XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)

2004-02-11 / 3. szám

4 2004. FEBRUÁR 11.

Hírnök„fl mi kerületünkben mindig fontos volt qz oktatás"

Dr. Dombrády Lorándné pályájáról, elveiről

Ismerősen cseng a név: pedagógiai szolgálat. Ismerős, mégsem igazán ismert. Pedig minden kerületben működik, segítve a pedagógusok, az iskolák munkáját, ezáltal a szülők, a diákok életét is. Feladtuk azonban nem mindig hálás, hiszen tevékenységük nem feltétlenül látványos, s az eredményeik nem mindig kézzel foghatóak, s rövid távon ritkán bizonyíthatóak.

Ez az örök ellentét feszül a pedagógiai munka gyakran láthatatlan ereje és az eredményhajhász világ között. Ebben az évben azonban a XIII. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ igazgatója és pedagógiai szakértője, dr. Dombrády Lorándné Éva magas rangú elismeréssel: Németh László-díjjal térhetett haza a Magyar Kultúra Napján. Ezzel jutalmazták több évtizedes kitartó és kreatív munkáját, amelyet negyven évvel ezelőtt tanítóként kezdett. Később igazgatóhelyettesként, majd igazgatóként dolgozott, azután a Budapest Fővárosi Tanács Művelődési Bizottságának alelnöke, majd elnöke lett. Emellett a kerületi Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság vezetőjeként is tevékenykedett.

Most kissé mégis izgul, tud-e az olvasók számára érdekeset mesélni munkájáról. Közben ragyog a szeme, és minden apró mozdulatából fiatalos lendület árad. Tartás, jóindulat és nyitottság sugárzik egész lényéből.-^Meglepte akitüntetés?

M

ips érzés volt. Egy- evél érkezett a minisztériumból, hogy megkaptam a Németh László-díjat. Eddig én terjesztettem fel vagy ajánlottam kollégáimat, beosz- tottaimat különböző jutalmakra, díjakra, sokszor sikertelenül, s most engem leptek meg a Magyarországi Pedagógus Szaktanácsadók Egyesülete és a kerületi önkormányzat egyetértésével. Nagyon meghatódtam, és jólesett, hogy sokan gratuláltak. Volt, aki csak any- nyit mondott: „Jó helyre került”.- Egész életpályáját az oktatás, a nevelés töltötte be. Mi szerzi a legnagyobb örömet a mindennapi munkában?- Életem egyik legszebb pillanata az volt, amikor az utcán összefutottam egyik volt tanítványommal, akinek korábban nevelési alapismeretek tárgyat tanítottam a gimnáziumban. B abakocsit tolt és azt mondta, gyakran eszébe jutnak az együtt töltött órák, és sokat gondolkozott azokon az értékeken, amelyekről régebben beszélgettünk, például az anya-gyerek kapcsolat jelentőségéről. Azt hiszem, az ilyen percek jelentik a legnagyobb elismerést egy pedagógusnak.-A magyar oktatás egyik fő hiányossága, hogy kevés olyan tantárgyat tanulnak a gyerekek és a fiatalok az iskolában, amely abban segítene, hogy az életben eligazodjanak.- Igen, pedig hiszem, hogy ennek sokkal nagyobb jelentősége van, illetve lenne, mint sok más kötelező tárgynak. Nem is sejtjük, milyen sok nehéz sorsú gyerek jár az iskolákba, és mekkora szükségük lenne arra, hogy példát, útmutatást és figyelmet kapjanak a mindennapokban. Manapság még mindig a tananyag embertelen hajszolása az első Magyarországon. Hiába mondjuk, hogy rövidíteni kellene a tananyagon, ezt még mindig nem meijük eléggé felvállalni. Pedig például a szomszéd fővárosban, Bécsben is harmadannyi tankönyve van egy tízéves gyereknek, mint nálunk.- Talán az egyik probléma az, hogy a tanárok is versenyhelyzetben vannak. Ameddig a felvételi szint magas, és elsősorban a tényanyagot kérik számon, a tanárnak is az az egyetlen útja, hogy erre készítse fel tanítványait.- így viszont sok más fontos, ha nem a legfontosabb képességeket veszítik el a gyerekek: a tanulás szeretetét, a kíváncsiságot, az önálló gondolkodást.-Hogyan lehetne ezen változtatni?- Számos kiváló és kipróbált módszer létezik, amelyről nem tudnak a pedagógusok. Ezeket kellene jobban megismerni. Sok ilyen tanfolyamot is szervezünk, mint például a Gordon tréning, de az a tapasztalatom, hogy a tanárok, sajnos, ragaszkodnak az általuk ismert és használt módszereikhez, és nehezen változtatnak.-Az Európai Unióhoz való csatlakozás hogyan befolyásolhatja az oktatást?- Mindig az időszerű igények és lehetőségek mutatják az utat a változáshoz, a változtatáshoz. Ha például több lehetőségük lesz a tanároknak és a diákoknak külföldre utazni, a tapasztalataik új kapukat nyitnak majd meg. Másrészt pedig hamarosan hálóval

kell majd gyerekeket fogni az iskolákba, hiszen egyre kevesebb csecsemő születik. Ez befolyásolni fogja az iskolák helyzetét és a felvételi rendszert.- Miben tud támogatást nyújtani a pedagógiai szolgálat?- A tanfolyamok szervezésén, versenylebonyolításokon, tanárok szakmai tanácsadásán kívül például a mi központunkban pszichológuscsoport is működik, amely a fővárosban elsőként jött létre. A kerület minden iskolájában és óvodájában dolgozik iskolapszichológus, s ez nagyon sokat jelent a diákoknak és a tanároknak is. A csoport működése egyébként

