XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)
2004-09-08 / 17. szám
2004. SZEPTEMBER 8. Hírnök. Lakossági gombavizsgqlqt q Lehelen A fő szabály: ami gyanús, az mérgező! Javában tart a gombaszezon. Akik értenek hozzá, azt mondják, a hosz- szú tél, a csapadékos tavasz kifejezetten kedvezett a szunnyadó gombáknak, bőséges a termés. Egy jó szezon, ha eső is van, meleg is van, akár november közepéig is eltarthat. Hazánkban mintegy 3000(!) gombafaj terem. 500 az ehető, 80-100 az igazán ízletes, a fogyasztásra ajánlottak száma 40-50, de a piacokon csak 28 féle gomba neve szerepel az árusíthatók jegyzékén. Ugyancsak 80-100 a különböző fokon mérgező gombafajok száma, ebből 30 a súlyosan mérgező vagy halálos mérgű. mondják - az íze is kellemes. Hatását pedig igen alattomosan fejti ki. Az első fájdalmas gyomor- és bélgörcsök csak hat vagy még több óra múl va jelentkeznek, amikorra a méreg jó része már felszívódott. Csak rendkívül gyors orvosi beavatkozás adhat - némi - reményt a túlélésre... Legveszélyesebb gombánk közvetlen (halálos mérgű) rokona a fehér galóca. Nemcsak a lemezei, gallétja, bocskora, az egész gomba hófehér. A piros vagy narancssárga kala- pú, fehér pettyes légy ölő galóca. Magasabb fekvésű erdőkben nő töA Lehelen várják a gombászokat A gombászás bizony „veszélyes üzem”. Ha gombászni indulunk, először a mérgező gombákat kell megismernünk. Mindenekelőtt az első számú közellenségről, a gyilkos galócáról tanuljunk meg mindent. Ez a gomba májustól novemberig virul a lombos, főleg a tölgyes erdőkben, de a fenyvesekben is megterem. Minden évben ez a legtöbb tragédia okozója, pedig könnyű felismerni. Három igen jellegzetes ismérve van. Az első: közepes nagyságú, domború, fehér, piszkosfehér, esetleg zöldes-barnás, szabályos kalapja alsó részén a lemezek mindig fehérek és leszedés, eltűrés után is fehérek maradnak. A második: a tövénél duzzadt tönkjén a szintén fehér, el- állóan hüvelyes bocskora. A harmadik: a szárán, a kalap alatt jól látható, nagy, fehér, lelógó, fodros gallér. Az utóbbi kettő néha leszáradhat, vagy jellegtelen marad. A gyilkos galóca illata, sőt - akik ettek belőle és életben maradtak, megesen. Pettyei néha hiányozhatnak, lemeze, gallérja fehér, de nincs bocskora. A tönkje tövén gumó alakú, rücskös övvel díszített vastagodás látható. A fehér húsú párducgalóca kalapja barnás, fehér pettyei letöröl- hetők, jellegtelen a gallérja, a tövén párkányos peremű gumó nő. Mindkét gomba súlyosan mérgező, a görcsök mellett őrjöngést, látomásokat, bódultságot okozhatnak. A népnyelv ezért nevezi őket bolondgombának. A gombagyűjtés veszélyessége abból adódik, hogy csaknem valamennyi ehető gombának van egy vele összetéveszthető, mérgező hasonmása. A gyilkos galócát a zöld galambgombával, a fehér galócát a csiperkefélékkel, a „bolondgombákat” a császárgombával, bagoly - gombával keverik. A réteken szedhető finom csirkegomba vagy mezei szegfűgomba a súlyosan mérgező susulykákkal és a parlagi tölcsérgombával téveszthető össze. A szegfűgomba kicsi, Csak ellenőrzött gombát vegyünk barnás, okkeres színű, ritkás lemezű, sima kalappal, kellemes, fűszeres illattal. Szára szívós, nehezen szakítható. A hozzá sokban hasonló kerti susulykának rostos a kalapja, kúpos alakú, sűrű lemezei vannak és kellemetlen illatú. A téglavörös susulyka illata viszont nagyon kellemes. Kúpos kalapja kezdetben fehér, majd idővel egészen a téglavörösig pirosodik. Húsa puha, törékeny. A parlagi tölcsérgomba kisméretű, barnás- vagy szürkésfehér, sűrű, tönkre lefutó lemezekkel, a kalapja hullámos, a szára görbe. Súlyosan mérgező! Az életveszélyes redős papsapkához sajnos nagyon hasonlít az ízletes kucsmagomba. A nagy döggomba szerencsére szagával is elűzi