XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)

2005-05-04 / 9. szám

2005. MÁJUS 4. VizmwmmiEi A 110 éves Gárdonyi Géza Álta­lános Iskolában a hagyományok­nak komoly szerepük van. A fran­cia tagozatos gyerekek már alsós koruktól kezdve hallják idősebb társaik élménybeszámolóit a kül­földi utakról, és türelmetlenül várják, mikor „nőnek már bele” a világjáró gárdonyis szerepébe. Amikor aztán nekiindulnak, hogy meghódít­sák Európát, il­letve Franciaor­szágot és Pá­rizst, egyik ámu­latból a másikba esnek a gye­rekek. így tör­tént ez idén ta­vasszal is. Már sok száz kilométer van mögöttünk... Strasbourgban várakozásteli éberség és kíváncsiság ül ki a gye­rekek arcára: vajon megérte-e annyit készülni, hallgatni a ma­gyarázatokat a különböző stílu­sokról, korokról? Aztán mindenki megnyugszik. Megérte. A kated- rális meghatottságot és tiszteletet parancsol, a világóra külön tanul­mány. Az Óváros, a Petite France felfedezése kisvonattal, francia nyelvű idegenvezetéssel próbára teszi a nyelvtudást: versengünk, ki csíp el minél több szót az el­hangzó magyarázatból. Aztán si­etünk tovább, megérkezni úti cé­lunkhoz, meghódítani Párizst. Ám úgy gondoljuk, a Reims-i szé­kesegyház miatt érdemes tenni egy kis kitérőt. Párizst mindenki másképpen „éli meg”. Akik már voltak, kuta­tó pillantásokkal keresik az ismert helyeket. Ismét lenyűgöz a közép­kor és minden korok építészeté­nek remeke, a Notre-Dame, ami egyben a francia főváros földrajzi középpontja. Kóborolunk a Latin negyedben, sanzonokat énekelve, jókedvűen sétálunk végig a Champs-Élysées-n, közeledve a Diadalívhez. A Luxemburg-kert- ből a Mediciek kútja előtt elhalad­va kiérünk az Odéon Színházhoz, ahonnan már csak pár háztömb Ady egykori lakása, az Hőtel des Balcons, ahol emléktábla őrzi a magyar költő emlékét. Átszeljük a Saint Germain des Prés negye­det, átkelünk a Művészetek híd- ján (Pont des Arts), és már meg is érkeztünk az üvegpiramishoz, a Louvre udvarába. Mielőtt folytat­nánk a város és a műemlékek gyalogos felfedezését, a Pont d’Almánál hajóra szállunk. A fe­délzetről figyeljük az eddig csak fényképekről ismert épületeket. A Szajna jobb és bal partján való­sággá válnak, igazi tartalommal telnek meg az útikönyvekben ol­vasott sorok. Kattognak a fényképezőgé­pek. Érdekes lesz majd otthon egymás mellett látni az Eiffel- torony magasá­ból és a Szajná­ról készített ké­peket! A Párizzsal először ismer­kedők akkor még nem is gon­dolják, hogy a Sacré Coeur-től is gyönyörű a kilátás a fények vá­rosára. A Montmartre-on néhá- nyan tökéletes karikatúrákat ké­szíttetnek magukról az ott tanyá­zó művészekkel, és a három Nagy-testvért is tökéletesen fel lehet ismerni árnyképükről. A Rodin Múzeumban megcsodál­juk a Titkot őrző kezeket, a Gon­dolkodót, s még annyi más kőbe faragott gyönyörűséget, és kivé­telesen még azt is megengedik ne­künk, hogy a múzeum kifogásta­lanul rendben tartott angolkertjé­ben piknikezzünk. Innen csak egy ugrás az Invalidusok temploma, amely Napóleon síremlékét rejti, és az Orsay Múzeum. Az egyik legnagyobb élmény az esti város­nézés volt, amikor nehezen tud­tunk elszakadni a teljes fényárban pompázó Öreg Hölgytől, az Eif- fel-toronytól. Vajon felülmúlhatja-e mind­ezt az élményt Versailles? Talán igen, talán nem. De nincs, nem is lehet szó igazi versenyről, csak az egyéni ízlések, érzések szub­jektív rangsoráról. Akármi is le­gyen a „végeredmény”, annyi bi­zonyos, hogy mindannyian visz- sza akarnak ide térni. Á ránk zá­porozó kérdésekből pedig az is nyilvánvaló, hogy a világot épp csak felfedezni kezdő diákok nem csak a „szép ámulások szent városát”, hanem egész Európát fogják európai polgárokként meghódítani. Deér Katalin Családi napot tartottak április 16- án a Vizafogó Általános Iskolá­ban. A családi napnak már hagyo­mánya van, hiszen 2001 óta min­den tavasszal egy hétvégi szabad napot együtt töltenek diákok, szü­lők és tanárok. Az idei találkozás alkalmával a 150-nél több gyermek és szüleik időutazáson vehettek részt. Egy kis fantáziával a honfoglalás ko­rában, a 800-as, 900-as években találták magukat azok, akik az időkapun, az iskola bejáratán