XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)
2005-02-16 / 4. szám
-Hírnök 2005. FEBRUÁR 16. 5 Szántó T. Gábor író, költő, q Szombat főszerkesztője Falusias bensőségesség a lüktető nagyvárosban fl XIII. kerületi hidak históriája (2.) Az Árpád híd A híd mai nevét - Árpád híd - 1956 után kapta Szántó T. Gábor XIII. kerületi lakos. Versek és novellák után Mószer című kötetével jelentkezett, mely németül is megjelent, majd vaskos regényében, a Keleti pályaudvar, végállomásban kényes témához nyúlt: hogyan élték át a zsidók a diktatúrát, részben kommunistává válva, részben a rendszer áldozataként, cionistaként bebörtönözve, polgárként elhallgattatva. Lágermikulás című új könyvének elbeszélései a vészkorszaktól napjainkig ívelnek. Szex, házasság, család, nemzedéki konfliktusok, zsidóság és holokauszt szolgálnak írásai tárgyául, melyek nemcsak érdeklődést, de gyakran vitát váltanak ki az olvasók körében. A 38 éves író, a Szombat, zsidó politikai és kulturális havilap főszerkesztője úgy fogalmaz: „az Újlipótváros a hazája”.- Milyen emlékeid vannak gyerekkorodról, és mit jelent számodra a XIII. kerületben élni?- Gyerekkoromban a Visegrádi utca és a Victor Hugo utca sarkán laktunk, és szüleim a Szent István parkba vittek levegőzni. Kissé túl jól nevelt, visszahúzódó gyerek voltam, úgyhogy amikor játszani küldtek a többi gyerekkel, értetlenül azt mondtam: „De hát nem vagyok nekik bemutatva!” Kézen kellett fogniuk, odavinni és bemutatni egyiküknek, akivel aztán játszani kezdtem. Amikor a hetvenes években elköltöztünk a VII. kerületbe, mindig „honvágyam” volt, és vissza is tértem, amint a jogi egyetem elvégzése után önálló életet kezdtem. Házasodtam és elváltam, akkortól fogva én vittem a lányomat a Szent István parkba. Később a szüleim is visszaköltöztek. Márai Sándor azt mondta: Budán lakni világnézet, amiben van valami. En azt mondom: ha a haza a fizikai tér otthonossága és a szellemi-lelki miliő ismerete, akkor Újlipótváros a hazám, Jeruzsálem felé fordulva imádkozom, a körúton túlra mennem (némi túlzással) kaland, Budára átmennem száműzetés. Meglehet, az utazásokhoz fűződő ambivalens viszonyomra rányomja a bélyegét szüleim kényszerű utazása gyerekként a marhavagonban. Mindkettejük apját munkaszolgálatosként ölték meg. Valószínűleg szüleim egykori érzései, melyeket tudat alatt átadtak, húzódtak az én gyerekkori zárkózottságom mögött is. Tudnunk kell a traumáinkról, hogy le- küzdjük őket. Együtt kell érez- nünk magunkkal, hogy utóbb másokkal is együtt tudjunk érezni. A túlélők, az egész zsidó közösség, de a szélesebb magyar társadalom is empátiahiányban szenved, mert mindenkit ért veszteség, s mindenkit keménységre, felejtésre és túlélésre szocializált a hagyományos nevelés, meg persze a XX. század két diktatúrája. Elfelejtettünk érezni, és elfelejtettük a saját képzeletünket, ami pedig az egyedüli eszköz ahhoz, hogy bele tudjuk élni magunkat a másik ember helyzetébe, és ezáltal megértsük egymást. Erre való az irodalom.- Két Lipótvárost ismerünk: a régit és az újat. A köztudat szerint az Újlipótvárost jelentős mértékben zsidó középosztálybeliek és in- tellektuelek lakták. Olyan elit értelmiségiek is éltek itt, mint Szabolcsi Bence és Fischer Anni, Radnóti Miklós és Bálint György. A Návay Lajos utcában {ma Budai Nagy Antal utca) volt Franki Sándor legendás könyvkötészete, az írók, festők, művészek találkozóhelye. Sokukat megölték a holokauszt idején, köztük Frankit is. — Hevesi András, aki Halász Gábor konzervatív szellemi köréhez tartozott, Lipótváros