XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)

2005-03-02 / 5. szám

- Hírnök-------------------------------------------­I zgqlmqs építészeti és kivitelezési fglqdqt Régi épület új arccal Érdekes beruházásnak lehet­nek szemtanúi a Révész utca lakói, ugyanis a 27-31. szám alatt levő, fővárosi rendelet­tel védett üzemet átépítik, a beruházó úgynevezett loft (egy légterű) lakásokat, vala­mint irodahelyiségeket alakít ki az épületben. A nem min­dennapi kezdeményezésről a kerület főépítészét, Arató Györgyöt kérdeztük, aki az épület átalakítása kapcsán mesélt a régi gyárépületek hasznosításáról és a kerület védett értékeiről is.- A régen üzemként funkcio­nált épületnek az évek során több tulajdonosa is.volt, akiknek szá­mos elképzelésük született hasz­nosításával kapcsolatban. A mos­tani tulajdonosaúgy döntött, hogy loft lakásokat és irodákat alakít ki az épületben. A beruházás érde­kessége, hogy a fővárosban ilyen jellegű ingatlanfejlesztést jelen­leg csak a XIII. és a III. kerület­ben, valamint a Ferencvárosban végeznek - mondta Arató György. A többszintes loft lakásokat nagy belmagasságú üzemi épüle­tekben alakítják ki, úgy, hogy meghagyják az épület külső archi- tektúráját. Ilyen beruházások Nyugat-Euró- pában évtize­dek óta folynak, hazánkban azonban csak most alakult ki kereslet ezekre a lakásokra. A lakások ki­alakítása izgal­mas építészeti és kivitelezési feladat, azon­ban költséges is egyben - hang­súlyozza a fő­építész. A beru­házáskor töb­bek között újra kell szigetelni az épületet, közmű-átépíté­seket kell vé­gezni, valamint meg kell oldani a szellőzést és a belső falakat is fel kell húzni. Ép­pen ezért a loft lakások ára jóval magasabb, mint a hagyományos lakásoké. A XIII. kerületi lakások átlagos négyzetméterára 280 ezer, ezzel szemben az üzemben kiala­kított otthonoké várhatóan több mint 400 ezer forint lesz. A ház nagyon jó helyen fekszik, ugyan­is a Duna-partnak ezt a szakaszát nem engedi beépíteni az önkor­mányzat, éppen ezért a lakások megvételével örök panorámát is vásárolnak a vevők. A meglevő épület felső szint­jein alakítják ki a lakásokat, az al­sóbb szinteken irodahelyiségek lesznek. A befektető a tervezővel együtt „továbbálmodta” az épüle­tet, a régi épülethez új szárnyat csatolnak, amelyben kizárólag lakásokat építenek, így a ház­ban összesen 175 otthont és 5000 négyzetméteres irodát ala­kítanak ki. A főépítész szerint nehéz ter­vezői feladat egy meglevő épület­hez újat hozzá- toldani. A védett Révész utcai épület esetében pedig még azt is figyelembe kel­lett vennie, hogy semmilyen mó­don nem szabad megbontani az épület homlok­zatát, tetejét. Az elkészült terv sok jó, figyelem­re méltó megol­dást tartalmaz, például az épület új szárnyán tető­teraszokat építe­nek. Az épület re­konstrukciójára a Fővárosi Ön- kormányzat Te­lepülési Értékvédelmi Ügyosztá­lya adott hozzájárulást, ugyanis a Révész utcai épület a Duna-part látképét befolyásoló építmény, ezért fővárosi védettséget élvez. Az ügyosztály pozitívan áll az 2005. MÁRCIUS 2. 3 ilyen beruházásokhoz, mert ál­láspontjuk szerint érdemesebb a régi épületeket új funkcióval beil­leszteni a város életébe, semhogy kihasználatlanul tönkremenje­nek. A főépítész hangsúlyozta: an­nak ellenére, hogy a végső szót a főváros mondta ki, az önkor­mányzatnak is volt beleszólása a tervezésbe. A tervezőmérnök fo­lyamatosan egyeztette elképzelé­seit a kerülettel, így az épület kör­nyezetének megformálásába is - például a zöldfelület, a járda, a ke­rékpárút, a gépkocsitároló kiala­kítása - volt beleszólása az ön- kormányzatnak. Sajnos általánosan elfogadott lett, hogy a befektetők elbontják a védettséget nem élvező régi, ipari épületeket és helyükre újakat húz­nak fel. A főépítész elmondta: mint szakember nem tudja elfo­gadni a befektetők szempontjait, de tudja, hogy az új épület felépí­tésének fajlagos költségei alacso­nyabbak, mint a meglevőnek az átalakítása. A kerület védett mű­emlékeivel kapcsolatban kifejtet­te: a XIII. kerületnek nincs sok műemléke, a Margitszigeti rom­kerttel együtt összesen 14 objek­tum védett. Viszont városépíté­szeti együttesként védett érték az Újlipótváros, ott nem az egyes épületeket védték le, hanem a há­zak városépítészeti együttesét ta­lálták megőrzésre méltónak. Metz Maltiplikdtorok - pályázatírók Az EU-forrásokhoz újabb ismeretekre van szükség Bizonyítványt kapott a Tempus Közalapítvány, illetve a Gazda­sági és Közlekedési Miniszté­rium által szervezett Multi- plikátor Képzési Program 420 sikeresen vizsgázott hallgatója. A tanúsítvány, amelyet dr. Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára adott át, azt igazol­ja, hogy a képzésen résztvevő si­keresen vizsgázott, jogosultsá­got nyert arra, hogy szerepeljen a GKM honlapján nagy sikerrel működtetett Pályázatírói Re­giszterben. A regiszterben sze­replő 1000 szakember munkáját dicséri, hogy a Nemzeti Fejlesz­tési Terv egészét tekintve a leg­sikeresebb konstrukciók a kis- és középvállalkozások számára kiírt pályázatok voltak. ■ A GKM Multiplikátor Kép­zési Programjának célja, hogy a hazai fejlesztési forrásokból, valamint az Európai Unió Struk­turális Alapjainak társfinanszí­rozásával működtetett mikro-, kis- és középvállalkozói pályá­zatok elkészítéséhez olyan szakértőket készítsen fel, akik rendelkeznek megfelelő elmé­leti és gyakorlati ismeretekkel, így képesek teljes körű támoga­tást biztosítani a fejlesztési pro­jektek előkészítéséhez, a pályá­zatok összeállításához, és az eh­hez kapcsolódó tanácsadás nyújtására. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetése 2003 nyarán döntött a Multiplikátor Képzési Program elindításáról. Az uniós tagságból eredő elő­nyök kiaknázása érdekében döntő fontosságú, hogy a kis- és középvállalkozások praktikus tudás- és ismeretanyag elsajátí­tása útján képesek legyenek az EU-támogatások minél na­gyobb arányú felhasználására. Ehhez tisztában kell lenniük az EU támogatási és regionális ko­héziós politikáját jellemző alap­vetésekkel, működési mecha­nizmusokkal, érvelési techni­kákkal, egyszóval a „brüsszeli mentalitással”, amelynek isme­rete nélkül esélytelenek a pályá­zatok. A multiplikátorok képzését követően, 2005 áprilisától a pá­lyázni kívánó vállalkozók ren­delkezésre áll majd egy 1800 szakértőt tartalmazó megyei bontású lista. Az ebben szereplő pályázatírók, tanácsadók segít­séget nyújthatnak a hazai kis- és középvállalkozásoknak a pályá­zati források minél eredménye­sebb lehívásában. Mint dr. Szanyi Tibor el­mondta: a 2004-es év bizonyí­totta, hogy van még mit tanul­nunk a pályázatírásnál. A most végzettek komoly segítséget je­lenthetnek abban, hogy eredmé­nyesebb pályázatok szülesse­nek. A tanfolyam hallgatói elhatá­rozták, hogy létrehozzák közös érdekvédelmi szervezetüket. Korda György, a Projektmene­dzserek és Multiplikátorok Or­szágos Szakmai Közhasznú Egyesületének elnöke szerint a most alakult egyesület a jövő­ben a pályázatírás minőségi ga­ranciája is lehet. Sz.T. Az általános tételű eljárási illeték mértékéről A pénzügyminiszter 50/2004. (XII. 29.) PM-rendelete értelmé­ben az elsőfokú államigazgatási eljárásért fizetendő általános téte­lű eljárási illeték mértéke 2005. február 15. napját követően kez­deményezett eljárásokban 2200 forint. Az állami adóhatóságnál álta­lános tételű eljárási illetéket kell fizetni a következő eljárásokért:- méltányossági eljárás [ez­alatt az adózás rendjéről szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 134. § (1) és (3)-(4) bekez­dése alapján indított adómérsék­lési eljárásokat kell érteni],- az Art. 133. §-a alapján kez­deményezett fizetési könnyítési (fizetési halasztás és részletfize­tés engedélyezése iránti) eljárás. Általános tételű eljárási illeté­ket kell fizetni abban az esetben is, ha egy kérelemben az adótarto­zás elengedése vagy mérséklése mellett fizetési könnyítés engedé­lyezését is kérik. Az általános tételű eljárási ille­téknek megfelelő összegű igazga­tási szolgáltatási díjat kell fizetni az adóazonosító jelet igazoló ha­tósági igazolvány kiadásáért, ha az új hatósági igazolvány kiadása az adózó birtokából való elkerü­lés (lopás, elvesztés, megsemmi­sülés) vagy megrongálódás miatt vált szükségessé. Az adó- és társadalombiztosí­tási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás (hatósági bizonyít­vány) kiadása iránt kezdeménye­zett eljárás illetéke - amelynek mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellék­letének XXI. címe határozza meg - továbbra is 2000 forint. Az egy beadványban kért több hatósági bizonyítvány esetén 2005. január 1. napjától az első példánnyal azo­nos tartalmú hatósági bizonyít­vány után az eddigi 500 Ft helyett 600 Ft illetéket kell fizetni. APEH Észak-budapesti Igazgatósága Szociális akció nőnapi meglepetéssel A Magyar Vöröskereszt XIII. Kerületi Szervezete olcsó, jó mi­nőségű, használt női, férfi- és gyermekruhávalv cipővel várja kedves vásárlóit. Új női ruhák ext­ra nagy méretben is. Az akció helye: Budapest XIII., Váci út 67. Ideje: 2005. március 9-10-én 9-17 óráig. «MMMNiaiHMMMaMNMaMí Ingyenes jogsegélyszolgálatot tart dr. Fórján Judit, telefon: 216-0985. Helye: Újlipótvárosi Klub-Galéria. Ideje: minden páros héten szerdán 15-16 óra között.

Next

/
Thumbnails
Contents