XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)
2005-03-11 / 6. szám
- Hírnök---------------------------------------------Fontos a közösségi élet feltételeinek megteremtése Az ellátás javításáért Februári 16-i számunkban hírt adtunk a képviselő-testület döntéséről, amely a szociális és gyermekjóléti intézmények átszervezésével foglalkozott. Az új struktúráról Borszéki Gyula alpolgármestert kérdeztük.- Miért van szükség a szociális intézmények új szervezeti felépítésére?- Evek óta fontolgattuk a szociális intézményeink átszervezését. Az élet változásával az emberek igényei is módosulnak, ezzel igyekszünk lépést tartani. Lehetőségeinket szem előtt tartva, az elvárásoknak megfelelve, minőségibb ellátást szeretnénk nyújtani kerületünk rászorultjainak. Ezért hoztuk létre a Szociális Szolgáltató és a Prevenciós Központot mint integrált szociális, illetve gyermekjóléti intézményt. Az új szervezeti felépítés lehetővé teszi a szükséges anyagi forrásokkal való hatékonyabb gazdálkodást. Jobban kihasználják a pótforrásokat, európai uniós tagságunk pályázati lehetőségeit. A Szociális Szolgáltató Központ és a Prevenciós Központ rugalmasabban tud a változó helyzetekre reagálni.- Mi változott az előző szervezetifelépítéshez képest?- A telephelyek nem változtak, viszont a képviselő-testület hatáskörébe ezentúl az egyesített intézmények tartoznak. A telephelyek vezetői középvezetőként folytatják munkájukat. A gondozottak a megszokott helyről kapják a remélhetőleg színvonalasabb szolgáltatást. Az idősgondozás régen az étkeztetésre, tisztálkodásra, mosásra korlátozódott. A Szociális Szolgáltató Központ a továbbiakban is szervezi ezeket az ellátásokat, de jobban összpontosít a közösségi élet feltételeinek megteremtésére. A szabadidő hasznos eltöltésére a tagok számára az idősek klubjaiban szerveznek programokat. Valamennyi klubban van számítógép, és számítástechnikai tanfolyamot is indítanak, mert a nagyszülők lépést szeretnének tartani unokáikkal. Az átalakítás miatt senki nem veszítette el az állását. Nem tevékenykednek kevesebben a szociális területen, sőt a testület döntése értelmében két férőhellyel növekedett a szociális ágazatban dolgozók száma. Új szakterületként kerül bevezetésre a romareferens, és lesz, aki a fogyatékossággal élők ügyével fog törődni. Ez a fajta specializálódási folyamat már hosszú idő óta megfigyelhető a szociális munkában, most egy intézményesített formáját szeretnénk megvalósítani az egyes szolgáltatóközpontokon belül a munkatársakkal, akik kimondottan egy-egy ilyen területtel foglalkoznak. Reményeink szerint egy eredményesebb formát sikerült kialakítanunk. A gondozottak irányában végzett munka javulni fog, és 2005. MÁRCIUS 11.3 jobb lesz a szolgáltatások színvonala.- A képviselő-testület február 10-i ülésén hozzájárult a Soteria Alapítvány, a Motiváció Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt budapesti szervezete, a Fehér Kereszt Baráti Kör Kiemelten Közhasznú Egyesület és az önkormányzat közötti ellátási szerződés megkötéséhez. Ez a döntés milyen fokon befolyásolja a szociális tevékenységet?