című esszéjében az 1930-as években azt írja, hogy a polgári városnegyed immár a körúton túl terjeszkedik, de Újlipótváros kissé gyanús számára, mert mint malició- zus iróniával fogalmaz: ott pszi- choanalitikusok laknak és rosszul főznek. Valóban fiatal értelmiségiek és művészek kedvelt lakónegyede volt, akik szüleik tágas lipótvárosi otthonából költöztek a dinamikusan fejlődő városnegyedbe, kisebb, modernebb, olcsóbb lakásokba. Ma ismét sok fiatal művész költözik ide. Az ablakomból például egy sikeres filmrendező lakásába látok, igaz, ő még többet lát az én életemből, mert egy emelettel feljebb lakik. Úgy emlékszem, Fenyő Miklós mondta egyszer, hogy őt az Újlipótváros hangulata valamiképpen New Yorkéra emlékezteti. A körúton lüktető-vibráló nagyvárosi légkör közvetlen szomszédságában ugyanakkor érzek némi falusias bensőségességet is. Itt, az Újlipótvárosban emberszabásúak a méretek, a kis boltokban, az intim kávézókban nemcsak névről ismerik az embereket, de még hitelt is adnak. A Pozsonyi úton pedig mindig kaphatók a könyveim és a Szombat számai.- 1995-ben jelent meg A tizedik ember című novellásköteted, és tavaly a Lágermikulás. Honnan merre tartasz?- Korábban a diktatúra működése, lélektani mechanizmusa, a politikai szabadsághiány foglalkoztatott: ez két regényem, a Mószer és a Keleti pályaudvar, végállomás vezérmotívuma. Az előbbi egy besúgóvá lett rabbi sorsáról szól, és napjainkban játszódik, az utóbbi három család sorsán keresztül mutatja be a Rajk-per időszakát. A Mószer címűkötetemben azonban szerepelt egy másik, Én? című kisregény, mely egy szerelmi drámán keresztül ábrázolta az „ösztönök diktatúráját”: férfi és nő végzetes egymásra utaltságát. Ma inkább ez érdekel: a személyes, egzisztenciális szabadsághiány. Lágermikulás című új kötetem már részben erről szól, s most készülő munkáim hasonlóképpen. Arról, hogyan határozza meg a gyermekkor, sőt közvetve szüléink gyermekkora viszonyunkat egész létezésünkhöz. Vagy ha tetszik, arról, hogyan nőhet fel, felnőhet-e egyáltalán az ember e kettős szabadsághiány közepette.- Végezetül a Szombatról kérdezlek. Mit talál az olvasó ebben a lapban, amit máshol nem?- Zsidók természetes viszonyát önmagukhoz és másokhoz. Magyarországot és a világot tárgyilagosan néző cikkeket, másrészt fontos és főleg pontos elemzéseket a Közel- Keletről, amit kevés hazai lap produkálás persze kultúrát, irodalmat. íróként, szerkesztőként alapvető élményem a demokrácia, a szólásszabadság, mert nem felejtettem el azt az időt, amikor korai cikkeimet, a rendszerváltás előtt politikai okokból visszautasították vagy meghúzták. A Szombat szerkesztése során ma is érzem, hogy sokan nem örülnek a szabad sajtónak, persze más okokból: félnek az antiszemitizmustól. Én azonban úgy gondolom, nem hallgathatunk: fel kell lépnünk az antiszemitizmussal szemben, de a zsidó intézményrendszert éppúgy szabad bírálni, mint bármely kormányt, ha alkalmatlan személyek rossz döntéseket hoznak vagy a korrupció jeleit mutatják. Nincs kettős mérce. Bibó István szerint demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni. Tudom, ez mindnyájunknakne- héz a XX. század után, de meg kellene próbálnunk valóban szabadnak lenni. Például annak vallani, aminek valóban érezzük és gondoljuk magunkat. S merni valóban valaminek érezni magunkat, és nem állandóan azon tömi a fejünket, vajon más mit szól hozzá. Szabad társadalom csak szabad személyiségekből állhat. A gyerekeinket már ennek szellemében kellene felnevelnünk, ha már ez nekünk nem