a gombaszedőt, bár egyesek valóságos öngyilkos módon még ezt is begyűjtik. A csiperkével, a szürke tölcsérgombával keverik össze. Korhadéklakó faj a fenyőtőkegom- ba, kisméretű, többesével nő, sárgásbarna, tönkje fentről lefelé sötétedik. Gallérja jellegtelen. Életveszélyes! Könnyen összetéveszthető az ízletes tőkegombával, ennek a tönkjén gallérszerű pikkelyek is láthatók. A halált nem, csak enyhe mérgezést okozó világító tölcsérgombát sokan rókagombának nézik. Világosbarna molyhos kalapú a farkas- tinóru, tönkje hálósán recés, vöröses. A kesernyés tinóm kalapja világosabb, sárgásbamás, tönkje alul gyökérszerűen elvékonyodik. Mindkettőt az ehető vargányákkal tévesztik össze, amelyek pedig a legkeresettebb csemegegombák a lombos, ligetes erdőkben. Igen veszélyes a kistermetű vörhenyes őzlábgomba, többnyire kúpos kalapján rozsdás, okker színű pikkelyek vannak. Fehér húsa szedés után rózsaszínre válthat. Gyakran az ehető tarlógombával tévesztik össze. Ezért inkább annak a szedése sem ajánlatos. Tanuljuk meg a fő szabályt: minden gyanús gomba - mérgező! Számtalan „biztos” méregfelismerő módszerről hallani. Azonban jó, ha tudjuk: • Nem igaz, hogy a fedő nélkül főzött gombapörköltből elpárolog a méreg. Ezek nem illóolajok és jól tűrik a forrázást is, sőt, még lebomlásuk után is mérgeznek. • Nem igaz, hogy az eltört mérges gomba megfeketedik. Éppen a legmérgezőbb gyilkos galóca nem változtatja a színét. Az ezüstkanál sem feketedik meg a mérgezett pörkölt levében, de a hagyma, a petrezselyem sem. A rizs leve sem vörösödik meg. • Nem igaz, hogy a kalapos gyilkosokat nem kedvelik a férgek, a csigára, kukacokra ugyanis nem hat a méreg. • A sózás, szárítás sem méregtelenítő hatású. • Ha a macskánk, kutyánk nem eszi a próbaadagot, az sem túl mérvadó, mert ők eleve utálják a gombát. • A méreganyagot a gombák sejtjei hordozzák, ezért már a kosárba szedett mérges gomba darabkái is átvihetik mérgüket az ehető példányokra. Ezért van az, hogy ilyen esetben a gombaszakértőnek bemutatott zsákmányunk egészét meg kell semmisíteni. Magyarországon évente több százan esznek mérges gombát, mérgezik meg magukat. Szerencsére ezek 95-97 százaléka enyhe mérgezés. A gombás étel elfogyasztása után 1—4 órával jelentkező hasi fájdalmakkal, hasmenéssel, hányingerrel megússzák. Annál súlyosabb a mérgezés, minél később jelentkeznek a tünetek! Ha 10-12 óra múlva tapasztaljuk a tüneteket, gyomorgörcsökkel, lázzal kiegészülve, súlyos, életet veszélyeztető mérgezéssel állunk szemben. Azonnal forduljunk orvoshoz! Igen fontos, hogy az orvosban azonnal felmerüljön a gombamérgezés gyanúja, minden késedelem rontja a beteg túlélési esélyeit. A legsúlyosabb mérgezést a gyilkos galóca okozza. Ennek különlegessége, hogy a súlyos tünetek az első nap után enyhülnek, a jobbulás azonban átme neti, hiszen már megkezdődött : máj és a vese károsodása, amely az tán sárgasággal, véralvadási és vi zeletkiválasztási zavarokkal jár Bár az orvosok minden lehetséges elkövetnek, a gyilkosgalóca-mér- gezések 30-40 százaléka halálos! Ne bízzunk magunkban! Jó segítség a gombameghatározó könyv, sőt már CD-ROM-ról is tanulható a „szakma”. Azonban még a gyakorlott gombagyűjtők sem nélkülözhetik a tanult gombaszakértő tudását. A kirándulásról hazatérőben Budapesten, a hétvégeken és ünnepnapokon is ingyenesen vizsgálják át az erdőn-mezőn szedett gombákat. A gombavizsgálat helyszínei: Budán a XI. kerületi Fehérvári úti piac parkolójában, Pesten a zuglói Bosnyák téri piac mellett találhatjuk meg a gombaszakértőket reggel tíztől este hatig. (További felvilágosítást a 383-1593-as telefonszámon lehet kérni.) Hétköznap csaknem valamennyi fővárosi csarnokban - a Lehel Csarnokban is! -, piacon megtaláljuk a gombaszakértőket, akik az eladásra szánt gombák átvizsgálásán kívül nyitvatartási időben rendelkezésére állnak a hobbigombászóknak is. A Lehel Csarnokban hétfőtől péntekig 6-17 óráig, szombaton 6-13 óráig, vasárnap 6-12 óráig várja több gombaszakértő a gombászó- kat „zsákmányukkal”. Szelényi Zoltánná csoportvezető, piacfelügyelő már több évtizede a Lehel egyik gombaszakértője.