- A rendszerváltás előtt a tanácsok teljesen önállóan végezték a szociális munkát. Ma az önkormányzat egyre több civil, egyházi és karitatív szervezettel dolgozik együtt. Ennek két oka van, egyrészt a civil szervezetek eredményesen végzik feladataikat és megfelelő partnereink lettek. Másrészt az ön- kormányzatok egyre több olyan megbízatást kapnak, amelyek megoldásában együtt kívánunk működni a civil szférával. A pszichiátriai betegek nappali ellátását egy alapítvánnyal szerződve biztosítjuk. Lendvai Ágnes Közösen ggy rendezettebb, tisztább, biztonságosabb kerületért Tolerancia, alkalmazkodás, morál, segítőkészség Az élhető környezet kialakítása minden embernek kötelessége, mégis sok gond forrása, hogy nem tartjuk be az alapvető együttélési normákat és a saját érdekünkben hozott jogszabályokat, vonatkozik ez az alkotmánytól az önkormányzati rendeletig bezárólag. Szemetelünk, rongáljuk növényeinket, nem gondozzuk háziállatainkat, elhanyagoljuk portáinkat, közterületeinket. Az esti órákban és hajnalban hangoskodunk, randalírozunk, a beruházok nincsenek figyelemmel ránk, a lakosságra. A rendre, tisztaságra ugyanakkor mindany- nyian vágyunk. Ismertek követeléseink, elvárásaink az egészséges környezetről. Vajon mit teszünk és mit kell tennünk azért, hogy a lakókörnyezetünkben, társasházunkban, annak környékén a rend megvalósuljon? Többek között erről beszélgettem dr. Sinka József Már- ton jegyzővel.- Mit tud tenni az önkormányzat azért, hogy a lakosság szemlélete megváltozzon, felismerje minden kerületi lakos, hogy felelőssége van a lakókörnyezetéért, a városképért, a saját otthona rendjéért?- Valóban van olyan érzése az embernek a fővárosban, a kerületben járva, hogy nem fordítunk kellő figyelmet környezetünk tisztaságára, a közrendre, a köz- biztonságra, mintha nem lenne helyén a közfegyelem. A szűkebb otthonában az emberek többsége rendet, tisztaságot tart, de ahogy kilép az utcára - tisztelet a kivételeknek -, elfelejtik az otthon be- idegződött neveltségüket. Kiesik kezükből a hulladék, kihajítják a feleslegessé vált tárgyaikat, a szemetet elhelyezik mások telkein, a kutyáik után nem takarítják fel az ürüléket, póráz nélkül, más emberek megfélemlítésére alkalmas módon tartják jószágaikat, nem vigyáznak a már kitelepített, gondozott növényekre, virágokra, fákra - mondja a jegyző.-A mai rohanó világban az embereknek mintha nem lenne idejük egymással foglalkozni, nem beszélgetnek közös gondjaikról. Mindenki csak a személyes tennivalóival foglalkozik. Pedig be kell látni, észlelhető változásokat csak együttes erővel érhet el a kerület vezetése, a képviselő- testület. A felnőtteknek példát kell adni gyermekeiknek, hiszen az ő jövőjük a tét. A kerületi ön- kormányzat kép- viselő-testülete, a polgármester, a polgármesteri hivatal, a rend és a tisztaság megteremtésében közreműködő kerületi szervezetek sok erőfeszítést tesznek azért, hogy évről évre ne romoljon a kerület általános helyzete. Minden lehetséges eszközt, a figyelemfelhívástól a büntetésig bezárólag, felhasználunk arra, hogy ha szép szóval nem megy, akkor felhívásokkal élve kényszerítsük ki a tisztább környezetet, az együttélési szabályok betartását. Példaként említeném, hogy a polgár- mesteri hivatal legutóbb megkereste a kerületben működő összes társasházi közös képviselőt, illetőleg céget, mivel a társasházi törvény végrehajtásából adódó feladatoknak, a különböző szabályzatok elkészítésének most éljük az időszakát. Nagyon sok nézeteltérést, kellemetlenséget megelőzhetnek a társasházak tulajdonosai azzal, ha megalkotják azokat a részletszabályokat, amelyek szerint a társasháznak működnie kell, létrehozzák a társasház házirendjét. A házirend vegye figyelembe a zajvédelem kerületi szabályait, a kerület köztisztasági helyzetét, és a társasház tegye a dolgát abban a vonatkozásban is, amit egy tulajdonosnak a saját ingatlanán tennie kell. Közös az érdekünk, hogy kerületünk tisztább, szebb és élvezhetőbb legyen.