XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-19 / 1-2. szám
Gergely Ágnes író, költő: műfordító Tanítás nélkül nem lehet élni Gergely Ágnes XIII. kerületi lakos. Kossuth-díjas. Endro- dön született 1933-ban. A háború alatt a család megbeszélte, hogy a szülőházban találkoznak a háború után. Az endrődi családból egyetlen férfi sem tért vissza. Ágnes kitanulta a vasesztergályos szakmát. Szakérettségizett 1953-ban. 1957-ben magyar-angol szakos középiskolai tanári diplomát szer- * zett. Újpesten először földrajzot és élettelen természetet tanított, később már magyart és angolt is, „nem középiskolás fokon”. Volt újságíró, szerkesztő és 1992-2003 között már nyugdíjasként tanár az ELTE Angol irodalmi doktori programjában.- 2004 őszén szerettem volna veled találkozni. Nem értél rá, Amerikába utaztál.- 1973/1974-ben az Iowa City-i egyetem nemzetközi íróműhelyében voltam ösztöndíjas. Azóta mint előadót ötször hívtak vissza. Októberben is két hetet töltöttem az egyetemen, ahol az ír-amerikai irodalom kapcsolatáról tartottam előadást. Érdekes emberekkel ismerkedtem meg. Itt döbbentett rá egy üzbég költő arra a problémára, amellyel a volt Szovjetunió utódállamai küzdenek. Az elmúlt évtizedekben ezekbe az országokba a világirodalom orosz nyelven jutott el, és most szembesülnek azzal, hogy nincs üzbég nyelvű világirodalom, nincsenek műfordítók, akik a világirodalmat üzbég nyelven eljuttatnák az olvasókhoz. Ez a nemzedékeket érintő hiány csak erősíti azt a meggyőződésemet, hogy az anyanyelv a legnagyobb kincs, vigasz az élet nehéz perceiben. Ezért is gondolom úgy, hogy írónak, költőnek nem lehet innen elmenni. Márainak is haza kellett volna jönnie. Több vigasztalást tudott volna nyújtani olvasóinak. De a világ sokszínű. Az írek például angolul írnak. Az ír irodalom angol nyelven világhírű. Az ősi ír-Hírnök— nyelvet, a gaelt az írek nemigen használják.- Nyugdíjas vagy. Hogy telnek a napjaid?- Fiatal tanárként arról álmodtam, hogy az általános iskolai tanítványaimat végigkísérem az egyetemig. Ha ez így nem sikerült is, nyugdíjasként az ELTE-n töltött tizenegy év valamennyire kárpótolt. Versfordítást, -elemzést,-technikát és - történetet tanítottam. Életem legjobb munkahelye volt. Hálás vagyok a sorsnak, hogy olyan emberek között dolgozhattam, akik többet tudtak nálam. 1963- ban kerültem a rádióhoz. Apró- hirdetésre jelentkeztem. Angolul tudó riportert kerestek. Az úgynevezett exportosztályon dolgoztam. Később a pedagógusi képzettség is jól jött. A gyermek- kórus 1965-ben két hónapos japán vendégszereplésre készült, őket kísértem mint tolmács. Addig külföldön csak Kassán és Kolozsvárott jártam. Ez volt életem első nagy külföldi utazása. A kórust Botka Valéria és Csányi László vezette, de utazott velünk egy úgynevezett gazdasági vezető is. Ez az ősz hajtincs akkor, egy éjszaka alatt jelent meg a hajamban. Aztán 1971-ben véletlenül kerültem az ÉS-hez. Utána szerkesztő lettem a Szépirodalmi Kiadóban. Nyugdíj előtti utolsó munkahelyem a Nagyvilág szerkesztőségében volt. Ä harmadik világ akkor még jórészt ismeretlen irodalmának rovatát vezettem.- Hogyan dolgozol, hol írsz?- Kézzel írok. Az ölemben, arra a könyvre teszem a kemény fedelű füzetet, amelyből négyévesen olvasni tanultam. 1995-ben akartam csináltatni egy íróasztalt. Be is fizettem az előleget. A vállalkozó eltűnt. Se pénz, se íróasztal. Továbbra is az ölemben írok, és a kézzel írt szöveget bemásolom a komputerbe. Ismerkedem a géppel, már használom, és meg is fogom idővel szeretni.