XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)

2005-03-02 / 5. szám

- Hírnök---------------------------------------------------------------------­fi szorongó gyermek Szóval bántották 2005. MÁRCIUS 2. 7 fi diáknak nem a tételes tudást kall babifláznia Szemléltető eszközök bemutatóján az AJAMK-ban tikai irányelvek alapján a Nemze­ti Fejlesztési Tervben a következő feladatok fogalmazódtak meg: 1. Az élethosszig tartó tanulás meg­alapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén (LLL - Live Long Learning). 2. A pedagógus szakmai fejlődésének támogatá­sa. 3. Az információs és kommu­nikációs technológiák alkalmazá­sának fejlesztése (IKT). 4. Az ok­tatás tárgyi feltételeinek javítása. Elkészült az évszázad oktatá­sának nemzetközi kódexe is. Eb­ben megtalálható egy új filozófia: a diáknak nem a tételes tudást kell bebifláznia, hanem az önálló problémamegoldást s annak kom­munikációs technikáját kell elsa­gyerek, mint az, aki bár nagyon értelmes, mégis nehezebben alakít ki kapcsolatokat, nem tud az emberekhez megfelelően kö­zelíteni. Természetesen a kapcso- latteremetési képesség is fejleszt­hető. A Pedagógiai Szolgáltató Köz­pont igazgatója még azt is el­mondta: hagyománya a pedagó­giai napoknak, hogy a tanácsko­záson részt vesznek a kerület test­vérvárosainak pedagógusai is. Idén 15 tanár érkezett Szovátáról, Eszékről, Kassáról, illetve a ro­mán-magyar pedagógusok egye­sületéből. Piskolti Barbara Ha a boltban a hisztiző gyereket egy pofonnal rendszabályozza meg a szülő, arra felfigyelünk, ta­lán még egy megrovó pillantást is vetünk feléje. De ha a hisztiző gyereket foga között préselt fe­nyegetésekkel fegyelmezi a szü­lő, fejünket elfordítjuk, hallani sem akarjuk szavait. Napjainkban egyre gyakrab­ban hallani a gyermekbántalma­zásról. Hajlamosak vagyunk arra, hogy bántalmazás alatt csak a fi­zikai bántalmazást értsük. Pedig a lelki bántalmazás többféle formá­ját „gyakorolják” a szülők. A XIII. Kerületi Nevelési Ta­nácsadó munkatársai: pszichiáter, pszichológusok, pedagógusok évente több mint 800 gyereket fo­gadnak, hogy magatartási, visel­kedési, tanulási problémájuk hát­terét feltárják, és ha lehetséges, a tüneteket enyhítsék, a sebeket be­gyógyítsák. Havas Ágnes pszichológus­sal beszélget­tem arról, hogy kik, milyen problémákkal fordulnak a ne­velési tanács­adóhoz.- A legtöbb gyerek szülei önként keresik fel a tanácsadót, de van, hogy a gyámhatóság a gyermek látha­tását illető kér­désekben kéri a tanácsadó véle­ményét. Sok esetben az isko­la küldi hoz­zánk a gyereket, mert hirtelen megváltozott a viselkedése, szo­rong, romlottak az osztályzatai stb. Találkoztam olyan szorongó gyermekkel, akit a válófélben lé­vő édesapja esténkét rossz szelle­mekkel ijesztgetett, állítva, hogy attól csak ő tudja megvédeni a fi­át. Gyakori a férfias viselkedésre való kényszerítés, olyan elvárá­sok a gyerekkel szemben, amely­nek nem tud megfelelni. A megfe­lelési kényszer is okozhat visel­kedésbeli problémákat. Bántalmazásnak számít a sú­lyos lelki elhanyagolás is. Ilyen például, amikor a fizikailag beteg vagy depressziós szülőnek nincs ereje a gyermekkel foglalkozni. Napjainkban egy új szülői ma­gatartásformával