- Sokan panaszolják, hogy a főváros, de a kerület területén lévő aluljárók is koszosak, a hajléktalanok bitorolják, illegális árusok lepik el. Van-e megoldás? Sok esetben a kerületi önkormányzatot hibáztatják. Mi a feladata ilyen helyzetekben a kerületi önkormányzatnak?- Elöljáróban tisztázni szeretném - nem a felelősség áthárítása miatt -, hogy a hajléktalanellátás fővárosi önkormányzati feladat, ugyanúgy a Fővárosi Önkormányzat dolga az aluljárók biztonságának, tisztaságának megteremtése. Ez utóbbi nemcsak a hatásköri jogszabályok alapján, hanem egyszerűen a tulajdonos kötelezettsége okán. A hajléktalanság országos ügy. A munkanélküliség, a rossz egészségi állapot, a tapasztalható szegénység mind-mind forrása az utcára kerülésnek, az otthontalanság- nak. E jelenség alól kerületünk sem kivétel. Az országos és a fővárosi felmérést követően mi is tettünk kísérletet arra, hogy aJcerület- ben átmenetileg tartózkodó hajléktalanok számát megbecsüljük. Ez a szám szinte napról napra változó, 700-800 főre tehető. A XIII. kerület képviselő-testülete a 2005. évre elfogadott költségvetéséből 50 millió forintot fordít a fedél nélkül élők helyzetének javítására. Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal eleget tesz a szociális törvényben foglalt kötelezettségének, nappali melegedőt működtet, utcai szociális munkások járják a kerületet, ápolják a rászorultakat. A krízishelyzetben lévőknek pedig soron kívül élelmiszert osztunk. A civil szervezetek bevonásával átmeneti és éjjeli elhelyezést, valamint újra az életbehelyezési rehabilitációt készítenek elő. A könyörtelen élethelyzetből kiléphe- tőket kipróbált, eredményes rendszerek segítik. Az idén négy lakást nyerhettek pályázaton az arra rászorulók. A polgármesteri hivatal munkatársai rendszeresen tartanak ke- rületszerte szemléket, és ezt követően megteszik a szükséges építészrendészeti, közigazgatási, közegészségügyi intézkedési javaslataikat.- Mennyire tud szolidaritást mutatni a hivatal olyan csoportok irányában, akik embertelen körülmények között, az alapvető higiéniai szabályok figyelmen kívül hagyásával élnek a kerületben?- Már beszélgettünk arról, hogy a hajléktalanság nem kifejezetten kerületi szindróma, nyilvánvaló, tenni kell azért - különösen télen -, hogy az embertelen körülmények között élőket segítsük. Kétségtelen, van a kerületben néhány hely, ahol nagyobb számban, 8-10, illetőleg 20-30 fő között találunk hajléktalanokat. Reális megnyilvánulás lakosságunktól, hogy ha ilyen társaságot észlelnek, akkor elbizonytalanodnak a közbiztonság iránt. Bizony sokszor tapasztalható, hogy hulladék anyagot, gumit égetnek azon a területen, amelyet jogtalanul birtokba vettek, és az is megérthető, hogy magát a látványt az ott lakók kifogásolják, felszámolását sürgetik. Egy világváros és egy fejlődő kerület képéhez semmiképpen nem illik a fent vázolt helyzet, nyilván meg kell találni a hajléktalanokkal együttműködve azt a közös megoldást, amellyel a jelenlegi állapot megszüntethető. Ez vonatkozik a Rozsnyai úton élő hajléktalanokra is. Ótt a telek tulajdonosa márciusig beleegyezését adta az ingatlanon lévő tartózkodásuknak. Az önkormányzat a tulajdonában lévő telket már bekerítette, és kapcsolatban van a szabálytalanul ott élőkkel az elhelyezésükről. Reméljük, a tavasz közeledtével ezek megoldódnak. Cz. I. A Rozsnyai úton élő hajléktalanok
