XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)
2004-11-17 / 22. szám
2004. NOVEMBER 17. / XUL KEKOLETI •• Hírnök Idestova fél évszázada gyakorolja a pedagóguspályát dr. Pál Lászlóné Magda. Azt mondja, mindig is az volt az álma, hogy tanár legyen, és ma is a gyerekek között érzi magát a legjobban. - Minden bajom elmúlik, amikor belépek az iskola kapuján - summázza érzéseit. A belőle sugárzó sze- retetet láthatólag vissza is kapja. Ahogy végigmegyünk a Karikás Frigyes utcai Hunyadi Mátyás Általános Iskola folyosóin, a gyerekek olyan őszinte tisztelettel és szeretettel köszönnek rá, ami a mai iskolákban már nem mindennapos. Magdi néni - a tanulók általában így szólítják - pedig kivétel nélkül mindegyiknek visszaköszön. Kora délután van, a tanításnak már vége, az ötödik-hato- dik-hetedikesek közül azonban sokan kora estig bent vannak az iskolában Magdi néni szárnyai alatt. Merthogy Pálné Magda - nyugdíjba vonulása óta - a napköziben okítja-neveli a gyerekeket.- Nehezebb a mai tanulókkal bánni, mint jó negyven éve, amikor a pályáját kezdte?- Egyáltalán nem. Az viszont igaz, hogy nem lehet úgy közelíteni hozzájuk, mint régen. A „prédikáció” már idejét múlta. Fontos, hogy röviden, sőt frappánsan fogalmazzunk. A humorra, a helyzetnek megfelelő tanári reakcióra nagyon is vevők a gyerekek. Valószínűleg nem jutnék túl messzire, ha mondjuk azzal kezdeném: „na, akkor most megtanuljuk, hogyan kell kulturáltan enni”. De amikor az étkezés közben mindkét könyökét oldalra emelő gyerektől megkérdezem, hova szárnyal, akkor pontosan tudja, mire gondolok, és már javítja is a mozdulatot.- Középiskolai tanárnak készült, mégis ért a kicsik nyelvén is.- Járt Svédországban is, hof. tanulmányozza az ottani módsz> reket.- Hát, az nem most volt, hanei jó pár évvel ezelőtt. De azért so tanulsággal járt. Nagy az anyaj jólét, de az érzelmi'nevelés ott: hibádzik. Viszont a gyerekek szí retnek iskolába járni: felszabadu tan, stresszmentesen élik a napjt ikat. Svédországban már akkc csak kerettanterv volt. Lényegé ben ezt másolták le nálunk. Ami a mai magyar iskolát illet) a megalapozott, pontos tudást hiá nyolom a gyerekeknél. Túl sok tankönyv, nincs igazi nyugvópont folytonos a változás. Elismerem hogy az informatikára nagy szűk ség van, de azért nem szabad elha nyagolni az érzelmi, erkölcsi, ha zafias nevelést sem. Egyébkén a Hunyadi Mátyás-iskola ilyei szempontból unikum: itt nemiget hallok durva, trágár vagy gorom ba szavakat a tanulóktól.- Pedagógiai életművét nemré giben a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkereszt kitüntetéssé, ismerte el az oktatási miniszter.- Nagyon jólesett, mert ez is bizonyította számomra, hogy iskolánk igazgatója figyelemmel kíséri a munkámat. Azt, hogy idáig jutottam, annak is köszönhetem, hogy mindig jó vezetőim és kollégáim voltak. A mindennapokban a gyerekek csillogó szeme a jutalmam. De azért kaptam tőlük is „kitüntetést” néhány évvel ezelőtt. A diákönkormányzat által gyönyörűen bekeretezett oklevélben szívet melengető jelzőkkel szólnak rólam a gyerekek. Ezt az ajándékot is nagyra becsülöm, annyira, hogy otthon kiakasztottam a falra. Csop Veronika Újabb helyiségeket újítottak fel a Németh László Gimnáziumban Pr. Pál Lászlóné Mqgdq, q kitüntetett napközis tanár ója 90 millió forintért, továbbá elkészült az akadálymentes közlekedést szolgáló rámpa és előlép- cső felújítása is 8 millió forintból. Két évvel ezelőtt további négy ütemben megvalósuló felújítási munkákról döntöttek a képviselők, ennek szellemében 2002-ben elvégeztették a tetőrekonstrukciót és a természettudományi tantermek korszerűsítésére 100 millió forintot költöttek. Tavaly a tantermek, irodák átépítésére 156 millió forintot, ez évben pedig újabb 252 millió forintot fordított modernizálásra az önkormányzat, a IV, befejező ütem jövőre készül el. A polgármester hozzátette: idén még hét kerületi oktatási intézmény felújítására 190 millió forintot biztosítottak. Az ősszel befejeződött modernizálás során átépítették a pince teljes területét, valamint gépészeti és elektromos felújításokra is sor került. Ezenkívül új konyhát, gazdasági udvart, melegítőkonyhát, ebédlőt alakítottak ki, valamint a tankonyhát és életviteli termet, a teaházat, a tornatermet, továbbá a kapcsolódó