lehet találkozni: amikor kényelemből sem időt, sem energiát nem fordítanak a gyermek nevelésére. Semmiféle korlátozást, fegyelmezést nem al­kalmaznak. Ez álliberális nevelés, mögötte a szülői elkényelmese­dést látom. Ez tűnik gyakran a szemünkbe a plázákban. Az itt el­töltött szabadidős programok ar­ról szólnak, hogy a fényes kiraka­tok előtt sétáló családok gyerme­kei hol ezt, hol azt kívánják meg. A természetes szülői reakció: „nem vesszük meg, csak sétálunk, nézelődünk” (mert nekem, szülő­nek ehhez van kedvem, általában itt van intézni valóm), majd rövi- debb, hosszabb idő után, belefá­radva a gyermek nyafogásába, mégis megveszik a kiszemelt tár­gyat. Később nem érti a szülő, hogy miért nincs súlya a szavai­nak. Sok anyukának a társasági élet színtere a játszótér. Hogy a dis­kurzus zavartalanul ityjon, el­marad a játszótéri fegyelmezés (vagy védelmezés) is \yenkor a verekedő, agresszíven viselkedő gyermek a határozott tiltás helyett megússza egy ejnyével. Megta­nulja, hogy bizonyos helyzetek­ben szinte bármit tehet, a szülő többnyire nem figyel rá. A nem fegyelmezett, a szabá­lyokat, a következetességet nem ismerő gyerekekben nem alakul ki követhető értékrend, magukra Havas Ágnes - a lelki sérülések kezelésére pszichodrámacsoportokat is szervezünk vannak hagyva, nem érzik, nem fogják fel az igen és a nem súlyát. Nem szembesülnek határozott el­várásokkal, amelyeknek meg kell felelni. A szülő pillanatnyi hangu­lata határozza meg, hogy mikor mit tehet, illetve mit nem tehet. Meggyőződésem, hogy ez is a bántalmazás egyik formája. A gyereknek szüksége van tekin­télyre, következetességre - sorol­ta Havas Ágnes azokat az „el­avult” nevelési eszközöket, ame­lyek meghatározzák a személyi­ség fejlődését. Hiányuk következ­ményei maradandóbbak, mint egy hirtelen felindulásból lekevert nyaklevesé. A gyermekintézményekben nem parttalan a tolerancia. A ko­rábban álliberális elv alapján, ér­tékrend nélkül „nevelt” gyermek óvodába, iskolába kerülve többé- kevésbé következetes elvárási rendszerrel találkozik. Az új és is­meretlen alkalmazkodási köve­telmény előhívja az addig talán még csak lappangó magatartásza­vart, agresszivitást, szorongást válthat ki a gyermekből. A peda­gógus panaszait a szülő nem érti, hiszen otthon nincs semmi prob­léma a gyerekkel. Természetesen, hiszen otthon nem várnak tőle semmit, szinte nincs olyan köve­telmény, amelynek állandóan meg kellene felelnie. A magatartásbeli problémák gyakran tanulási problémákkal párosulnak. A nevelési tanácsadóba 3 éves kortól 18 éves korig jönnek a gye­rekek. Régebben a leggyakorib­bak a különféle neurotikus tüne­tek voltak, mint például a köröm­rágás, a dadogás vagy az éjszakai bepisilés. Ma ezek a „csendes” szorongások mintha nem zavar­nák a környezetet, ilyen problé­mákkal ritkábban jelentkeznek a szülők. Gyakrabban fordulnak hozzánk a hiperaktivitásra, az összpontosítás hiányára, a romló tanulmányi eredményre panasz­kodó szülők. A lelki sérülések kezelésekor beszélgetünk, játszunk a gyere­kekkel. A 12-14 és a 15-18 éves korosztályok számára pszicho­drámacsoportokat is szervezünk. Van, hogy elég néhány találko­zás, hogy feltár­juk a gyerek „fur­csa” viselkedésé­nek