XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)
2004-10-06 / 19. szám
4 2004. OKTÓBER 6. HírnökFotókiállítás a Városház Galérián Budapest XIII. kerület védett építészeti értékei Új tárlatot nyitott meg szeptember 23-án dr. Tóth József polgár- mester a polgármesteri hivatal Városház Galériáján. A Xin. kerület védett építészetei értékeinek fotóit tekinthetik meg az érdeklődők szeptember 23-tól október 13-ig (hétfőn 8-18 óra, kedden 8-16 óra, csütörtökön 8-16.30 és pénteken 8-14 óra között). A GlószAndrás fotóművész által készített képek több mint 50 világörökségi, műemléki és fővárosi védettséget élvező épületet mutatnak be. A megnyitón a polgármester elmondta: a XIII. kerületi önkormányzat kiállítása azzal a céllal jött létre, hogy felhívja a figyelmet a kerület védett építészeti értékeire. Vannak emberi, társadalmi, politikai értékeink, de ezek mellett sem feledkezhetünk meg kerületünk jelentős építészeti, történelmi alkotásairól.- Kiállításunkkal a már meglévő értékekre szeretnénk felhívni a lakosság figyelmét, és reméljük, hogy javaslataikkal, kezdeményezéseikkel újabb épületek kerülnek védelem alá - mondta dr. Tóth József a megnyitón. Kerületünkben a Jászai Mari tér, az Újpesti rakpart 1—3. számú épületek, illetve a Margit híd környéke élvez világörökségi védettséget. 17 kerületi épület van országos műemléki védettségi nyilvántartásban. Ezek közé tartoznak többek között a margitszigeti Premontrei templom és kolostorromjai, a Víztorony, a Palatínus Strandfürdő, a Sportuszoda, Váci úti, Szent István A tárlatmegnyitón Radó Gábor civil referens, Glósz András fotóművész, dr. Tóth József polgármester, Arató György főépítész körúti épületek, a fertőtlenítőintézet stb. 61 épület és 2 épületegyüttes fővárosi, illetve helyi védettségű. Ezek közé tartozik például az AnA Népszálló tornya - Dózsa György út 152. Fotó: GlószAndrás gyalkert Óvoda, a Németh László Gimnázium épülete, a Dózsa György úti iskola, a Népszálló, a Krayer- ház, a Phönix-ház, a Dráva utcai, Tisza utcai bérházak, a karmelita templom, a Szent István körút páros oldala a Jászai Mari tértől a Nyugati térig és a Szent István park környéke.- Az önkormányzat ezeknek az építészeti emlékeknek a megőrzésére 1994-2003 között 44 millió forint vissza nem térítendő és 120 millió forint kamatmentes kölcsönt biztosított - mondta a polgármester. (Schiller) Szikviztörtenetcm a vendéglátó-ipari múzeumban Szóóó-dát vegyenek! Sokak fülében cseng még a címben szereplő kiáltás, és emlékeznek a szódások triciklijeire, lovaira, a kitett és becsülettel kicserélt üvegekre, amelyekből élvezettel spricceltük a szódát poharunkba. Az elmúlt 175 évben nemzedékek sokasága, családok százezrei éltek meg e tisztes iparból. Nekik megélhetést, további millióknak felüdülést és örömöt, enyhülést és élvezetet nyújtott ez az ital. Mindennapjaink természetes társa lett, nem hiányzott az emberek asztaláról, akárcsak a kenyér és a tej. Vegyítettük borral és szörpökkel, hittünk és hiszünk gyógyító erejében, használjuk sütéshez-fő- zéshez, de még folttisztításhoz is. