XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)
2004-03-24 / 6. szám
2 I 2004. MÁRCIUS 24. Hírnök Tóth Árpád Az új tavaszra Június 13., vasárnap Az Európai Parlament tagjainak választása- Jegyzői tájékoztató Az új tavasz játékos ujja Rügyet sodort az ághegyen S most lágyan enyhe szája fújja, Hogy szétnyíljék és lomb legyen. Már bús bivaly ballagva rázza Igáját s bámul új barázda S zeng a pacsirták éneke: A szíveket is újra vágja, Már mélyre szántja újra, fájva, A vágy, a vágy, a vén eke... A szívem kérdem: árva, gyarló Szív, rajtad szánt-e régi láz? Sarjad-e még a fáradt tarló Borús rögén vidám kalász? Tavaszi sóhaj pitypang-pelyhe A holt ugart díszíti még? Vagy lomha dudva lep be tengve S már csak a vérző naplemente Komor pompája lesz tiéd? Tompán tűnődöm. Csend a tájon. s mint aki mélységbe bukott, Ha mozdul, szisszen jajja fájón, Felelnék, jaj, de nem tudok. Minden oly furcsa, torz és visszás, Idegen a tavaszi tisztás a Es ferde ívű minden ág... Ki lovagolt el ott áfák közt Az elhulló fehér virág közt? A Szerelem ? - az Ifjúság ? A tavaszi sűrűben állok, S már oly kábultan nézem én, Mint búvár a bizarr korállok Bokrát a tengerfenekén; A fény is olyan messzi, tört fény S a lég oly lomha, súlyos örvény, Fulladva, fájva görnyedek, S száz halk polip-karjával roppant Lassan álfon s alélni roppant A bú, a renyhe szörnyeteg. Oh , fent az égen felleg úszik, Arany felhő, angyal-hajó, Egy angyal tán a szélre kúszik, Inteni volna néki jó: Oh, angyal, nézd, megöl a bú már, Elpusztulok lent, árva búvár, A kék örvények rejtekén... Testvérem, angyal, szállj le értem, Ringass a hűvös, szűzi térben, Míg lázat és bút elfelejtek én... Az Európai Parlament az 1957- es Római Szerződés szavaival élve „az Európai Közösségben egyesült népek polgárait” képviseli. Az uniós állampolgárság minden tagállam polgárára vonatkozik, mely nem helyettesíti, csupán kiegészíti a nemzeti állampolgárságot. A tagállamok polgárai az arányos képviseleti rendszer szerint választott képviselőikkel vesznek részt az információ folyamatában. Az Európai Parlament legitimációja az ötévente sorra kerülő általános, közvetlen választásokból ered. Befolyásának növeléséhez a szavazáson való részvételünkkel járulhatunk hozzá. Az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaságot 24 megválasztott tag képviseli. Magyarországon 2004. június 13-án (vasárnap) kerül sor az Európai Parlament tagjainak választására. Ez abban különbözik a már megszokott képviselő-választás soktól, hogy- Magyarország egy választókerületet alkot, .- a választás csak listái/agavazással történik. Listát'bejegyzétt pártok állíthatnak. A li&taáUJtás- hoz legalább 20 ezer választópol- j gár aláírásával hitelesített ajánlás szükséges. A választópolgár csak egy listát ajánlhatj&gsák~egy listára szavazhat, ^ ^- a Magyar Köztjíráa&%ban ez alkalommal választójogukat gyaAz utóbbi hetek egyik uniós slágertémája a munkavállalás kérdése volt. Sokak számára továbbra is homályos, mely jelenlegi tagállam miképpen viszonyul a témához. Hogyan, és hol vállalhatunk munkát az EU-ban május 1-je után; ha több tagállamban is vállalunk munkát, hol és hogyan adózunk; nem kell-e tartanunk attól, hogy a jól képzett, tehetséges magyar munkaerő külföldre megy dolgozni; vagy éppen Magyarország hogyan vélekedik a kérdésről. Igyekszünk e témában is oszlatni a homályt. Magyar állampolgárok jelenleg kétoldalú egyezmények és kontingensek alapján vállalhatnak munkát az EU-ban. A csatlakozás utáni időszakra a jelenlegi tagállamok egy 2+3+2 éves korlátozást fogadtak el. Ennek lényege, hogy a tagországok maguk dönthetik el, hogy beengedik-e a magyar munkavállalókat országukba vagy sem. A kétéves átmeneti időszak után valamennyi, a korlátozást alkalmazó tagországnak értékelnie kell, jelentettek-e feszültségeket munkaerőpiacukon az új tagországokból érkező munkavállalók. Ennek alapján dönthetnek úgy, hogy még további három évig fenntartják a korlátozást. Ezt követően ismét értékelniük kell a helyzetet, s újabb korolhatják az Európai Unió más tagállamainak választópolgárai is, ha nyilatkozatot tesznek, hogy választójogukat itt kívánják gyakorolni és magyarországi lakóhellyel rendelkeznek,- a választás napján külföldön tartózkodó választópolgáraink a Magyar Köztársaság nagykövetségein szavazhatnak abban az esetben, ha a külképviseleti névjegyzékben szerepelnek,- a választás egyfordulós. Nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, tehát