XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)
2004-12-01 / 23. szám
12 2004. DECEMBER 1.---------------------HírnökÁ tadták a Fővárosi Levéltár új épületegyüttesét Több kilommétemyi levéltári anyag vár elhelyezésre- Több évtizedes, sőt évszázados hányattatás után hazaérkezett Budapest levéltári gyűjteménye - jelentette ki Demszky Gábor november 16-án, az új Fővárosi Levéltár átadásán. Az ünnepélyes megnyitón a főpolgármester ismertette, hogy a Teve utcában végső otthonra találó értékes és szerteágazó gyűjteményben megtalálhatóak a város- egyesítés előtti iratok, Budapest főváros iratai, tanácsi iratok, a csatolt települések írásos anyaga, demokratikus önkormányzati dokumentumok. Fellelhetőek a helyi államigazgatás, bíróságok, ügyészségek, közjegyzők dokumentumai, oktatási és egészség- ügyi intézmények, gazdasági szervezetek, egyesületek, alapítványok, a XVIII. századtól napjainkig terjedő családi, személyi iratok, régi térképek, tervek, fotógyűjtemények, anyakönyvi és választási dokumentumok. Kiderült, hogy a gyűjteményt nem kényeztette a történelem: voltak már többek között nyúlte- nyésztő telepen, számos közülük- így jó néhány városházi irat - háborúban vagy tűzvészben sem- misülf meg, sok viszont külföldről került haza. A Kőris János és Németh Tamás építészek tervezte új levéltár megépítése kizárólag fővárosi finanszírozásban történt: az építkezés 6,2 milliárd forintba került, ebből csaknem 2 milliárd forintot az idei költségvetés terhére biztosított Budapest. A 23 500 négyzetméter alapterületű tömb három, 4-7 szintes épületből áll. A 3700 négyzetméteres A épület a nagyközönségé; itt 120 fős előadóterem, kutatóterem és harmincezer kötetes szakkönyvtár váija a látogatókat. A közlekedés az egész épületben akadálymentes. A 18 ezer négyzetméteres B épületben a légkondicionált raktárhelyiségek és az iratfeldolgozók kaptak helyet. Az 1800 négyzetméteres C épület az iratvédelmi tömb, itt zajlik az iratrestaurálás, a mikrofilmezés, a könyvkötés és a nyomdászat. Éppen negyven esztendőt töltött el a pedagógiai pályán Schlos- serné Jurcsek Katalin. Eddig. Merthogy rendületlenül tanít most is: minden héten négy nap az Ady Endre Gimnáziumban találja. Életműve elismeréseképp az oktatási miniszter nemrégiben a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozta számára. Ráckevén kezdett tanítani, akkor még képesítés nélküliként. Aztán beiratkozott a Szegedi Tanárképző Főiskolára, ahol 1967- ben szerzett matematika-fizika tanári diplomát. Összesen öt évet volt vidéken, majd „átigazolt” a Thälmann (ma Éiastyúk) Utcai Általános Iskolába. Harminc tartalmas esztendőt töltött el ott. Ami pedagógiai munka adódott, abban ő részt vett. Volt osztályfőnök, reálmunkakö- zösség=vezető és hét évig úttörőcsapat-vezető. Nélküle évekig nem volt nyári tábor. Tisztelték a gyerekek és a fiatalabb kollégái is. Sőt - ami igazán nagy szó-elnyerte a szülők bizalmát is, olyannyira, hogy gondjaikkal gyakran megkeresték. Miután 1995-ben kérte a nyugdíjazását, kipróbálta a napközis tanári munkát is. Hat évvel ezelőtt az Ady Endre Gimnáziumba hívták matematikát tanítani, és ő elfogadta a felkérést. Egyrészt, mert - mint mondja - mindig is a tanítás volt a legkedvesebb minden iskolai tevékenysége közül, másrészt, mert érzett magában ehhez elegendő erőt és energiát. Különben is: fiatal a matematikatanári gárda, és jelenleg is hárman vannak szülési szabadságon. Bár „csak” félállásban tanít, az iskolai életben teljes emberként vesz részt. Éppen akkor került ide, amikor az iskola hatosztályos lett. Kollégáitól tudom, milyen nagyra értékelik, hogy komoly részt vállalt a hat évfolyamos osztályok matematikatantervének kidolgozásában. Korrepetálásokat szervez, matematikaversenyeket irányít, felvételiztet, és pótosztályfőnöki feladatokat is vállal. Sokrétű tevékenységéről ő maga szerényen hallgat, inkább az oktatómunkáról beszél.