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum időszakos kiállításán október végéig „fogyasztható” a Szódavíz, egy magyar kultuszital című tárlat, ahol az „Ön pultja” elnevezéssel egy 1,5 méteres asztalon a gasztro-in- teraktivitás keretén belül mindenki kedve szerint kóstolgathat. A téma leginkább azokhoz az iparosokhoz áll közel, akik ma is ebből élnek. Büszkén és boldogan megszemlélhetik a szakmájuk múltját és jelenét idéző tárgyakat, gyönyörködhetnek a palackok, a gépek szépségében, s örömmel csodálkozhatnak rá, hogy milyen jelentőséggel is bírt (és bír ma is) ez az ital az emberek életében. A 175 éves évfordulóra készített Guiness-rekordot döntött szódásüveg és a népies fafaragással díszített kiállítási tárgy jól megfér egymás mellett - mindkettő azt hirdeti, hogy ennek az italnak, szakmának nemcsak múltja van, de jelene és jövője is. Hittünk és hiszünk a szódavíz gyógyító erejében A kiállítás október 31 -ig tekinthető meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1014 Budapest I., Fortuna utca 4.). Nyitva: szerdától péntekig 10-17 óráig, szombaton és vasárnap 10-18 óráig. Hétfőn, kedden zárva. Nem műemlék, de sokan kíváncsiak rá Lehel Csarnok kulturális örökség Immár hagyomány, hogy egy szeptemberi hétvégén az ország jeles épületeit értő vezetéssel tekinthetik meg az érdeklődők. A Kulturális Örökség Napjainak egyre nagyobb a sikere, egyre többen kíváncsiak az ilyenkor szakmai vezetéssel megtekinthető fővárosi és vidéki épületekre. Idén a Lehel Csarnok is felkerült a rangos listára, szervezett séta keretében lehetett megnézni a tervező építész, Rajk László vezetésével. Szeptember 18-án és 19-én 11 órakor kezdődött a vezetés. Szép számmal jelentek meg a kerület lakói, de más kerületekből is eljöttek. Aki itt vásárol, talán nem csodálkozik ezen, hiszen a Lehel piacként és csarnokként egyaránt a főváros egyik legkedveltebb bevásárlóhelye. A csarnoki sétán rövid visszatekintést hallhattunk a bevásár- lócsamokok építésének elveiről, történetéről, hazai múltjáról. Nem kisebb tehetség, mint Pecz Samu Társaihoz hasonlóan ez a piac is temető helyén született. Hajdani beosztását, útvonalait,alaprajzában a csarnok földszintje megőrizte. Bizony elmúltak azok az idők, amikor lovakat és teheneket is lehetett itt vásárolni. A templom mögötti dombon pedig telente az angyalföldi gyerekek szán- káztak. Európa legnagyobb vásárcsarnoka született meg itt 11 000 m2- en, a fesztávolság 5 méterrel múlja felül a Nyugati pályaudvarét. Szó volt a hajómotívumról, az alkalmazott színekről, majd lesétáltunk egy, a vásárlóktól elzárt részre, a raktárba. Itt messzemenően figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait, még a tömörített szeméttárolás is konténerekben, hűtve történik. Sokat foglalkozott Rajk László a parkolás megoldásával. Annak idején többen tiltakoztak a választott megoldás ellen, de ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy bevált. A parkolóhoz vezeA Lehel Csarnok is felkerült a listára foglalkozott a XIX. század nagy vásárcsarnokainak megalkotásaival. Ezek ma is részei a városképnek és mindennapi életünknek. Alapelvei napjainkban is irányadóak, tanácsait a Lehel Csarnok terveinél is tiszteletben tartották. Persze már a padlat nem lejt, ahogy ő tervezte a szállítás megkönnyítésére, hanem vízszintes, hiszen a szállítás motorizált. Megtudtuk, hogy már 1905- ben határozat született a piac helyén csarnok építéséről. Belépve a csarnokba, szó esett az elődről, a híres Lehel piacról. tő hidat privátnak kellett minősíteni, a könnyebb engedélyezés végett. A látogatók közül néhányan az órákat hiányolták, amelyek nemcsak a csarnokból, de még a környékéről is eltűntek. A tervező elmondta: három pályázat közül nyerte a megbízást. Az építkezés során sok nehézség volt, de az akadályok elhárultak és egyre jobban szereti művét. Kerületünk lakói is így vannak a Lehel Csarnokkal! Róbert Péter
