XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2006-11-15 / 22. szám
2006. november 15. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 3 A kerület vonzereje Az Ifjúság kútjáról Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára szervezett rendezvénysorozat keretében adták át Vedres Márk: Ifjúság kútja felújítottszoborcsoportot. A mű képét előző lapszámunkban közöltük. Ezúttal a kút történetéről, a felújítás technikai körülményeiről számolunk be. Űjra működik a Tahi utca közkedvelt építménye, a Vedres Márk alkotta Ifjúság kútja. A közel félévszázados alkotás meghibásodott, felújítása halaszthatatlan volt. Az 1960-ban a Thälmann (ma Fias- tyúk utcai) lakótelep szélén felállított Ifjúság kútja az akkor 90 éves Vedres Márk első' és egyben utolsó magyarországi köztéri alkotása. A szobor a sematizmustól szabaduló új magyar művészet egyik első remeke, a békét, a zenét, a sportot, a tanulást és a halászatot egy-egy szobor szimbolizálja. A kút hagyományos rendszere miatt nagyon magas volt a vízdíj. Az átfolyó rendszer következtében a víz közvetlenül a csatornába folyt. Ezenkívül gond volt, hogy az aljzatbeton feltöredezett, a víz egy része a földbe szivárgott. A kút és a szoborcsoport felújítását a tulajdonos Budapest Galériánál az önkormányzat kezdeményezte, és 15 millió forintot elkülönített költségvetéséből, a főváros további 6 millió forinttal járult hozzá. A felújítás során a kút háromrétegű beton alapzatot kapott és a legkorszerűbb vízgépészeti rendszerrel szerelték fel. Elbontották, majd újraépítették a szobrokat tartó alapzatokat (posztamensek). A kút a fagy beálltáig üzemel, s tavasszal újból a környék lakóinak és az arra járóknak mindennapjaihoz tartozó művészeti alkotás díszíti a teret. A közelmúltban már kilencedik alkalommal rendezték mega budapesti Lakásvásár-kiállítást. A kiállítók és a látogatók minden eddiginél nagyobb érdeklődést tanúsítottak e háromnapos esemény iránt. Ebből az alkalomból beszélgettünk a magyarországi lakáspiaci viszonyokról, és azon belül a XIII. kerület helyzetéről Szeifried Adéllal, a Lakásvásár- kiállítás sajtófőnökével, az Ingatlan és Befektetés című szakmai újság lapigazgatójával.-Miben volt a korábbiakhoz képest újszerű az őszi rendezvény?- Méretében, a megjelent cégek és látogatók számában mindenképpen felülmúlta a korábbiakat. Másrészt bővült a szolgáltatások tere is. Volt jogi tanácsadás és ingyenes, bankfüggetlen hiteltanácsadás is. Célunk volt mindent egy helyre hozni, hogy a lakásvásárlási folyamat különböző állomásait a vásárló rövid idő alatt választhassa ki.- Érdekes, hogy mindössze három-négy kerület építteti a budapesti ingatlanok jelentős részét. Mi a magyarázata?- Nagy eltérések vannak a kerületek között. Vannak dinamikusan fejlődő kerületek, mint például a XIII., a IV. kerület, és vannak olyanok is, amelyek kevésbé tudnak lépést tartani ezzel az ütemmel. Ez sok dolog függvénye. A Belvárosban például nincs szabad terület, amely az építkezéshez szükséges, itt a már meglévő lakások, ingatlanok felújításában, vagy adott esetben lebontásában lehet csak gondolkozni. De függ attól is, hogy a kerület mennyire tudja motiválni a befektetési hajlandóságot és kedvet, nem utolsó sorban pedig függ az önkormányzati szerepvállalástól is. A XIII. kerület ilyen szempontból is kiemelkedő. HBflnHHHHHMHMHHHHMMnnniMMIi Megújuló utcák- A XIII. kerületi ingatlanok árai átlagosan közel 17%-kal növekedtek az utóbbi időben. Az Ingatlan és Befektetés című lap szintén hasonló árkülönbségről számol be a különböző lakáskategóriák között. Mindez azt jelenti, hogy a kerület időről időrefelértékelődik befektetési és lakáskeresési szempontból?- Igen, a kerület vonzó mind a befektetőknek, mind a lakást vagy egyéb ingatlant keresőknek. Ez az érdeklődés nyilvánult meg a La- kásvásár-kiállításon is. A rendezvényen debütált számos XIII. kerületi jelentős fejlesztési terv is, mint például az Árpád híd pesti hídfőjénél tervezett városfejlesztési, úgynevezett Metropolitan program, a Kassák Lajos utcai, a Tüzér utcai és a Mohács utcai projektek is.- Miben rejlik a XIII. kerület vonzereje?