XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)
2004-06-09 / 11-12. szám
10 2004. JÚNIUS 9. HírnökBeszélgetés dr. Vikér Andrással Könnyebb megelőzni, mint kezelni a problémákat 0 Vízöntő Színkör sikere is A színjátszás kiváló Dr. Vikár András gyermekorvos, gyermekpszichiáter, pszi- choterapeuta, a XIII. Kerületi Nevelési Tanácsadó igazgatója, 2004 szeptemberétől immár a második ciklusban vezeti majd a Pannónia utcai intézményt. Az előtte álló öt évben folytatni akarja annak a prevenciós hálónak a kialakítást, amely a gyermekekkel foglalkozó szakemberek együttműködésén alapszik, amely már a születés előtt észleli az esetleges problémákat, és a védőnő, a háziorvos, a bölcsődei gondozónő korai megfigyelésével időben tud segíteni szülőnek, gyereknek.- A Nevelési Tanácsadóhoz forduló gyerekek problémái általában nem az iskolás években keletkeznek. Munkánk eredményességének egyik alapfeltétele, hogy a segítségre szoruló gyerekek minél hamarabb kerüljenek hozzánk. Nagyon nagy kár elvesztegetni a kezdeti éveket - mondta Vikár András.- Szükség van arra a megelőző munkára, amely szakmai összefogáson alapul. Az a baj, hogy ma még a gyerekekkel foglalkozó hivatalok, intézmények, szervezetek egymás mellett dolgoznak. A bölcsőde az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz, illetve az önkormányzat egészségügyi osztályához, az óvoda, az iskola az Oktatási Minisztériumhoz, illetve az önkormányzat oktatási osztályához tartozik, külön szervezeti egység felügyeli a veszélyeztetett gyerekeket, és más szakember foglalkozik a szociális problémákkal küzdőkkel. Ebben a munkában részt vesznek a védőnők, a szociális munkások, a pedagógusok, az orvosok, az önkormányzati dolgozók, a civil szervezetek önkéntes segítői stb., de nincs, aki összehangolja a munkájukat. Nagyobb szakmai összefogásra lenne szükség. Egységes szervezet megteremtésére, ahol a védőnő, a gyerekorvos, a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szervezet ön- kormányzati és civil munkatársai együtt dolgoznának a gyermekek érdekében.- A pedagógiai és a szociális szféra összefogásával, a bajokra utaló jelek időbeni felismerésével és kezelésével megelőzhetők lennének a későbbi komoly magatartási, tanulási problémák - vallja Vikár András. - Meggyőződésem, hogy a „jó szemű” védőnő már a terhesgondozás alatt látja, hogy a kismamának szakmai segítségre van szüksége ahhoz, hogy bízzon magában, jó anya lesz. A segítség hiánya később sok gond forrása lehet.-A születéskori vizsgálat, a korai megfigyelés észreveszi a rizikót. Nagyon nagy felelősség terheli a védőnőt, a háziorvost, a bölcsődei gondozót, hogy időben felfigyeljenek azokra a jelenségekre, amelyek később megnehezítik a gyermekek beilleszkedését az óvodai, iskolai életbe, amelyek akadályozzák őket, hogy megfeleljenek az elvárt követelményeknek.-Azok a gyerekek, akiknél elmarad a prevenció - csak az óvodában, a nagycsoportban, illetve az iskolában észlelik a viselkedési, magatartási, tanulási problémákat -, kudarcot vallanak. Ilyenkor a szülőkkel együttműködve pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógypedagógus segít a problémák kezelésben.- A nevelési tanácsadóban 3-18 éves gyerekekkel foglalkozunk, de természetesen a 2 éves kisgyermek szülei is fordulhatnak segítségért, ha nevelési gondjaik vannak, és a fogadjuk a már nagykorú, de még iskolába járó fiatalokat is.- Mi végezzük a gyerekek iskolaérettségi vizsgálatát. Ezen a vizsgálaton minden olyan gyereknek kötelező részt vennie, aki nem járt óvodába. Minden évben körülbelül 160 nagycsoportos óvodást vizsgálunk meg, hogy egy gyerek se kerüljön úgy iskolába, hogy még nem érett az iskolai követelmények teljesítésére. Hétéves koráig minden gyermeket be kell iskolázni. A szakembereknek látniuk kell, hogy kinek van szüksége iskola-előkészítő, fejlesztő csoportra, logopédiai képzésre, ki az, aki eredményesen tud majd tanulni a kis létszámú osztályban, kinek van szüksége speciális foglalkozásra, ki az, aki, bár bizonyos fogyatékossággal rendelkezik, de integráltan, nagy létszámú osztályban is képes teljesíteni.- A kerületi nevelési tanácsadót évente 500-600 gyerek keresi fel. Ezeknek a gyerekeknek a napi gondjain kell segítenünk. Meggyőződésem, hogy ma nehezebb gyereknek lenni, mint mondjuk 15-20 évvel ezelőtt. A szülők elfoglaltabbak, sokan sokkal nehezebb anyagi, egzisztenciális körülmények között élnek, nem tudnak egyértelmű értékrendszert közvetíteni a gyerekek felé. A hozzánk forduló gye- j rekek egy részének elég, ha 3- I szór, 4-szer felkeresik a tanácsadót, és a szakember segítségével megtalálják a megoldást a ! problémájukra. De egyre több az olyan gyerek, aki súlyosabb problémával fordul segítségért, akinek terápiára van szüksége. Nehéz helyzetben vagyunk akkor, amikor szembesülünk a gyerek pszichés problémájával, de az alaphelyzeten nem tudunk változtatni, amikor a szülő nem bevonható a kezelésbe.