XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2006-09-06 / 17. szám
2006. szeptember 6. TIZENHARMADIK ÉÉl KERÜLETI HÍRNÖK 11 Ki jogosult közgyógyellátási igazolványra? A közgyógyellátási igazolványra való jogosultság továbbra is három jogcímen igényelhető. Alanyi jogon Alanyi jogon jogosult közgyógyellátási igazolványra a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú; a 37/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülő'; a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; a központi szociális segélyben részesülő; a rokkantsági járadékos; az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Normatív jogon Normatív jogon közgyógyellátásra jogosult az, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztár által elismert rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 százalékát, jelenleg 2580 forintot meghaladja, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a 25 800 forintot, egyedül élő esetén a 38 700 forintot. Méltányosságból Méltányosságból közgyógyellátási igazolvány adható annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyító ellátási szükséglete meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 százalékát (6450 forint), feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát (38 700 forint), egyedül élő esetén annak 200 százalékát (51 600 forint) nem haladja meg. A kerületi képviselő- testület döntése alapján további méltányosságot a jegyző akkor gyakorolhat, ha egyedül élő, és a rendszeres pénzellátása nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250 százalékát (64 500 forint). Az önkormányzat az alábbiak szerint továbbra is biztosítja a 75 év felettiek közgyógyellátását. A 75. életévét betöltötték esetében annak, akinek havi rendszeres gyógyító ellátási szükséglete meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 százalékát (5160 forint), feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 százalékát (64 500 forint) nem haladja meg. További méltányosságot a jegyző akkor gyakorolhat, ha 75. életévét betöltött állampolgár kérelmezőnél a családban az egy főre j utó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300 százalékát (77 400 forint), és a havi rendszeres gyógyító ellátási szükséglete meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 százalékát (6450 forint). Felhívom a figyelmet, hogy a 2006. július 1. napja előtt kiállított igazolványok a lejárat időpontjáig érvényesek. További kérdésekre az ügyintézők tájékoztatást adnak a 452-4144-es telefonszámon hétfőn 8.00- 18.00; kedden-csütörtökön: 8.00-16.30; pénteken 8.00-12.30 óra között, vagy személyesen a félfogadási időben: hétfőn 13.30-18.00; szerdán 8.00- 16.30; pénteken 8.00-11.30 óra között. Szakmunkásképzés állás reményében Észak-Pest fiatal szakmunkásjelöltjei a nyáron több turnusban Somogydöröcskén tanórán kívüli továbbképzésen készültek arra a versenyre, amely vár rájuk az európai munkaerőpiacon. Környezeti-biológiai ismeretek, konfliktuskezelés, szituációs játékok, kézműves készségek fejlesztése, nyelvtanulás, drogmegelőzés mind-mind előkerült a csaknem 200 szakmunkástanuló önkéntes nyári tanfolyamán. Az Észak Pesti Térségi Integrált Szakképző Központ (ÉPTISZK) hét tagiskolájában olyan szakmunkásokat képeznek, akik egész Európában piacképes tudással rendelkeznek majd, beleértve a ma már elengedhetetlen idegen nyelv ismeretét is. Az ÉPTISZK rendszerében már a felvételnél figyelembe veszik a munkaerőpiac igényeit, vagyis ezeknek a fiataloknak végzés után aligha lesznek állásgondjaik. Az ÉPTISZK iskoláiban a leendő szakmunkások képzése is eltér az eddig megszokottól. A szakismeretek mellett karrier-tanácsadás, életvezetési ismeretek és tanulási felzárkóztató programok segítenek abban, hogy javuljon a szakmunkások társadalmi megítélése. Az integrált szakképzési programot az Európai Unió másfél milliárd forinttal támogatja. Akit érdekel ez az újfajta szakképzés, további részleteket talál az ÉPTISZK honlapján: www.esza- kpestitiszk.hu. Tanulunk, hogy segíthessünk Pályázati támogatást nyert Budapest Főváros XIII. Kerület önkormányzata a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvánnyal és a Diótörés Alapítvánnyal. A közösen benyújtott Tanulunk, hogy segíthessünk című pályázat az Európai Unió és a magyar állam támogatásával valósul meg. A program kilencven - a kerületben hátrányos helyzetűekkel foglalkozó - szakember folyamatos képzését, készségeik és képességeik fejlesztését biztosítja. A cél, hogy ezek a szakemberek egy olyan helyi együttműködési hálózatot építsenek ki és működtessenek, amely eredményesen segíti a tartós munkanélküliek munkaerőpiacra való visszatérését. Az aluljáróban aluljárni kell, a játszótéren pedigjátszani A közterület-felügyeletek konzultációs fóruma K özvéleményt kutattam a Szent István parkban. A megszólítottakat arról kérdeztem, szerintük milyen állapotban vannak a XIII. kerületi közterületek, mi zavarja őket leginkább? A