- Olvastam a legutóbb megjelent, unokatestvéreddel, Fenákel Judittal közösen írt könyved, a Hajtogatást. Szemérmes vagy. Nem sokat árulsz el a magánéletedről. Regényeid: A tolmács, Stációk, Önzetlenek női főhősei: Karola, Romola, Karen személyes ismerőseim lettek. Ahogy ők gondolkoztak, ahogy ők éreztek, azt át kellett élned, és én hiába kerestem a Stációk fülszövegén megjelent rövid életrajzod, illetve Karola, Romola és Karen sorsa között a kapcsolatot. Nem találtam.- Rejtőzködő típus vagyok. A lírikus másképpen fogalmaz. Vannak dolgok, amik nem tartoznak a nagyközönségre.- Három szeretett férfit ismerhetünk meg regényeidből. Kikők?- Valódi, képzelt és ismeretlen férfiak. Minden igaz, amit leírtam, minden öröm, minden fájdalom. Megírtam a kudarcba fulladt vágyaimat. Az emberismeretem nem sokat segített a magánéletem alakításában. Kemény, szívós vagyok a munkában, a magánéletben nem.-A tragédiák, a kurdarcok mellett sikereid is voltak. Több verseskötet, regény, műfordítás, esszékötet van mögötted. Első verseskötetedet, az Ajtófélfámon jel vagy címűt 1963-ban adták ki. A címadó versben édesapád jelenik meg.- A Visegrádi utca végén laktunk a háború alatt. Apám innen indult el a Mátyás király honvéd gyalogezredbe. Később munka- szolgálatba. Nem kaptunk róla értesítést. Nem tudom, hol nyugszik. Az otthonunkból kibombáztak. Életem során nagy változásokat köszönhetek a véletlennek. Nemegyszer szinte a csoda segített kilábalni a reménytelen helyzetekből. Egy apróhirdetés, egy váratlan találkozás, egy baráti gesztus. A háború után édesanyámmal egyik albérletből, szükséglakásból, társbérletből költöztünk a másikba. Egy alkalommal, amikor éppen tovább kellett költöznünk, az elkeseredéstől sírva szálltam be a Rádióban a liftbe. Ott állt a főosztályvezetőm, és megkérdezte: mi a baj? Kifakadtam: soha nem lesz nekem lakásom! - Hát miért nem szólt? Ismerek valakit az OTP- nél, ő majd segít, hogy lakást vehessen. így költöztünk be ide, ebbe a másfél szobás lakásba az édesanyámmal 1966 szilveszterének napján. Terveztük, hogy majd nagyobbra cseréljük, de soha nem volt rá pénzem. Most, hogy egyedül élek, elég nekem. Csak azt sajnálom, hogy nincs erkély. Amikor ide költöztünk, ezek a fák még itt sem voltak. Kötődöm ehhez a 2005. JANUÁR 19. 5 helyhez, az ablakokhoz, a fákhoz, a szomszédaimhoz. Jól érzem itt magam.- Mivel foglalkozol most, hogy már nem tanítasz az egyetemen ?- Tanítás nélkül nem lehet élni. Ma is vannak tanítványaim. Angol- és latinórákat adok. Tanulmányköteten dolgozom. Májusban megakadtam. Amíg egy problémát nem bírok megoldani, nem tudok továbbmenni. De erről nem akarok többet mondani, nem szeretném elpechelni a dolgot. Egyszer Tolnay Klárival beszélgettem a Rádióban. Tőle hallottam, hogy amit az ember komolyan akar csinálni, arról nem kell előzőleg beszélni, „nem szabad szétfecsegni a tehetséget”.- A Stációk fülszövegében azt írtad, hogy a könyv a fel nem ismert identitásról szól. Hogyan ünnepelsz?