XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)

2004-12-01 / 23. szám

12 2004. DECEMBER 1.---------------------Hírnök­Á tadták a Fővárosi Levéltár új épületegyüttesét Több kilommétemyi levéltári anyag vár elhelyezésre- Több évtizedes, sőt évszázados hányattatás után hazaérkezett Bu­dapest levéltári gyűjteménye - je­lentette ki Demszky Gábor november 16-án, az új Fővárosi Levéltár átadásán. Az ünnepélyes megnyitón a fő­polgármester ismertette, hogy a Teve utcában végső otthonra talá­ló értékes és szerteágazó gyűjte­ményben megtalálhatóak a város- egyesítés előtti iratok, Budapest főváros iratai, tanácsi iratok, a csatolt települések írásos anyaga, demokratikus önkormányzati do­kumentumok. Fellelhetőek a he­lyi államigazgatás, bíróságok, ügyészségek, közjegyzők doku­mentumai, oktatási és egészség- ügyi intézmények, gazdasági szervezetek, egyesületek, alapít­ványok, a XVIII. századtól napja­inkig terjedő családi, személyi iratok, régi térképek, tervek, fotó­gyűjtemények, anyakönyvi és vá­lasztási dokumentumok. Kiderült, hogy a gyűjteményt nem kényeztette a történelem: voltak már többek között nyúlte- nyésztő telepen, számos közülük- így jó néhány városházi irat - háborúban vagy tűzvészben sem- misülf meg, sok viszont külföld­ről került haza. A Kőris János és Németh Ta­más építészek tervezte új levéltár megépítése kizárólag fővárosi fi­nanszírozásban történt: az építke­zés 6,2 milliárd forintba került, ebből csaknem 2 milliárd forintot az idei költségvetés terhére bizto­sított Budapest. A 23 500 négy­zetméter alapterületű tömb há­rom, 4-7 szintes épületből áll. A 3700 négyzetméteres A épü­let a nagyközönségé; itt 120 fős előadóterem, kutatóterem és har­mincezer kötetes szakkönyvtár váija a látogatókat. A közlekedés az egész épületben akadálymen­tes. A 18 ezer négyzetméteres B épületben a légkondicionált rak­tárhelyiségek és az iratfeldolgo­zók kaptak helyet. Az 1800 négyzetméteres C épület az iratvédelmi tömb, itt zaj­lik az iratrestaurálás, a mikrofil­mezés, a könyvkötés és a nyom­dászat. Éppen negyven esztendőt töltött el a pedagógiai pályán Schlos- serné Jurcsek Katalin. Eddig. Merthogy rendületlenül tanít most is: minden héten négy nap az Ady Endre Gimnáziumban talál­ja. Életműve elismeréseképp az oktatási miniszter nemrégiben a Magyar Köztársasági Bronz Ér­demkereszt kitüntetést adomá­nyozta számára. Ráckevén kezdett tanítani, ak­kor még képesítés nélküliként. Aztán beiratkozott a Szegedi Ta­nárképző Főiskolára, ahol 1967- ben szerzett matematika-fizika tanári diplomát. Összesen öt évet volt vidéken, majd „átigazolt” a Thälmann (ma Éiastyúk) Utcai Általános Iskolá­ba. Harminc tar­talmas esztendőt töltött el ott. Ami pedagó­giai munka adó­dott, abban ő részt vett. Volt osztályfőnök, reálmunkakö- zösség=vezető és hét évig úttörő­csapat-vezető. Nélküle évekig nem volt nyári tá­bor. Tisztelték a gyerekek és a fia­talabb kollégái is. Sőt - ami iga­zán nagy szó-el­nyerte a szülők bizalmát is, oly­annyira, hogy gondjaikkal gyakran megkeresték. Miután 1995-ben kérte a nyugdíjazását, kipróbálta a napközis tanári mun­kát is. Hat évvel ezelőtt az Ady Endre Gimnáziumba hívták matemati­kát tanítani, és ő elfogadta a felké­rést. Egyrészt, mert - mint mond­ja - mindig is a tanítás volt a leg­kedvesebb minden iskolai tevé­kenysége közül, másrészt, mert érzett magában ehhez elegendő erőt és energiát. Különben is: fia­tal a matematikatanári gárda, és jelenleg is hárman vannak szülési szabadságon. Bár „csak” félállásban tanít, az iskolai életben teljes emberként vesz részt. Éppen akkor került ide, amikor az iskola hatosztályos lett. Kollégáitól tudom, milyen nagy­ra értékelik, hogy komoly részt vállalt a hat évfolyamos osztályok matematikatantervének kidolgo­zásában. Korrepetálásokat szer­vez, matematikaversenyeket irá­nyít, felvételiztet, és pótosztály­főnöki feladatokat is vállal. Sok­rétű tevékenységéről ő maga sze­rényen hallgat, inkább az oktató­munkáról beszél.