megkérdezettek többségét zavarja a hajléktalanhelyzet, a kutyapiszok, a falragaszok, a graffitik és a járdán parkoló autók. Felmérésem korántsem reprezentatív értékű, de az biztos, hogy ezek a problémák még megoldásra várnak. Ki oldja meg a feladatot? A visegrádi országokban városi, önkormányzati rendőrség vigyáz a közterületek rendjére, tisztaságára, az önkormányzati vagyon védelmére. A jogszabályokba ütköző cselekményeket igyekeznek megelőzni, illetve megszüntetni. Nálunk a közterületfelügyelők látnak el hasonló feladatokat. Hasonlót, hiszen nincs nyomozati jogkörük és nem szabálysértési hatóság. Inkább rendészeti feladatokat látnak el: a szabálysértőt igazoltatják, figyelmeztetik, megbírságolják, feljelenthetik és előállíthatják, ha ellenszegül. 1983 óta dolgoznak közterületeinken. Dr. Demszky Gábor főpolgármester 2006. augusztus 24-ére összehívta a fővárosban működő közterület-felügyeletek konzultációs fórumának alakuló ülését. Miért van szükség a konzultációs fórumra? Budapest egész területén összehangolt, hatékony és folyamatos fellépésre van szükség a hatásköri megosztottság és az egy-egy akcióra korlátozódó helyi együttműködés helyett. Budapest Főváros Önkormányzata, az önálló közterület-felügyeletet ellátó kerületi önkormányzatok és a kerületi alközpontok állapodtak meg a fórum alakuló ülésén. Egyeztetik, véleményezik, a közterület-felügyelettel kapcsolatos jogszabálytervezeteket, a térfigyelő rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatokat megosztják, tapasztalatot cserélnek, folyamatosan képzik és készítik fel a közterület-felügyelőket. A fórum javaslatai a Fővárosi Közterületfelügyelet honlapján (www.kozterulet-felu- gyelet.hu) lesznek elérhetők. A címben szereplő mondatot is ott olvashatjuk, amellyel Barna Sándor, a testület vezetője fogalmazta meg egyszerűen céljaikat. Akciók helyett együttműködés A közterület-felügyelet eredményességét alapvetően a közterületek rendje, tisztasága, a nemkívánatos tendenciák visszaszorítása, a szabálysértések megelőzése, megszüntetése minősíti. A lakosság és az intézmények részéről ma is egyértelmű elvárás, hogy a jelenlegi sokszereplős, bonyolult rendszerben a közterület-felügyelők önkormányzati hovatartozásuktól, irányításuktól függetlenül eredményesen és egységes jogalkotási gyakorlattal végezzék munkájukat. Mindez úgy érhető el, ha a fővárosban a közterület-felügyeletben részt vevő önkormányzatok és intézmények között az eddigi kétoldalú és inkább csak egy-egy közös akcióra korlátozódó együttműködés helyett a feltételek összehangolt, hatékony felhasználása, az egységes és eredményes fellépést elősegítő konstruktív és folyamatos együttműködés valósul meg. A konzultációs fórum feladata az együttműködés elveit tartalmazó dokumentum megvitatása és elfogadása volt. Ajánlása szerint a II., a VI., a VIE, a VIII., a IX., aX„ aXI., a XIII., a XV., aXVI., a XVIII., a XXI. kerületi önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat mint alapító tagok megállapodnak abban, hogy a fórum kezdeményezi a- a közterület-felügyelők képzését;- a közterület-felügyeleti munkában az egységes jogalkalmazási gyakorlat érvényesülésének elősegítését;- az információ- és tapasztalatcserét;- közös fellépést a kiemelt jelentőségű helyszínek ellenőrzése, tömeges méretű szabálysértések visszaszorítása érdekében;- a közterület-felügyelettel kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezését, valamint a főváros egészét, illetve több kerületet érintő ügyek egyeztetését;- a térfigyelő rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok átvételét, feldolgozását, értékelését, az információk felhasználásának elősegítését, módszertani kérdések, ajánlások kidolgozását. A szabályokat be kell tartani, tartatni A Fővárosi Közterület-felügyeletek Konzultációs Fórumának alakuló ülését Danielisz Béla, a Fővárosi Közgyűlés városrendészeti bizottsága elnöke vezette. Megnyitó beszédében hangsúlyozta: az önálló felügyeletek a Fővárosi Közterület-felügyelettel összehangolt elvek szerint működő egységet képeznek a főváros területén. Budapesten e koordináció eredményeképp 600 közterület-felügyelő vesz majd részt a jogszabályok betartatásában. Ez nemzetközi összehasonlításban is csekély létszám. Prágában és Varsóban 1500, illetve 1700 önkormányzati rendőr segíti azt a munkát a közbiztonság érdekében, amit nálunk a közterület-felügyelők végeznek. Danielisz kifejtette: a főváros elszánt abban, hogy nem csak technikában, eszközökben, hanem létszámban is növekedjen a közterületen dolgozók aránya. Az önkormányzatok feladata, hogy tudatos biztonságpolitikát folytassanak, kialakítva az együttműködés formáit. Budapest egységes egésznek tekinthető, az I. kerületi lakost ugyanaz illeti meg, mint a XXIII. kerületit. Operatív; gyors, hatékony reagáló erő létrehozása szükséges a civil szervezetek összefogásával, az állampolgárok közbiztonsága érdekében - hangsúlyozta a városrendészeti bizottság elnöke. Kassai
