XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2006-12-01 / 23. szám

2006. december 1. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 7 Cigány Kisebbségi Önkormányzat Új utakon, új vezetőkkel Magyarország legnagyobb létszámú kisebbsége a cigányság. Mititegyfélmil- lióan vannak. Helyzetük rosszabb az átlagosnál. Súlyos probléma a cigány­ság körében a munkanélküliség a szakképzés hiánya, a kiúttalanság. Magas a gyerekszám, így sokan élnek közöttük a létminimum alatt, nagy sze­génységben, segélyeket várva. A 2006. október 1-jei kisebbségi önkormányza­ti választások után a XIII. Kerületi Ci­gány Kisebbség Önkormányzat (CKÖ) új vezetődet választott. Az elnök: Jakab Sándor, helyettese: Bari Józsefné, Ili.- Honnan érkezett, mióta vállalja fel má­sok érdekeinek képviseltét?- Püspökladány Újtelepén hagyomány- őrző cigány családban nőttem fel. Nagy­anyám nevelt, egy igazi bőszoknyás cigány­asszony. Ő oltotta belém azt a gondolkodás- módot, hogy ott segíts, fiam, ahol tudsz, lég­ióként a szegénységükkel és a cigányságuk­kal megvert embereken - emlékezett az éle­tét meghatározó intelmekre Jakab Sándor. A pauperek- A bőrödön hordasz egy skarlátbetűt, és elesel olyan lehetőségektől, amik másoknak adottak. Már itt sérül az esélyegyenlőség el­ve. Ezért nehezebb egy cigánycsaládnak megélni akár a szegénységét is, mint a más nemzetiségűnek. A kitörési lehetőség a tanulás. De a ci­gánygyerekek többségét az iskolai sikerte­lenségek elkedvetlenítik, a szociális és a kul­turális hátrányok miatt kiszorulnak az okta­tásból. Ha a gyerek nem végzi el az iskoláit, nem lesz szakképesítése, nem tud elhelyez­kedni a munkaerőpiacon, és így folyamato­san újratermelődik a munkanélküli réteg. Ez egy ördögi kör. A szociális munkában paupereknek hívják őket. Állami segítség nélkül nem képesek fenntartani önmagu­kat, mert a kezdetek kezdeténél kiszorultak abból a körből, ami másoknak megadatott - összegezte a már az indulásukat meghatáro­zó hátrányokat Bari Józsefné.- Nincs alapja a cigányokkal szembeni fé­lelemnek, előítéletnek?- De van. A cigánygyerekek többsége elkü­lönül az iskolában, bántják a magyarokat. De ez tünet, az okot kell megkeresnünk. Az okot kell gyógyítanunk! Már kicsi korban, az óvo­dában meg kell a gyerekekkel értetni, akármi­lyen a másik bőre színe, vallása, ő ugyanolyan ember. De a pedagógusképzésben nem be­szélnek erről, nem készítik fel az óvónőket, a tanítókat, a tanárokat arra, hogy többnemze­tiségű gyerekekkel fognak együtt dolgozni. Nem ismerjük egymást Jakab Sándor hozzátette: - öt-hatszáz éve élünk együtt, és nem ismerjük kellőképpen egymást. Rendszeresen járok beszélgetni egy iskolai osztályba. Ezek a gyerekek iden­titászavarral küzdenek, már se magyarok, se cigányok. És nagy a harag bennük, harag­szanak a világra, mert csak hántást és ször­nyű „pofonokat” kaptak a gázsó (nem ci­gány) gyerekektől, gyűlölnek iskolába járni. Az oktatás egyértelműen nincs felkészülve a cigányok fogadására.- A XIII. kerületben milyen gondok van­nak?- Például a lakáshelyzet - kezdte a leg­fontosabbal Jakab Sándor. - A gettósodás már nem jellemző a kerületre, mert az ön- kormányzat tudatosan számolja fel, szedi szét az egykori telepeket (Szabolcs utca, Mohács utca, Csángó utca). Néhányan kap­tak az új házakban új lakást, de magas a bér­leti díj, nagyon kevesen engedhetik ezt meg maguknak. További bérházak rendbetételé­re, és méltányosabb bérleti díjra van szük­ség! Szeretnénk hidat építeni a kerületi in­tézmények és a családok közé. Fórumokat tervezünk, ahol arról beszélgethetünk a gon­dozókkal, a szociális munkásokkal, a peda­gógusokkal, hogy mi okoz nekik nehézséget, amikor egy cigány családdal találkoznak, mi az, amiben mi segíthetünk nekik.