át­haladtak. Az udvaron az aszfaltra krétával felrajzolt honfoglalás ko­rabeli jurta alaprajzát szemlélhet­ték meg a gyerekek. Az ebédlőben kézműves fog­lalkozást tartottak. A gyerekek megismerkedhettek a tarsolyké- szítés, a rovásírás, a gipszfestés, a nemezelés és a különböző fonás­2005. március 28. és április 3. kö­zött Buzgó Zsolt tanár úr szerve­zésében autóbuszos utazáson ve­hettünk részt Angliában. Isko­lánkból 12 diák indult el felfedez­ni Európát. Buszunkkal áthalad­tunk Ausztrián, Németországon, Belgiumon, Franciaországon és a híres Csalagúton, míg végül elér­tük célunkat, Nagy-Britanniát, ahol családoknál laktunk. A Londonban töl­tött néhány nap párat­lan élmény volt a szá­munkra. Azonban mi­előtt megérkeztünk Londonba, Európát keresztülszelve meg­tekintettük az osztrák határhoz közeli bajor Passaut, a három folyó városát, majd átérve Angliába, Rye kisvá­rost. Megálltunk a cso­dálatos Seven Sisters szikláknál. Megnéztük a fürdőiről is nevezetes Brightötit, és az ott található különleges, in­diai stílusú palotát, amelyet IV. György építtetett. London kertvá­rosában kettesével, hármasával kerültünk a családokhoz, így az idegen nyelvtől és a környezettől való félelmünk is oldódott, és az esti tejes tea mellett már moso­lyogva beszélgettünk vendéglátó­inkkal, akik türelmesen megvár­ták, míg hárman egy mondatot megfogalmaztunk. formák elkészítésének fortélyai­val. A korfelidéző játékokban ki kellett állni a fegyelem próbáját, amely arra kereste a választ, hogy Árpád fejedelem idejében a mai gyerekek mennyire jeleskedtek volna az élelemszerzés terén. A kor hangulatát segített megérteni az az 50 rajz a honfoglalásról, amelyeket az iskola földszintjén lehetett megtekinteni. A képeket László Gyula készítette. Londonban ellátogattunk a hí­res-nevezetes Westminster-ne- gyedbe, ahol nem volt hiány látni­valókban. Megnéztük többek kö­zött a Buckingham palotát, a St. James és a Hyde Parkot (ahol olyan szelídek és bátrak az álla­tok, hogy Dalmának még a lábára is felmászott egy mókus az enni­valóért), a Piccadilly Circust, vet­hettünk egy pillantást a Downing Street 10.-re és végül, de nem utolsósorban a Trafalgar Square- re. Innen lehajóztunk a Temzén a Towerig, ami nagyon jólesett az egész napi gyaloglás után. A va­csora után a legjobb tudásunkra volt szükség, hogy elmeséljük Mr. Allennek és a kis Bobbynak, hogy mit láttunk aznap. Másnap reggel előző esti élmé­nyeinket meséltük egymásnak, és Zsolt bácsit is faggattuk, hogy va­jon hogy kellett volna mondani ezt Az időkapun visszatérve a je­lenbe, a tanárok hamuban sült po­gácsával várták a gyerekeket. A honfoglalás korát elhagyva a tornateremben sorversenyeket tartottak, az udvaron pedig a szü­lők is beállhattak gyermekeik mellé asztaliteniszezni, tol­laslabdázni, kosárlabdázni és fo­cizni. vagy azt. Második nap meglátogat­tuk a British Museumot, amely többek között az egyik legnagyobb egyiptomi és további ókori gyűjte­ménnyel rendelkezik. Megnéztük a Wallacw-gyűjtemény fegyver- és francia festményekben gazdag ki­állítását, és nem hagytuk ki Madam Tussaud’s viaszbábu-kiállítását sem. Itt egyúttal kis betekintést nyertünk Anglia történelmébe is. Az utolsó Londonban töltött napon megtekin­tettük a Természettudo­mányi, az Iparművészeti és a Science Múzeumot, de elmentünk egy valódi brit ócskapiacra is a Por- tobello Roadon. Hazafelé ellátogat­tunk Greenwichbe, ahol természetesen mindenki beállította az óráját, így az (egy rövid ideig) a pontos időt mutatta. Fel­fedeztük a 200 éves Cutty Sark nevű hajót, majd benéz­tünk a Greenwich Street Markéira. Átsétáltunk egy alagúton a Temze alatt, majd indultunk tovább, hisz hosszú út várt még ránk. Megáll­tunk Bruggesben és a világhírű Melki Apátságnál. Fantasztikusan éreztük magun­kat, és joggal mondhatjuk: bejár­tuk fél Európát. Rencz Flóra a Pannónia Általános Iskola 7.c osztályos tanulója C ~La MASSZÁZSOKHOZ SZÉPSÉG ÉS TORNA STUDIO LÉZERES EPILALASHOZ www.shangri.hu Piskolti Barbara Temzén a Towerig Kis diákok a nagy Londonban A gárdonyisok újra felfedezték Párizst Időutazás a honfoalalás korába-^31

Next

/
Thumbnails
Contents