nekünk is segített abban, hogy új szempontok alapján vizsgáljuk meg a pedagógiai munkát. Ez a lehetőség nagyrészt az önkormányzatnak köszönhető, hiszen ezt a mai napig támogatja. A kerületben mindig nagy figyelmet fordítottak az oktatásra, ezért sok újítás, innovációs kísérlet és ellenőrzés is folyt a kerületi iskolákban.- Mit tart a legsúlyosabb problémának, megoldandófeladatnak ma a magyar oktatásban?- Segíteni kellene a diákoknak tanulni és kreatívan gondolkodni. Fokozott törődést kívánnak a hátrányos helyzetű gyerekek, akiknek a segítésére már eddig is sokféle megoldást javasoltak és akciót kezdeményeztek, ezek azonban mégsem bizonyultak elég hatékonynak. Persze vannak sikeres esetek is. Itt, a kerületben például sok szegény gyerek jár az egyik óvodába. Szüleik szombatonként a piacon dolgoznak, ezért az óvónők megszervezték a gyerekek számára a hétvégi ügyeletet, s ilyenkor néhány szülővel együtt ebédet is főznek.- Ez megható, kár, hogy nem sok ilyen történetet hallani. Talán azért, mert ma divatosabb megszerezni, kapni, mint adni - csak úgy. Emberségből. Am azt hiszem, hosszú távon minden szívből jövő percet, órát valahol, egy váratlan helyzetben visszakap az ember.

Vincze Ágnes

A kutya oltásra vár. Jobboldalt dr. Horváth László

fl mérges kígyók elkobzása

Hatósági állatorvosunk:

Idestova negyedszázada dolgozik kerületünk, valamint Újpest hatósági állatorvosaként dr. Horváth László. Ráadásul azoknak az utolsó mohikánoknak egyike ő, akik a felelősségteljes köztisztviselői munka mellett gyakorlati állatorvosi teendőket is ellátnak. Mi is a rendelőjében beszélgettünk vele. Elsőként arról kérdeztük, miért tartja fontosnak, hogy az idejét megossza a két, egyenként sem könnyű feladat között.- Meggyőződéssel vallom, hogy nem lehet egy irodában dolgozni anélkül, hogy előzőleg vagy akár egyidejűleg az életet ne ismerné az ember. Nekem - és ezt nagy szerencsémnek tartom - előzetes tapasztalatokban is bőven volt részem. Bár tősgyökeres újpesti vagyok, miután 1970-ben végeztem az Állatorvostudományi Egyetemen, vidékre mentem gyakornoknak. Két évig a tiszavárkonyi termelőszövetkezetnél dolgoztam mint üzemi állatorvos és főállattenyésztő, majd Besenyszögre kerültem, végül pedig a Nagytétényi Sertéshizlalda állatorvosa lettem.

Itt igazán nem volt könnyű dolgom, hiszen volt olyan időszak, mikor három társammal együtt nem kevesebb, mint 90 ezer sertés egészségéről kellett gondoskodnunk. Ennek ellenére szerettem azt a munkát. Aztán két csodálatos év következett az Állatkertben. Ott tényleg gyönyörködtetett a sokszínűség, és sokat tanultam. Mindig nyitott szemmel kellett járnom, hiszen vannak olyan állatok - mint például a gazella vagy a szarvas -, amelyek nem mutatják a betegség tüneteit.- Mégis otthagyta az Állatkertet, amikor 1980-ban hatósági állatorvosnak hívták a IV, illetve a XIII. kerületbe.- Ebben főleg anyagi okok játszottak közre. Hiszen akkor már háromgyerekes családapa voltam. Nem bánom, hogy így alakult, mert manapság a nagy költségek miatt majdnem lehetetlen egy ilyen rendelőt kialakítani. Jó,

hogy én akkor rászántam magam, annál is inkább, mert a két fiam is ezt a hivatást választotta. Egyébként a lányom is gyógyító munkát végez: ő fogorvos lett.- Hatósági állatorvosként milyen teendői vannak?- Ezeket két nagy csoportra lehet osztani: állami, valamint ön- kormányzati feladatokra. Az előbbiek közé tartozik az állatele- delboltok és a kutyaiskolák fel- ügyelése csakúgy, mint az állati termékek szállításának ellenőrzése. A két kerületben élő állatok külföldre vitelének engedélyezése is az én dolgom. Ez természetesen nemcsak adminisztratív munka, hiszen meg kell vizsgálnom, hogy az állat egészséges-e. Persze elfogadom állatorvos kollégáim diagnózisát is, ha erről igazolás van.

Az embert mart állatot is a hatósági állatorvosnak kell megvizsgálnia. Ami pedig az önkormányzati - vagyis a jegyzői - feladatokat illeti, a többi között az ebnyilvántartás, illetve az állattartás ellenőrzése és szakvélemény készítése tartozik ebbe a csoportba. A hatósági munkát előnyben részesítem a gyakorló állatorvosi teendőkkel szemben. Az utóbbiak nagy részét ma már a fiaim vállalják.- Hány állatot tartanak nyilván jelenleg a XIII. kerületben ?-Csak a kutyákról van nyilvántartás, mégpedig igen precíz. Ha mond egy utcanevet, egy pillanat alatt meg tudom mondani a számítógépből, hány eb „lakik” ott. Sokszor arra gondolok, milyen jó lenne, ha ilyen pontos adataink volnának mondjuk a zsebtolvajokról. Most a kerületben átlagosan hat-hétezer az ebek száma. Mindannyiuknak meg kell kapni a szükséges oltásokat. A két kerületben jelenleg összesen negyvenkét magánállatorvos dolgozik.

De természetesen bármelyik állatorvos olthat és nem csupán kerületiek. Ők az oltás tényét be kell hogy jelentsék nekem mint hatósági állatorvosnak. Körülbelül száz kollé-