helyiségeket Nevelni csak szeretettel lehet Dr. Tóth József, a kerület polgár- mestere, országgyűlési képviselő október 26-án átadta a Németh László Gimnázium felújított könyvtárát, ebédlőjét, nyelvi termeit és az alagsori helyiségeit. A Fővárosi Önkormányzat által védettnek nyilvánított intézmény átépítésének III. ütemére több mint 250 millió forintot költött az ön- kormányzat. A polgármester beszédében kitért arra, hogy az iskola felújítása már 1999-ben megkezdődött, akkor a tornatermet és az úgynevezett kiszolgálóépület-szárnyat korszerűsítették 35 millióból, ezt követte a tanuszoda rekonstrukciMinden tanulónak önálló, zárható szekrénye van a megújult alagsorban Ebben a könyvtárban öröm olvasni is korszerűsítették. Részlegesen felújították a kerámiaműhelyt, a stúdiót a volt konyha-ebédlő területén, és 3 tantermet is létesítettek. A felsoroltak mellett elvégezték a könyvtár felújítását, és orvosi rendelőt, büfét alakítottak ki, ezeken kívül az aulában az udvari nyílászárókat is kicserélték. A felújításnál bár új, korszerű anyagokat használtak, ügyeltek arra, hogy a külső és a belső munkálatok során megtartsák az épület eredeti stílusát. Az épület- együttest ugyanis 1947-1949 között modernista stílusban építették a Bauhaus-iskolához tartozó, a funkcionalista építészet mellett elkötelezett Kozma Lajos tervei alapján - mesélt az iskola múltjáról a polgármester. Először általános, majd tizenkét évfolyamos iskola, később négy évfolyamos gimnázium működött az épületben. Öt évvel ezelőtt a korszerű követelményekhez igazítva újraindították a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzést. M. E.- Az ELTE Természettudományi Karán végeztem földrajz-geológia szakon. Ez 1957- ben volt, amikor Győrbe kellett volna mennem, ha ragaszkodom a középiskolához. Maradtam Pesten, és a XIII. kerületi Kilián György Általános Iskolában helyezkedtem el. Két év után átmentem az akkor épült Thälmann utcai iskolába. Huszonöt éves szép, szőke lány voltam, és nagyon ambiciózus. Volt bennem valami olyan tartás, ami miatt mindig volt tekintélyem a gyerekek előtt. Mindenesetre három évvel később igazgatóhelyettes lettem. Hát, mit mondjak: nem örültem az előléptetésemnek. Sose akartam vezető lenni. Később lehettem volna igazgató, de hívtak fővárosi földrajz-szakfelügyelőnek is. Az utóbbit választottam, hogy segíthessem a kollégáimat a földrajzoktatásban. Élveztem azt a munkát. Sokszor tartottam előadást arról, hogyan lehet a szemléltető eszközök komplex használatával tanítani a földrajzot, bemutatni a gyerekeknek, miként keletkezik a vulkán, hogyan búvik a sziklák alatt a búvópatak és milyen a gleccser szerkezete. Sajnos, a mai pedagógusoknak már aligha van lehetőségük szemléltetésre, mert ehhez a heti egy óra földrajz édeskevés. A szakfelügyelői munka mellett heti négy órában szerencsére taníthattam is. Nem véletlenül jöttem ide, ahol már akkor is nagyszerű munka folyt. Ma is az igényes nevelés és a nívós oktatás jellemző az iskolánkra. A napközit egy évvel nyugdíjba vonulásom előtt kezdtem, és azóta is csinálom.- Nem zavarja, hogy ezt a műfajt mintha kicsit lenéznék a szülők, sőt talán a pedagógusok is?- Én a kollégáimtól ezt soha nem tapasztaltam. Aki vérbeli pedagógus, azt ezen a poszton is Magdi néni szeretett tanítványai körében megbecsülik. Már benne vagyok a korban, de mondhatom: egész pedagógiai munkám során ez a legjobb, amit csinálhattam. A napközi a nevelés tárháza. Mindent, amit valaha is megtanultam, most van lehetőségem átadni. Érdekel az irodalom, a zene, a rajz és még sok minden, igyekszem a gyerekek szemét is felnyitni ezekre. Olyan könyveket ajánlok nekik, amikből megtudhatják, mi az emberség. El is olvassák ezeket, és azután sokat beszélgetünk. Ez azért is jó, mert úgy veszem észre, hogy otthon kevés idő jut az érzelmi, erkölcsi nevelésre. Nevelni csak szeretettel lehet. A szerete- tet ki is kell fejeznie nemcsak a szülőnek, hanem a pedagógusnak is, hogy a gyerek érezze: látjuk benne a jót. A napközi rangja a napközis tanáron is múlik, a szerepük nem lebecsülendő az oktatásban és a nevelésben. Talán az sem lenne haszontalan, ha az iskolák építésénél vagy felújításánál a tervezők egyszer megkérdeznének egy gyakorló pedagógust, milyen is legyen a jó felsős tanulószoba.
