XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)
2004-07-07 / 13-14. szám
Ünnepelt diákok, kitüntetett tanárok Győztesek Gálája Új gépkocsik a bűnmegelőzéshez Az év pedagógusait és a tanulmányi versenyek győzteseit, illetve az őket felkészítő pedagógusokat köszöntötte a kerület polgár- mestere, dr. Tóth József és alpolgármestere, Holopné Schramek Kornélia. A polgármester megjegyezte: bárhová is kerüljenek a kerület iskoláiban végzett tanulók, reméli, jó szívvel emlékeznek majd arra az iskolára, ahol ismereteik alapjait szerezték meg. Az alpolgármester kezdeményezésére immár negyedik alkalommal határoz a szakmai zsűri az év pedagógusai kitüntetések odaítéléséről. A Berzeviczy Gizella Általános Iskolában megrendezett ünnepségen Bernhardtné Rácz Mária (Eötvös József Általános Iskola), László Anita (Gárdonyi Géza Általános Iskola), Varga Attila (Németh László Gimnázium), Benkó' Csilla (Hunyadi Mátyás Általános Iskola), Bana-dics Márta (Tömöri Pál Általános Iskola), Dobóné Tarai Éva (Kék Általános Iskola), dr. Hermann Pétemé (Futár Óvoda), Kokainé Balogh Katalin (8. Számú Napközi Otthonos Óvoda), Petschnerné Nádler Irén (Hegedűs Géza Általános Iskola), Tóth Margit (Pannónia Általános Iskola), Somvári Gabriella (Kassák Lajos Gimnázium), Scheuring Eszter (Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola) és Barna Krisztián (Prizma Általános Iskola) pedagógusoknak ítélték oda aZ elismerő kitüntetést. Az okleveleket Holopné Schramek Kornélia és Bellay László, a kerület díszpolgára, nyugalmazott iskolai igazgató adta át a kitüntetetteknek. A pedagógusnapoaköszöntöt- ték a Pedagógiai Szolgáltató Központ által meghirdetett tanulmányi versenyek győzteseit felkészítő pedagógusokat - óvodapedagógusokat, tanítókat, kórusvezetőket, tanárokat - is. A mintegy 90 győztes diák felkészülését 62 pedagógus segítette. Ünnepélyes keretek között adta át a XIII. Kerületi Rendőrkapitányságnak az Autóker Holding Rt. nevében EhudAmir elnök-vezérigazgató és a XIII. Kerületi Önkormányzat Közbiztonsági Közalapítványa azt a két Suzuki személygépkocsit, amelyek a július elsején munkába álló bűn- megelőzési különleges csoport munkáját segítik. Az ünnepségen részt vett dr. Tóth József polgármester és dr. Kiss Ernő dandártábornok, a kerületi rendőrkapitányság vezetője. A prózamondó verseny győztese, Fodor Fruzsina és tanára, Kovácsné Zentai Adrienn V Búcsú Sas Györgytől 1922-2004 Közel 10 évvel ezelőtt a sors, egy kerületi lap pályázatának felettébb racionális alakját öltve, úgy döntött, megajándékoz bennünket Veled. Ennek ajándék voltát korántsem sejtettük, kissé talán furcsának is tűnt a mi fiatal csapatunkban egy Aranytollas, nyugdíjasfőszerkesztő. Film Színház Muzsikás múltja és elismertsége alapján a szakma legjobbjai között jegyezték. Meg kell mondanom kedves pályatársak, nekem O volt a legjobb. Keveseknek adatott több szellem, humor, emberség és a szakma minden árnyalatából, fortélyából több ismeret. A klasszikus, régi generáció stílusában, maximális alapossággal és igényességgel készített lapot, sohasem hanyagolva a kultúra iránti életre szóló elkötelezettségét. Rendelkezett azzal az arányérzékkel, amely valamennyi nehéz döntési helyzetben a szakmailag