt fran­cia, hanem a kivitelező cég és a nyersanyag is, a kandelábereket a Darene vállalat, a szobrokat és a dí­szeket a párizsi Thabard mester készítette, érvényesült a „francia csín és ízlés” - ahogy a korabeli sajtó elismerően megjegyezte. Kezdettől nagy forgalmú volt, az összeköttetés biztosításával a Ró­zsadomb is sokat köszönhetett a Margithídnak. Szélesebb volt, mint a Lánchíd, az úttest fakockáit 1920-ban cserélték kőre. 1900-ban épült meg a Margitszigettel össze­kötő szárny. 1879-től lóvasút, 1927-től autóbusz járt rajta, elő­ször csak a szigetre, de két év múl­va már át Budára. 1935-1937-ben Mihailich Győző terve alapján át­építették a teljes vasszerkezet ki­cserélésével, ki is szélesítették. A főváros ostromakor osztozott hídtársai sorsában, bár egy szakasza már 1944. november 4-én megsem­misült, aóOOáldozatközöttvoltKűűos Endre kardvívó olimpiai bajnok is. 1946-ban egy pontonhíd, amelyet a pestiek Manci hídnak neveztek, pró­bálta pótolni. AGanz-gyártervei alap­ján épült újjá, elhagyva a rácsozatot és a régi vámszedő házikókat, 8 helyett 6 ívvel, 1947őszén fél-, 1948 nyarán tel­jes szélességben adták át. 1978-ban felújították, vasbetonszerkezetet ka­pott, közös oszlopokra került a villa­mosvezeték és kivilágítás; A Margit híd 840 méter hosszú és 27,3 méter széles, míg a Margit- ! sziget felé lehajtó szárnyhídja 90 , méter hosszú és 13,2 méter széles. Róbert Péter Az MO-s átadása után lezárják a Margit hidat A Margit híd forgalmát a felújítás idejére, várhatóan mintegy másfél évre, le kell zárni. Ahhoz, hogy Bu­dapest közlekedése ne omoljon össze, meg kell várni az északi MO-s híd forgalomba helyezését, amely a jelenlegi állapot szerint 2008 au­gusztusában esedékes. A közlekedési előírások szerint a fővárosi Duna-hidakon tízévente esedékes egy átfogó felülvizsgálat, ez alól csak a Szabadság híd kivétel, amelyet - mivel műemléki átkelő - ötévente kell megvizsgálni. A fővárosi önkormányzat ko­rábban úgy döntött, hogy a Margit híd várhatóan 2009-ben kezdődő felújításáig biztonságosan lehet a hídon közlekedni. Bár a híd pálya­lemezei - amelyek felett az aszfalt van - eléggé rossz állapotban van­nak, de a fő tartóelemek még bírják a terhelést. A Fővárosi Önkormányzat által kiírt nyílt közbeszerzési eljárás után a Margit Híd Konzorcium készítheti el bruttó 295,2 millió forintért a bu­dapesti Margit híd teljes felújítását.

Next

/
Thumbnails
Contents