- Mindig szerettem a gyereke­ket, ezért mentem pedagógusnak. Annak külön örülök, hogy ez egy gyerekközpontú iskola. Áz igaz­gatónőnk sokat tesz azért, hogy szeressenek idejárni a tanulók - mondja.- Tiszteletreméltó tárgy a ma­tematika. Miért ezt a két reálsza­kot választotta?- Mert szeretem a mérhető dol­gokat. Az a jó, ha nincs helye á mellébeszélésnek. Az újpesti Kanizsay-gimnáziumba jártam, ami akkor nagyon jó színvonalú iskola volt. Kedveltem a magyart is, de volt egy tanárnőnk, aki min­den verset a maga szemszögéből magyarázott meg, és nem adott te­ret annak, aki más tartalmat vélt felfedezni benne. Hát ez nem az én világom.- Evekig az 5-8. osztályosokat tanította, ebben az iskolában azonban 7-10. évfolyamos diáko­kat - tehát idősebbeket is - okít. Könnyebb vagy nehezebb a na­gyabbakkal?- Tanítani mindenképpen könnyebb. A kicsik játékosabbak, olykor fegyelmezetlenek. A tize­dikesek az órán halálos csendben vannak.- Bizonyára azért, mert tud ve­lük bánni.- Beszélgetek a gyerekekkel. De nem vagyok engedékeny. Fon­tos a következetesség. És higgye el: a gyerekek sem szeretik az anarchiát. Még az általánosban nyúztak egyszer: századik óra van, ez ne legyen olyan, mint a többi. Egy idő után ők voltak azok, akik megelégelték a dolgot, és kérték, most már csináljak ren­det.- Ebbe az iskolába a hatodik osztály után kerülnek a gyerekek. Nyilván a jobbak, de valószínűleg nagyon is különböző tudással. Szakmailag ez nem okoz sok ne­hézséget?-A hatodik és a nyolcadik osz­tály után is jönnek ide gyerekek. A hetedik osztály tényleg nem könnyű, hiszen egy szintre kell hozni a tanulókat, akik közt né­melyiknek a négy alapművelet­ben is hiányosságaik vannak. Ar­ról már nem is szólva, hogy van olyan hetedikes, aki még egyetlen könyvet sem olvasott el.- Nehezebb ma munkára bírni őket, mint a régebbi diákokat?- Sajnos tényleg rosszabbodott a munkához való hozzáállásuk. Régebben például boldogan jöt­tek a versenyekre, ma még ők gya­korolnak kegyet, ha hajlandók ilyesmire. Ha nem ajánlok meg érte egy ötöst, nem is igen kapha­tók rá. A gondolkodásukban a pénznek nagy szerepe van. Annak idején még elgondolkodtak, ha azt mondtam nekik: tanuljanak, mert ez a tudás nem elég a tovább­tanuláshoz. Ma erre azt válaszol­ják: van az apukámnak pénze, majd felvesznek valamelyik fize­tős helyre.- Mit szól ahhoz egy matemati­katanár, ha a gyerekek már a leg­egyszerűbb matematikai művele­tekhez is a mobiltelefonjuk után nyúlnak?- Nem baj, ha számológépet használnak, ha közben gondol­kodnak is. Erre kell őket megtaní­tani. Mert ha az a feladat, hogy „a család havi bevétele 300 ezer fo­rint, a rezsire kiadnak 40 ezret, mennyi marad?”, előfordulhat, hogy a gyerek véletlenül rossz műveleti jelet nyom meg, és ki­jön neki 340 ezer forint. Rögtön rá is vágja ezt az ered­ményt. Meg sem fordul a fejében, hogy ez képtelen­ség. Ez az, ami iga­zán aggasztó. — Hetente négy délelőttöt tölt az iskolában. Amikor nem tanít, mivel tölti az idejét leg­szívesebben?- Szeretek ol­vasni. Rendszere­sen találkozom a régi kolléganőim­mel, és ilyenkor ál­talában egy érde­kes keresztrejt­vényszerű játékot játszunk. Sok időt töltök a család­dal. Nem vagyunk kevesen: egy- egy születés- vagy névnapi partin huszonötén is összejövünk. Együtt járunk sporteseményekre, kirándulni, operába, hangver­senyre. Különben - kis túlzással - a fél családunk pedagógus, köz­tük a húgom meg a sógornőm is. És a huszonöt éves lányom is ma­tematika-angol szakon végzett. Csop Veronika Kati néni - Számológépet is használhatnak, ha közben gondolkodnak 40 qvq pedagógus Schlosserné Jurcsek Katalin Fontos a következetesség

Next

/
Thumbnails
Contents