adatott meg. Várnai Pál Szántó T. Gábor megjelent kötetei: Idill (versek) 1990, Kövek a béke sírjára (versek) 1991, A tizedik ember (elbeszélések) 1995, Mószer (két kisregény) 1997, Keleti pályaudvar, végállomás (regény) 2002, Lágermikulás (elbeszélések) 2004. A XX. század elején a rohamosan fejlődő Budapestnek nagy szüksége volt egy Pestet és Budát ösz- szekapcsoló hídra. Mégis majdnem fél évszázad telt el, amíg a tervekből valóság lett. Az 1903- ban felvetődött gondolat után 1908-ban a XLVIII. te. elrendelte a tervpályázat kiírását, amelyre 1929-ben került sor. Az építkezést 1939-ben kezdték meg. A nehézséget - a négy Duna-ág áthidalását, a Margitsziget meghosszabbítását, az óbudai oldal rendezését - Kossalka János és Széchy Károly műegyetemi tanárok oldották meg. A felsőpályás ívhíd építése 1943-ban abbamaradt. Ekkorra teljes szélességében elkészült már az óbudai oldal és a Hajógyári-sziget közötti hídrész, álltak már a hídpillérek, és készen volt a Sávoly Pál által tervezett Tavaly Budapesten kiemelkedően sok időskorú gyalogos szenvedett a közúti közlekedési balesetet. Az időskorúak korcsoportja fokozottan veszélyeztetett, ebben a korban nehezebbé válik a koncentrálás, lanyhul a figyelem, és nő a baleseti kockázat. A tapasztalatok szerint az időskorú gyalogosok által okozott balesetek nagy része tudatos szabályszegés miatt következik be. A szabálytalankodó gyalogosok nem bízhatnak teljes mértékben a járművezetők vezetési tapasztalatában, türelmében. Az autóvezetőkre jellemző agresszív magatartás miatt a gyalogosnak kell résen lennie, és megelőznie, kivédenie a veszélyhelyzeteket. A figyelmes közlekedés életet is menthet A sietség, a kapkodás sokszor végzetes következményekkel jár. margitszigeti lejáró is mint külön szerkezeti egység. A hidat eredetileg 27,6 m szélesre tervezték, hosszúsága pedig 928 m volt. A teljes szélesség csak az óbudai ág és a Hajógyári-sziget déli vége felett épült ki. Szerencsére a félig kész hidat a visszavonuló német csapatok nem robbantották fel. A híd építését a háború után, 1948-tól folytatták. A tervezett szélesség helyett az átadott híd 11 méter szélességű lett. A Sztálin hidat 1950. november 7-én adták át a forgalomnak. Mai nevét - Árpád híd - 1956 után kapta. A hidat 1981-1984 között alakították át kétszer három sávossá. Ekkor került a hídra a gyorsvillamos is. Az 1980 óta külön kerékpárút vezet a hídon keresztül. A személygépkocsi vezetőjét védi a jármű karosszériája, a gyalogos azonban védtelen, így súlyos, sőt maradandó sérüléseket is szenvedhet. Ne feledje, szabálytalankodó gyalogosként saját testi épségét is kockáztatja, hiszen míg egy ütközést a jármű vezetője karcolás nélkül megúszhat, addig a gyalogosnak az komoly sérüléseket okozhat. Ne takarékoskodjon az idővel, hagyja meg a fiataloknak a sietést, a kapkodást! Télen a csúszós járdák, úttestek is nehezítik a közlekedést A téli időjárás jellegzetességei is megnehezítik a közlekedést. Jeges, csúszós úton még veszélyesebbek a szabálytalan manőverek, és a baleseti veszélyeztetettség a többszörösére nő. Díjmentes hallásgondozás Ingyenes hallásmérés, fülészeti- és számítógépes beszédértés vizsgálat Au szakrendelés, tanácsadás Digitális és programozható, fülben és fül mögött viselt hallókészülékek Díjmentes próba, illesztés, kontroll 1062 Bp, Andrássy út 76. Tel: 311-5058, -71 Nyitva: H-P 8-17 h. Orvosi rendelés: 9h-tól ^ 0 " Szántó I. Gábor - Sokan nem örülnek a szabad sajtónak (Jelenics) fl kapkodás végzetes következményekkel járhat Időskorú gyalogosok