- Kerületünkben körülbelül ötszáz hát­rányos helyzetű cigány család él. A családok nagy része több gyermekes és munkanélkü­li. Elsősorban oktatási programokkal tud­juk az ő integrációjukat elősegíteni. Terve­zünk korrepetálásokat, készség-, képesség- fejlesztő foglalkozásokat, pedagógusoknak esetmegbeszélő és szülőknek nevelési mód­szerekkel ötletelő klubokat, ártalomcsök­kentő, megelőző programokat. Terveink közt szerepel egy kerületi cigány-magyar nyelvű újság és a helyi tévében egy havi fél­órás műsor elindítása. Természetesen mindezeket képzett szakemberekkel, pszi­chológusokkal, pedagógusokkal, szociális munkásokkal tervezzük megvalósítani. Ta­lán ez segíti majd a mai gyerekeket egy em­beribb élhetőbb élethez - sorolta a feladato­kat, a terveket Bariné. Kamaszklub a kriminalizálódás ellen- Mennyire nyitottak a változtatásra a szülők?- Amikor a Gyermekjóléti Központban dolgoztam, a védőnők jelezték, sok cigány szülő nem akarja beoltatni a gyerekét. A vé­dőnők nem tudtak szót érteni az anyukák­kal. Amikor cigány származású anyaként felkerestem őket, és beszélgettünk, kiderült, a mellékhatásoktól féltették a gyereküket. Végül 90 százalékuk beoltatta a gyerekeket. Ha cigány származású az ügyintéző, sokkal hamarabb megbíznak benne, mert a cigány emberben mindig ott van a félelem: engem ez a magyar bántani fog.- Az önkormányzat mennyi pénzből sze- retné/tudja megvalósítani a programját?- Terveink többségét társadalmi munká­ban valósítjuk meg. A kerületi cigányságnak is ki kell vennie a részét a munkából. Számí­tunk az itt lakó cigány főiskolásokra is. De nagyon sok nem cigány is felajánlotta a se­gítségét. Erre az évre már nincs pénzünk. 903 ezer forintos hiánnyal vettük át az önkor­mányzatot. Ebből 600 ezret talán visszaka­punk, mert ezt egy roma alapítványnak adta kölcsön az előző vezetés. A 303 ezer forint pe­dig a nyolc évvel ezelőtti önkormányzat sara. Bari Józsefné - A kitörési lehetőség a tanulás- Egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy a felhalmozódott díjhátralékok miatt a kerületben nagyon sok családnak felmond­ták a lakásbérleti szerződését. Csak a kila- koltatási moratóriumnak köszönhető, hogy a tél folyamán ezek a családok nem kerülnek az utcára. Szervezünk egy jótékonysági elő­adást, aminek a teljes bevételét a kilakolta­tás szélén álló családok megsegítésére for­dítjuk. Gyermekeink jövőjéért küzdünk, és ebben kérjük azok segítségét, akik céljaink­kal egyetértenek - tette hozzá Bari Józsefné. XIII. Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Forgács utca 18. Elnök: Jakab Sándor, tel.: 06 (70) 256-6131 Alelnök: Bari Józsefné, tel.: 06 (20) 210-6099 Kassai Jakab Sándor - Öt-hatszáz éve élünk együtt, és nem ismerjük kellőképpen egymást Az OTP Bank Nyrt. ^ XIII. kér. Népfürdő u. 22. szám alatti bankfiókja az alábbi lakossági* és vállalkozói szolgáltatásokkal várja ügyfeleit:- Lakossági folyószámla ügyintézés- Vállalkozói számla ügyintézés, forgalmazás- Bankkártya igénylés- Folyószámla hitel ügyintézés- Hitelkártya igénylés- Személyi kölcsön igénylés- Könyves betét kezelés- OTP Egészségpénztár- OTP Magánnyugdíjpénztár- OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár- OTP Garancia Biztosító Széleskörű pénzügyi A fiók nyitvatartása: szolgáltatásokkal Hétfő: ..... x ■ * ■ . ■ 7.45 - 17.00 varjuk ügyfeleinket! Kedd - Csütörtök: 7.45 - 15.00 Péntek: www.otpbank.hu 7.45 - 15.00 OTP BANK Nyrt. BUDAPESTI RÉGIÓ

Next

/
Thumbnails
Contents