-Az 1986 óta érvényes szakvizsgarendszer igen szigorú követelményeket állított a szakértői oklevelet megszerezni kívánók elé. Csak ezzel a vizsgával rendelkezők állíthatják ki az árusoknak az igazolást, miszerint gombáik veszélytelenek és fogyaszthatok. Az árusok köre kialakult, szinte mindenkit ismerünk közülük évek óta. Itt nem fordulhat elő, hogy valaki nem mutatja be az egész eladásra szánt készletét, és esetleg abban marad egy mérgező! Igen gyakoriak az árusítás közbeni ellenőrzések is. A másikfőgombaszabály: ellenőrizetlen helyen - utcán, aluljárókban, piacok környékén - soha ne vegyünk gombát. T.J.T. A szénanátha korunk egyik leggyakoribb és egyre hatalmasodó, öröklött hajlamon is alapuló allergiás betegsége. A népesség 15-20%-át érinti. Elsősorban a fiatal felnőttek és gyermekek szenvednek tőle. Önmagában nem okoz életveszélyes állapotot, de a mindennapi életvitelünket jelentősen korlátozza. Csökkenti a teljesítőképességet munkában és tanulásban egyaránt. Súlyosabb esetekben alvászavarhoz, kimerültséghez vezet. Tünetei a közönséges meghűléshez hasonlóak: hirtelen jelentkező, vízszerű orrfolyás láz nélkül, tüsszögési rohamokkal, szem- és torokviszketéssel kísérve. Leggyakoribb kiváltója a virágzó növények szabad szemmel nem látható virágpora. Szerencsére a virágos növények kis hányada okoz csak allergiát. Általában a kicsiny, jelentéktelen virágot nevelő, sok pollent termelő, szélporozta, nagy tömegben élő, elterjedt növények ezek. A leggyakoribb allergéntermelők a füvek, egyes gabonafajták (áprilistól júliusig virágoznak) és a gyomok. Ezek közül a parlagfű - júliustól késő őszig virágzik - a legelterjedtebb. Virágpora a legagresszívebb allergológiai szempontból. Az allergiás nátha Ha a pollenszezonban hirtelen kezdődő, banális megfázásnak indult tünetek két hét alatt nem múlnak el, érdemes fül-orr-gé- gészhez fordulni, hiszen az allergián kívül több gégészeti betegség is kiválthat hasonló tüneteket. Ennek tisztázására a gégész szakorvos a legalkalmasabb. A beteg alapos kikérdezése és szakvizsgálata után - ha a panaszok allergiás eredete valószínűsíthető - elvégzik a bőrtesztet. így lesz biztos a diagnózis és így ismerhetjük meg a panaszok leváltásáért felelős növényt, növénycsoportot. Áz allergiás tüneteket úgy szüntethetjük meg, ha kiküszöböljük életterünkből az allergént. Ez szénanátha esetén illuzórikus vágy csupán, de a pollennal való „találkozást” mérsékelhetjük, ha tudatosan kerüljük az allergénnel való érintkezést. Ä levegő virágpor-koncentrációja száraz, meleg, szeles időben a legnagyobb, ha esik az eső, megtisztul a levegő, mert a csapadék kimossa a pollent a légkörből. Pollenszezonban óvakodjunk a szabadtéri sportoktól (kirándulás, motorozás, labdarúgás stb.), kemény fizikai munkától is. Ne autózzunk nyitott ablakok mellett! Gyakran mossunk hajat, hiszen a pollenszemcsék ezrei tapadhatnak a hajon. Felvették a kesztyűt Szanyi Tibor országgyűlési képviselő felhívással fordult a kerület lakosaihoz. Arra kérte a XIII. kerületi polgárokat, hogy egy bármilyen kesztyűt felvéve együtt cselekedjenek. Mindenki húzza ki a közvetlen környezetében, az aszfalton is megtermő gyomot. A képviselő 2004. augusztus 7-én, szombaton délelőtt a Lehel Csarnok Bulcsú utcai oldalánál várta azokat, akik egy zacskónyi gyomot hoztak. Minden zacskó gyom egy gyümölcsöt ért.