- Mindig szerettem a gyerekeket, ezért mentem pedagógusnak. Annak külön örülök, hogy ez egy gyerekközpontú iskola. Áz igazgatónőnk sokat tesz azért, hogy szeressenek idejárni a tanulók - mondja.- Tiszteletreméltó tárgy a matematika. Miért ezt a két reálszakot választotta?- Mert szeretem a mérhető dolgokat. Az a jó, ha nincs helye á mellébeszélésnek. Az újpesti Kanizsay-gimnáziumba jártam, ami akkor nagyon jó színvonalú iskola volt. Kedveltem a magyart is, de volt egy tanárnőnk, aki minden verset a maga szemszögéből magyarázott meg, és nem adott teret annak, aki más tartalmat vélt felfedezni benne. Hát ez nem az én világom.- Evekig az 5-8. osztályosokat tanította, ebben az iskolában azonban 7-10. évfolyamos diákokat - tehát idősebbeket is - okít. Könnyebb vagy nehezebb a nagyabbakkal?- Tanítani mindenképpen könnyebb. A kicsik játékosabbak, olykor fegyelmezetlenek. A tizedikesek az órán halálos csendben vannak.- Bizonyára azért, mert tud velük bánni.- Beszélgetek a gyerekekkel. De nem vagyok engedékeny. Fontos a következetesség. És higgye el: a gyerekek sem szeretik az anarchiát. Még az általánosban nyúztak egyszer: századik óra van, ez ne legyen olyan, mint a többi. Egy idő után ők voltak azok, akik megelégelték a dolgot, és kérték, most már csináljak rendet.- Ebbe az iskolába a hatodik osztály után kerülnek a gyerekek. Nyilván a jobbak, de valószínűleg nagyon is különböző tudással. Szakmailag ez nem okoz sok nehézséget?-A hatodik és a nyolcadik osztály után is jönnek ide gyerekek. A hetedik osztály tényleg nem könnyű, hiszen egy szintre kell hozni a tanulókat, akik közt némelyiknek a négy alapműveletben is hiányosságaik vannak. Arról már nem is szólva, hogy van olyan hetedikes, aki még egyetlen könyvet sem olvasott el.- Nehezebb ma munkára bírni őket, mint a régebbi diákokat?- Sajnos tényleg rosszabbodott a munkához való hozzáállásuk. Régebben például boldogan jöttek a versenyekre, ma még ők gyakorolnak kegyet, ha hajlandók ilyesmire. Ha nem ajánlok meg érte egy ötöst, nem is igen kaphatók rá. A gondolkodásukban a pénznek nagy szerepe van. Annak idején még elgondolkodtak, ha azt mondtam nekik: tanuljanak, mert ez a tudás nem elég a továbbtanuláshoz. Ma erre azt válaszolják: van az apukámnak pénze, majd felvesznek valamelyik fizetős helyre.- Mit szól ahhoz egy matematikatanár, ha a gyerekek már a legegyszerűbb matematikai műveletekhez is a mobiltelefonjuk után nyúlnak?- Nem baj, ha számológépet használnak, ha közben gondolkodnak is. Erre kell őket megtanítani. Mert ha az a feladat, hogy „a család havi bevétele 300 ezer forint, a rezsire kiadnak 40 ezret, mennyi marad?”, előfordulhat, hogy a gyerek véletlenül rossz műveleti jelet nyom meg, és kijön neki 340 ezer forint. Rögtön rá is vágja ezt az eredményt. Meg sem fordul a fejében, hogy ez képtelenség. Ez az, ami igazán aggasztó. — Hetente négy délelőttöt tölt az iskolában. Amikor nem tanít, mivel tölti az idejét legszívesebben?- Szeretek olvasni. Rendszeresen találkozom a régi kolléganőimmel, és ilyenkor általában egy érdekes keresztrejtvényszerű játékot játszunk. Sok időt töltök a családdal. Nem vagyunk kevesen: egy- egy születés- vagy névnapi partin huszonötén is összejövünk. Együtt járunk sporteseményekre, kirándulni, operába, hangversenyre. Különben - kis túlzással - a fél családunk pedagógus, köztük a húgom meg a sógornőm is. És a huszonöt éves lányom is matematika-angol szakon végzett. Csop Veronika Kati néni - Számológépet is használhatnak, ha közben gondolkodnak 40 qvq pedagógus Schlosserné Jurcsek Katalin Fontos a következetesség