- A nagy ünnepek ráébresztik az embert, hogy a magány is lehet szép. Ünneplem a hanukát, gyönyörködöm a karácsonyban. Nagyszerű barátaim vannak. Istenhívő vagyok, azt gondolom, hogy ezen a világon túl lennie kell egy transzcendens világnak. A kereszténységre úgy tekintek, mint kisebb testvérre, hiszen nincs Újszövetség Ószövetség nélkül. De a hit, akárhogy nézzük is, magánügy. Schiffer Anna A Gergely Agnes megjelent művei: 1963 Ajtófélfámon jel vagy (versek), 1968 Johanna (versek), 1970 Azték pillanat (versek), 1973 A tolmács (regény), 1976 A chicagói változat (regény), 1978 Kobaltország (versek), 1982 Huszonegy (színészportrék), 1983 Stációk (regény), 1986 Ámyékváros (versek), 1988 Riportnapló Északról, 1991 Nyugat magyarja. Esszénapló William Butler Yeatsről, 1994 Királyok földje (válogatott versek), 1994 Kö- zép-Európa ígéret volt (esszék), 1997 Necropolis (versek), 1998 A barbárság éveiből (versek), 1998 Pompóné könyve (nonszensz versek), 2000 Őrizetlenek (regény), 2001 A kastély előtt (versek). Gergely Ágnes - A könyv, amelyen írok és amelyből négyévesen olvasni tanultam Olvasónk írta A bölcsesség csendje Kerületi diák sikere a Neumann János Programtermék Versenyen Számomra december 18-a egyáltalán nem úgy kezdődött, mint a többi nap. Hangulatában volt valami titokzatosan elegáns, méltóságteljes ünnepiség. Joggal lehetett, hiszen a szeretet ünnepére műsorral készültünk Czel- lérRita tanítványommal a Jakab József utcai idősek otthona lakóinak. Amikor megérkeztem, az ablakokból fény áradt, az épület inkább palotának tűnt, mintsem idősek otthonának. Tudtam, olyan helyre jöttem, ahol nélkülözhetetlen a legkisebb segítség is, ahol a hétköznapok tettei nem a kiugró teljesítményen alapulnak, hanem a megértésen és a sze- reteten. A színházteremmé alakított helyiségbe lépve, fényekkel keveredett vaníliaillat és halk moraj fogadott. A bent lakók szeretteikkel beszélgettek, miközben a gondozóház vezetői, Urbánné Tóth Ilona és Hajmási Ildikó, valamint a gondozók és a technikai személyzet sorfalat állva lesték az ünneplők kívánságait. Egy szempillantás alatt csend lett, amikor Ilike, a mikrofonhoz lépve, köszöntötte az időseket. Éreztem, hogy ez nem az idős korral járó beletörődés csendje, hanem sokkal mélyebbről fakad. Ez a bölcsesség csendje volt. Rita először egy szép dalt énekelt, majd Jókai Melyiket a 9 közül? történetét mondta el. A jókedvű társaságot dalban „millió rózsaszállal” ajándékoztam meg, amelyet valamennyien együtt énekeltek velem. Ez a nap számomra nem úgy végződött, mint a többi, mert a kedves fogadtatás, a szeretet, a sok-sok taps kitörölhetetlen emléket hagyott bennem. Szigetvári Gabriella Ács Vivien, a Kassák Lajos Gimnázium 5. osztályos tanulója októberben jelentkezett az általános és középiskolások számára első ízben meghirdetett Neumann János Nemzetközi Programtermék Versenyre számítógépes grafika kategóriában. Pályaművét a MultiCenter Számító- gépes Grafika Klubjában készítette el. Vivien az előzsűrizés után bekerült a 2004. december 6-8-án Szekszárdon, az I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskolában megrendezett döntőbe. A versenyzőknek be kellett mutatniuk a pályaművüket, annak elkészítési fázisait, az alkalmazott programot. Vivien egy prezentációval szemléltette az előadását. Ez nem volt számára új feladat, hiszen már a Számítástechnikai Általános Iskola másodikosaként is készített prezentációkat a MultiCenterben. Vivien a számítógéppel készült grafikák kategóriájában II. helyezést ért el, és megkapta a legfiatalabb versenyzőnek járó díjat is. Sikerének nagyon örülünk, gratulálunk neki és a klubvezető Báli Péter tanár úrnak. (A díjazott grafikák megtekinthetők a Láng Művelődési Központ honlapján: www.lmk.hu a Gratulálunk! menüpontban, ahonnan továbbkattintva a Neu- mann-verseny weboldalái is megtekinthetők.) Virág Margit MultiCenter-vezető