- Kedvezőek a kerület adottságai, jó az infrastruktúrája, a közlekedés rendszere, kiegyensúlyozott a fejlődése és működése. Mindezek mellett a kerület önkormányzata ésszerű és szakszerű fejlesztéspolitikát folytat. Ugyanakkor a befektetők szempontjából fontos a stabilitás is. Ez ebben a kerületben megtalálható, hiszen nincs váltógazdaság a politikai elitben, az ön- kormányzat vezetésében. Ezek miatt a tényezők miatt a befektetők számára vonzó célterület a XIII. kerület. Demográfiai átrétegződés- A kerületben az építkezési és lakáspiaci dinamizmus eredményezhet-e demográfiai átrétegző- dést? Változhat- e, sha igen, miként a kerület lakosságának összetétele?- Egyértelműen már most vannak jelei a helyi társadalom átalakulásának. Gondoljunk csak bele, hogyazúj lakóparkokkal, irodaházakkal, a Fóka-öböl kialakításával egy magasabb életszínvonalú, tehetősebb réteg költözik a kerületbe. A XIII. kerület jellegét tekintve rendkívül összetett, így a lakosság is az. A régi, lelakott épületek nehezebb sorsú emberei mellett megtalálhatóak a panelek, a kisebb kertes házak és az új luxus lakóparkok lakói is. A lakosság már most rendkívül összetett, vegyes, és ez a kép a közeljövőben is érvényes lesz.- Az Európa Terv XIII. által lefektetett városfejlesztési jövőkép és a kerületfejlesztési irányvonalak alapján milyen fejlődési ütemre lehet következtetni a kerületben?- A fejlesztési program a kerület adottságait, lehetőségeit és a rendelkezésre álló eszközöket alapul véve törekszik arra, hogy a városi élet előnyeit ötvözze a zöldövezeti életformával. Az új lakóparkok, az irodaházak, a Váci út átalakulása mind kézzel fogható bizonyítékai a kerület fejlődésének, az arculatváltozás sikerességének. A Duna-korzó kialakításának projektje, a panelházak rehabilitációjával kapcsolatos tervek, és a már korábban említett programok hosszú távon teszik dinamikusan fejlődővé és vonzóvá a XIII. kerületet. Várkonyi Rita Átadás előtt - lakóház a Párkány utcában Kerekasztal a munkaerőpiacról „Nem a munkanélküliség a fő probléma, hanem az országos foglalkoztatási helyzet” - hallhattuk a Munkaerő-piaci ismeretek - Mit kell tudni a munkanélküliségről? című előadáson. Az előadást és az azt követő tudományközi nyitott párbeszédet a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzata, a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítványa és a Diótörés Alapítvány rendezte októberben, miután közösen nyertek pályázatot „Tanuljunk, hogy segíthessünk” címmel. Dr. Bajka Gábor, a Fővárosi Munkaügyi Központ igazgatói tanácsadója többek között beszélt arról is, hogy a társadalom elöregedése Európa szerte gondot jelent, ám ezen belül hazánkban a környező országokhoz képest komolyabb problémát okoz. Szót ejtett a fekete munkáról, a regisztrálatlan munkanélküliekről, valamint a munkavállalást hátráltató tényezőkről. Arról, hogy a munkaadónak szem előtt kellene tartani, hogy a munkavállalók mily változatos és kilátástalan élethelyzetekből érkeznek, és ezzel szemben legalább figyelmet és emberhez méltó bánásmódot kapjanak, akkor is, ha éppen nem felelnek meg az adott munkára. A szakember hangsúlyozta: a munkaügyi és szociális szférának összefogására van szüksége. így a Pályaválasztási Tanácsadók esetlegesen szerepet vállalhatnak abban, hogy ne csak humán végzettségű bölcsészek és menedzserek kerüljenek ki az iskolapadokból, hanem olyan fiatalok is, akik fizikai munkát szeretnének végezni. A kerekasztal-beszélgetést Csépányi Gabriella, a Diótörés Alapítvány elnöke vezette. A megfogalmazott szociálpolitikai kérdések leginkább a szociálpedagógiai szakemberek feladatait feszegették. Mi a dolga, milyen lehetőségei vannak a szakembernek, ha olyan emberrel találkozik, aki már 10-15 éve munkanélküli? Vajon a foglalkoztatáspolitika letéteményesei, a munkaügyi központok dolgozói mennyire vannak felkészülve az ilyen helyzetre? Vajon mérlegelheti-e, kell-e mérlegelnie a munkaügyi hivatalnak, hogy fizikálisán és mentálisan alkalmas-e a munka- nélküli a kiközvetített munkára? A tapasztalat szerint a gyakorlat: a munkaügyi központokban dolgozók leginkább regisztrálnak, iktatnak, nem feladatuk a lelki segítségnyújtás. Vagyis az eredményes munka érdekében a különböző intézmények dolgozói és a munkát keresők közötti személyesebb kapcsolat kiépítésére lenne szükség. T.Zs.