- Ilyenkor még biztosabb vagyok abban, hogy szükség van a megelőzésre. Ha már évek óta működne az a bizonyos prevenciós háló, ha a szülőket még időben képezni lehetne, ha működnének baba-mama konzultációs központok, ha létezne tárcaközi egyeztetés, ha nem látványos beavatkozás, tűzoltás, de hosszú távú tervezés működne az egészségügy és az oktatás között, ha a környezet alkalmazkodna a gyerekhez, és nem a gyerektől várnánk el, hogy alkalmazkodjon környezetéhez, akkor a több boldog gyerekből több boldog felnőtt lenne. Schiffer Anna A Kerületi Napok keretében a Vízöntő Pinceklubban nagy sikerrel szerepelt a Vízöntő Színkör felnőtt-, illetve gyermekszínjátszó csoportja. Ennek kapcsán beszélgettünk Tósoki Anikó előadó- művésszel, a színkör vezetőjével.- Mindkét csoport - de főleg a felnőtteké — rutinos előadónak tűnt. Bizonyára nem ez az elsőfellépésük. Mikor alakultak meg, és kik a csoportok tagjai?- Jó három éve vagyunk együtt, és azóta a felnőttek és a gyerekek egyaránt rengeteget fejlődtek. Ami pedig a tagokat illeti, vannak köztük teljesen egészségesek, de olyanok is, akik számára a színjátszás, a mozgás, az önkifejezés, a beszéd kiváló terápiának bizonyul. Ezek segítenek, hogy leküzdjék gátlásaikat, szorongásaikat, depressziójukat vagy más pszichés problémáikat. Az ő együttműködésük jó példa arra, milyen fontos egymás elfogadása, segítése. Számukra meg a külvilágnak is bizonyítja, hogy a játék gyógyít.-A gyerekcsoportban már majdnem felnőttek is helyet kaptak, a felnőttek pedig egytől egyig fiatalok.- A kicsik között van első osztályos és tizenhat éves is. A felnőttek között a legidősebb sem több mint harminc. Véletlenül alakult így. Pedig nincs korhatár, és nagyon szívesen látnánk idősebbeket is. Ami pedig a csoportok összetételét illeti, a nagyokhoz jár jogász, hamarosan végző orvos és „csak” érettségizett is. Nem jelent gondot sem a végzettségük, sem az egészségi állapotuk közötti különbség. A gondolatokat ébresztő és felkavaró zenehallgatás, a sok beszélgetés mindannyiuk számára gyógyszerként hat.- Mind a gyerekek, mind pedig a felnőttek előadásából nyilvánvaló volt, hogy egyrészt sok verset ismernek, másrészt nagyon w jól tudnak rögtönözni. >^" Tósoki Anikó, a színkör vezetője instruál Pályázati felhívás az Angyalföldi József Attila Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete (1139 Budapest, Béke tér 1.) pályázatot hirdet az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ (1131 Budapest, József Attila tér 4.) igazgatói állásának betöltésére. Tudnivalók A vezetői állást szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal lehet megpályázni, vezetői gyakorlat előnyt jelent. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít bele a közalkalmazotti jogviszony 30 napot meghaladó szüneteltetésének időtartama (fizetés nélküli szabadság, gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb.). A vezetői megbízás 2004. október 1-jétől 5 évre szól. A pályázatnak tartalmaznia kell a legfontosabb személyi adatokat, részletes szakmai önéletrajzot, melyből a szakmai gyakorlat időtartama kiderül, az intézmény vezetésére vonatkozó progBemutatjuk dr. Bárdos Pált Szerkesztőségünk új sorozatot indít. Bemutatjuk azokat a kerületi lakosokat, akik figyelnek kerületünk életére, akik közérdekű megjegyzéseikkel a mi mindennapjainkat bosszantó visszásságokra hívják fel a figyelmet. Legutolsó számunkban olvashatták dr. Bárdos Pál (59) olvasói levelét, amelyben a Lehel Csarnok és környékének kivitelezési munkái miatt „zsörtölődött”.- Nem vagyok grafomán, de nehezen tudok szó nélkül elmenni a polgárpukkasztó dolgok mellett. Amikor azt látom, hogy a lakásom előtt készülő útburkolatnál a csatornafedél síkja alacsonyabb az útburkolatnál, szólok az ott dolgozóknak, hogy miért „gyártják” előre a kátyút? Nem is értik, hogy egy „civil” miért szól bele a munkájukba. És marad a rossz minőségű munka. De ebből én nem azt a következtetést vonom le, hogy nem szólók, ha valami bántja a szemem. Meggyőződésem, hogy odafigyeléssel csökkenteni lehet az emberek környezetében jelentkező mindennapi bosszúságokat - mondta olvasónk, aki nem először tette szóvá lapunkon keresztül a környezetében jelentke-