a szavazás a megjelent választópolgárok számától függetlenül érvényes és eredményes,- a választás eredményét az Országos Választási Bizottság hazánk valamennyi településén és az unió többi tagállamának magyar külképviseletén kialakított szavazókörök eredményei alapján állapítja meg. Listát ajánlató az ajánlószelvény kitöltésével eladásával le- hot. Az ajánitfoe Idényre - meIvat i a névjegyzéke MvételróTszólcu 'építővel együtt legkésőbb^ 2004. április 16-ig postai úton kézbesítünk - rá kell írni a családi és utónevet, a lakóhelyet, a személyi azonosítót, ennek hiányában a tartózkodás jogosultságát igazoló okmány számát, valamint az ajánlott listát állító jelölőszervezet (közös lista esetén jelölőszervezetek) nevét. Az ajánlószelvényt az ajánló választópolgárnak alá kell írni. Az a választó, aki nem kapja meg az értesítőt és az ajánlószelvényt, azokat a kerületi választási irodától igényelheti. A választás napján működő 1-97. számú szavazókörök területe és helye/címe azonos az előző években kialakítottál, mely az értesítőszelvényen szerepel majd. Kerületünkben az uniós képvi selő-választások napján a 2002. évi országgyűlési képviselőválasztásokra megválasztott szava zatszámláló bizottságok működ nek. A különböző okok miatt ki eső tagok pótlásáról a törvényi előírások szerint gondoskodunk. Ha a szavazás napján a szavazat- számláló bizottság tagjainak száma kevesebb öt főnél, a póttagok vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészítjük. A Kerületi Választási Iroda - a Polgármesteri Hivatalban - már működik. A választással kapcsolatos kérdésekkel bizalommal fordulhatnak az iroda helyettes vezetőjéhez, Németh Gyöngyi aljegyzőhöz (Budapest XIII., Béke tér 1J. emelet 130., telefon: 340 357^ illetve névjegyzékbe vé teVtörlesf értesítőszelvény-pót- lásLig^teoláskérés ügyben a II. emelet 241. (telefon: 452-4363) számú helyiségben dolgozó munkatársakhoz. A szavalással kapcsolatos tudnivalókkal ejjy későbbi időpontban istpéTjaentkezünk, kérdéseikre is készseggel válaszolunk. KitokkiW csatlakozásunk Munkavállalás 'Ketjevre cssr'äkiojrhosszapoir'. hatják meg a Kiáltozást, ha bizonyíthatóan kedvezőtlen e munka- vállalók jelenléte az adott ország munkaerőpiacára. Németország és Ausztria esetében legsúlyosabbak a korlátozások, ugyanis mindkét ország a lehetséges hét évig köti valamilyen feltételhez a munkavállalást. Sajnálatos módon nemrégiben Svédország, Dánia, Hollandia és Írország is visszavonta az új tagok számára szabad munkavállalást ígérő álláspontját, s immáron csak Nagy-Britannia fogja a többi EU- állampolgárral egyenlően kezelni e szempontból az újonnan érkezőket. Míg az EU jelenlegi 15 tagállamának állampolgárai számára adott a szabad munkavállalás joga az összes tagországban, közülük 14 megfosztja ettől a jogtól az újonnan belépőket. Hiába hát az uniós alapelv, mely szerint minden uniós polgár szabadon vállalhat munkát az Európai Unió egész területén, munka- vállalási engedély kiváltásának kötelezettsége nélkül, a jelenlegi tagállamok félelme a tömeges munkaerő-bevándorlástól nagy úr. Pedig nincs mitől tartaniuk. Az Európai Unió tagállamai között nem jelentős mértékű a polgárok mobilitása. Egyes felmérések szerint a közel 380 millió lakosú Európai Unióban mintegy 5-6 millió ember van, aki nem az állampol gársága szerinti tagállamban él. A munkavállalókra leszűkítve ez a 200 millió fős munkaerőpiacon közel 3-4 millió munkavállalót jelent, azaz a dolgozók nem több mint 1,5-2%-a vállal más tagállamban munkát. A felmérések azt is kimutatták, hogy a magyar állampolgároknak is csak kis része gondolkodik azon, hogy rövidebb- hosszabb időre elhagyja az országot, és máshol vállal munkát. Sok esetben épp a nyelvtudás hiánya vagy a család visszatartó ereje az, amely arra ösztönzi állampolgárainkat, hogy itthon keressenek megfelelő munkát. Vizsgálatok szerint a magyar népesség 3-4 százaléka akar külföldön munkát vállalni, 1-2 százalék szeretne külföldön élni, a teljes migrációs potenciál, amelyet a végleges külföldre költözések és a hosszabb- rövidebb ideig tartó külföldi munkavállalási szándékok együttes figyelembevételével számítanak, 6 százalék körül mozog. Számítani lehet ugyanakkor arra, hogy a bérek felzárkózása felgyorsul azokban a szakmákban, amelyek iránt a tagországok munkaerőpiacán nagy a kereslet. A dél-európai országok példája azt mutatja, hogy a csatlakozás után a létrejö- , vő kedvezőbb körűimé-