teljesen korrekt és mégis elegáns megoldásokat eredményezte. Amikor elkészült az újság, mindig megengedett egy laza félmosolyt, és csak annyit mondott: hát, ezt is megcsináltuk. Minden évfolyamban kiharcolt valami jelentős újítást a Hírnök érdekében: nagyobb méret, még több kép, színes oldalak, nagyobb oldalszám, s mire mindez megvalósult - mindössze 9 év alatt -, akkor a terjesztés javítása lett a cél, mert neki mindig új célok kellettek. Ezt a lapot Sas György készítette az Olvasóknak, ő tette olvasmányossá, érdekessé, informatívvá. A legutóbbi számot is természetesen megcsinálta - egy ilyen főszerkesztő nem mehetett el úgy, hogy félbehagy valamit -, és a június 9-ei lap címoldalán ott mosolyog, mert átvehette a Budapest Főváros XIII. Kerületért díjat. Vitatkoztunk, szerettem volna, ha az őkitüntetése nagyobb hangsúlyt kap a lapban, de azt mondta: „ez nem helyénvaló, minden kitüntetettnek azonos felület dukál ”. 82 évet élt szikrázóan teljes szellemi frissességben úgy, hogy az egészségüggyel szinte csak akkor találkozott, ha írni kellett róla. Nem hagyott maga mögött befejezetlen mondatokat, és biztosan tudjuk, ellenségeket sem. Halljuk a hangját, amikor pénteken kellemes hétvégét kívánt (sosem mulasztotta el, hja ’ kérem, a stílus maga az ember). Jó pihenést főszerkesztő úr, jó pihenést Gyuri! L Machos Ferenc Hírnök jő, s pihegve - nem szól. Azazhogy - megvannak ilyenkor is az önvigasztaláshoz szükséges elkoptatott közhelyek: az élet megy tovább, nincsenek pótolhatatlan emberek (dehogyis nincsenek, épp itt a frissen fájó példa) - szól majd a Hírnök ezután is, de soha többé nem úgy, mint amikor a Sas gyűri üzenetét hozta. Négy éve teltek nappalaink egy fedél alatt, szellemi társbérletben pátyolgattuk gyermekeinket, Te a Hírnököt, én a Premiert. Jószomszédi volt a viszony az utolsó pillanatig, bár ha belegondolok, egyoldalú is, hiszen mindig én kopogtattam valamilyen kéréssel, az énfőztömhöz hiányzott kanálnyi liszt, cukor vagy csipetnyi só. Nem lehetett rosszkor benyitni Hozzád, pedig a csak egy név, csak egy dátum kezdetű dialógból rendre félórás traccs- parti kerekedett, végtelenül gazdag életpályád hozadékából jó szívvel juttattál másoknak is. így távozóban nemcsak a kért adatot pontosítottad, de gáláns gesztusként járt még ajándékba egy- egy aktuális történet: egy Jávor-sztori, egy Bilicsi-bonmot vagy egy Latinovits-legenda. Emlékszem, a Premier első számának megjelenésekor nagy bulit csaptunk, ott volt a szakma krémje, csupa „mindentudó bennfentes”. Volt egy játék, tévévetélkedőn többmilliós kérdés lehetett volna: ki ez a fotón látható, hason fekvő, pufók csecsemő? Egyetlen kéz lendült a magasba, tudom, most tiltakoznál, hogy leírjam, kié. A kép egyébként Gobbi Hildát ábrázolta. Aki már bizonnyal vár Rád a sajnos mind többet emlegetett égi társulatnál - a minap épp Horvai Pista indult utánatok. A gyász mindig az első pillanatban a legőszintébb: a döbbenet, az ismeretlen fájdalom, a távozónak szóló főhajtás. Utána már valójában önmagunkat sajnáljuk, bevallva, vagy anélkül „ leltározunk ”: kit és mit veszítettünk el. Drága Gyuri, félek, a holnapok tudatják majd igazán, hogy még annál is többet, mint most hisszük. Kárpáti Tamás