az okát, de az is előfordul, hogy a kezelés az egész tanév során folyik. Ahhoz, hogy a konfliktusokat a gyerek fel tudja dolgozni, hogy a gyermek sebei begyógyuljanak, a szülőkkel is be­szélgetünk. Egyes esetekben indokolt a család együttes kezelé­se. Eredményt azonban csak azokban az esetek­ben tudunk elérni, ha a gyerek tü­nete a szülő számára is gondot okoz, és a változást a szülő is sze­retné. Ha csak a tágabb környezet elégedetlen valamilyen szem­pontból a gyermekkel, a pszicho­lógus szinte tehetetlen. A szakember hangsúlyozza: önmagában a szorongás nem kó­rós tünet, a fejlődés velejárója, hi­szen a megismerés, illetve az is­meret hiánya is okozhat szoron­gást. Szorongást okoz a testvér születése, az új gyermekközös­ségbe kerülés, a költözés, az uta­zás, a családon belüli konfliktu­sok. A legtöbb gyermek a szülők segítségével ezeket a konfliktuso­kat fel tudja dolgozni. A fejlődés­sel együtt járó zökkenőkön túl le­het jutni. A szakember segítségére akkor van szükség, amikor a szülő vagy a pedagógus azt veszi észre, hogy a gyerek valamilyen lelki okból szenved, huzamos ideig nincs ba­rátja, a gyerekközösségen belül elszigetelt, hirtelen megváltozik a viselkedése, agresszív vagy túl­zottan visszahúzódó lesz, esetleg hirtelen leromlik a tanulmányi eredménye. Schiffer Anna Kerületi Pedagógiai Napok A Pedagógiai Szolgáltató Köz­pont immár 15. alkalommal rendezi meg a Kerületi Pedagógi­ai Napokat. A megnyitót február 7-én tartották a Hollán Ernő utcai Zeneiskola hangversenyén. Az eseményt Holopné Schramek Kornélia alpolgármester nyitotta meg. játítania. Azt szeretnénk elérni, hogy ezeket az új módszereket a pedagógusok alkalmazni, hasz­nosítani tudják a tanításban - so­rolta a legfontosabb témákat dr. Dombrády Lorándné igazgató.-A pedagógiai napok alkalmá­ból jelent meg a Krétakör című új­ság különszáma és könyvbemuta­Dr. Tóth József polgármester a könyvbemutatón Az első pedagógiai napokról és a 2005-ös rendezvénysorozatról dr. Dombrády Lorándné, a Peda­gógiai Szolgáltató Központ igaz­gatója beszélt.-1991 -ben tartottuk meg az el­ső Kerületi Pedagógiai Napokat. 1999-ig évente más-más iskola mutatta be, hogy náluk milyen ke­retek közt folyik az oktatás. Idén már hetedik alkalommal egy-egy lényeges témára helyez­tük a hangsúlyt. Tavaly például az Európai Unióhoz való csatlako­zás előtt a minőségfejlesztés volt a téma. Az idei tanácskozás célja a pe­dagógusok mesterségbeli tudásá­nak a fejlesztése volt. Az Európai Unió által elfogadott oktatáspoli­tók is voltak a József Attila Műve­lődési Központban. Február 8-án irodalmi délutánt tartottunk, melyen Berecz András mesemondó-népdalénekes elő­adását láthattuk. Február 14-én rendeztük meg a matematikai munkaközösségek bemutatóját, amelynek témája a kooperatív módszerek alkalmazása a mate­matikatanításban. Itt azt figyel­hettük meg, hogyan tudnak csa­patban dolgozni a gyerekek és egymást segíteni a tanulásban. Az Óvodapedagógiai Napon nem a tanulásról volt szólt, hanem a gyerekek játékairól és az érzel­mi intelligenciáról. Ez azt jelenti, hogy sikeresebb lehet egy magas érzelmi intelligenciaszinten álló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents