XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)

2004-06-09 / 11-12. szám

10 2004. JÚNIUS 9. Hírnök­Beszélgetés dr. Vikér Andrással Könnyebb megelőzni, mint kezelni a problémákat 0 Vízöntő Színkör sikere is A színjátszás kiváló Dr. Vikár András gyermekor­vos, gyermekpszichiáter, pszi- choterapeuta, a XIII. Kerületi Ne­velési Tanácsadó igazgatója, 2004 szeptemberétől immár a má­sodik ciklusban vezeti majd a Pannónia utcai intézményt. Az előtte álló öt évben folytat­ni akarja annak a prevenciós háló­nak a kialakítást, amely a gyerme­kekkel foglalkozó szakemberek együttműködésén alapszik, amely már a születés előtt észleli az esetleges problémákat, és a vé­dőnő, a háziorvos, a bölcsődei gondozónő korai megfigyelésé­vel időben tud segíteni szülőnek, gyereknek.- A Nevelési Tanácsadóhoz forduló gyerekek problémái álta­lában nem az iskolás években ke­letkeznek. Munkánk eredmé­nyességének egyik alapfeltétele, hogy a segítségre szoruló gyere­kek minél hamarabb kerüljenek hozzánk. Nagyon nagy kár el­vesztegetni a kezdeti éveket - mondta Vikár András.- Szükség van arra a megelőző munkára, amely szakmai össze­fogáson alapul. Az a baj, hogy ma még a gyerekekkel foglalkozó hi­vatalok, intézmények, szerveze­tek egymás mellett dolgoznak. A bölcsőde az Egészségügyi, Szo­ciális és Családügyi Miniszté­riumhoz, illetve az önkormányzat egészségügyi osztályához, az óvoda, az iskola az Oktatási Mi­nisztériumhoz, illetve az önkor­mányzat oktatási osztályához tar­tozik, külön szervezeti egység fel­ügyeli a veszélyeztetett gyereke­ket, és más szakember foglalko­zik a szociális problémákkal küz­dőkkel. Ebben a munkában részt vesznek a védőnők, a szociális munkások, a pedagógusok, az or­vosok, az önkormányzati dolgo­zók, a civil szervezetek önkéntes segítői stb., de nincs, aki össze­hangolja a munkájukat. Nagyobb szakmai összefogásra lenne szük­ség. Egységes szervezet megte­remtésére, ahol a védőnő, a gye­rekorvos, a gyermekjóléti szolgá­lat, a családsegítő szervezet ön- kormányzati és civil munkatársai együtt dolgoznának a gyermekek érdekében.- A pedagógiai és a szociális szféra összefogásával, a bajokra utaló jelek időbeni felismerésével és kezelésével megelőzhetők len­nének a későbbi komoly magatar­tási, tanulási problémák - vallja Vikár András. - Meggyőződé­sem, hogy a „jó szemű” védőnő már a terhesgondozás alatt látja, hogy a kismamának szakmai se­gítségre van szüksége ahhoz, hogy bízzon magában, jó anya lesz. A segítség hiánya később sok gond forrása lehet.-A születéskori vizsgálat, a ko­rai megfigyelés észreveszi a rizi­kót. Nagyon nagy felelősség ter­heli a védőnőt, a háziorvost, a böl­csődei gondozót, hogy időben fel­figyeljenek azokra a jelenségek­re, amelyek később megnehezítik a gyermekek beilleszkedését az óvodai, iskolai életbe, amelyek akadályozzák őket, hogy megfe­leljenek az elvárt követelmények­nek.-Azok a gyerekek, akiknél el­marad a prevenció - csak az óvo­dában, a nagycsoportban, illetve az iskolában észlelik a viselkedé­si, magatartási, tanulási problé­mákat -, kudarcot vallanak. Ilyen­kor a szülőkkel együttműködve pszichológus, fejlesztő pedagó­gus, logopédus, gyógypedagógus segít a problémák kezelésben.- A nevelési tanácsadóban 3-18 éves gyerekekkel foglalko­zunk, de természetesen a 2 éves kisgyermek szülei is fordulhatnak segítségért, ha nevelési gondjaik vannak, és a fogadjuk a már nagy­korú, de még iskolába járó fiata­lokat is.- Mi végezzük a gyerekek is­kolaérettségi vizsgálatát. Ezen a vizsgálaton minden olyan gyerek­nek kötelező részt vennie, aki nem járt óvodába. Minden évben kö­rülbelül 160 nagycsoportos óvo­dást vizsgálunk meg, hogy egy gyerek se kerüljön úgy iskolába, hogy még nem érett az iskolai kö­vetelmények teljesítésére. Hét­éves koráig minden gyermeket be kell iskolázni. A szakembereknek látniuk kell, hogy kinek van szük­sége iskola-előkészítő, fejlesztő csoportra, logopédiai képzésre, ki az, aki eredményesen tud majd ta­nulni a kis létszámú osztályban, kinek van szüksége speciális fog­lalkozásra, ki az, aki, bár bizonyos fogyatékossággal rendelkezik, de integráltan, nagy létszámú osz­tályban is képes teljesíteni.- A kerületi nevelési tanács­adót évente 500-600 gyerek ke­resi fel. Ezeknek a gyerekeknek a napi gondjain kell segítenünk. Meggyőződésem, hogy ma ne­hezebb gyereknek lenni, mint mondjuk 15-20 évvel ezelőtt. A szülők elfoglaltabbak, sokan sokkal nehezebb anyagi, egzisz­tenciális körülmények között él­nek, nem tudnak egyértelmű ér­tékrendszert közvetíteni a gyere­kek felé. A hozzánk forduló gye- j rekek egy részének elég, ha 3- I szór, 4-szer felkeresik a tanács­adót, és a szakember segítségé­vel megtalálják a megoldást a ! problémájukra. De egyre több az olyan gyerek, aki súlyosabb problémával fordul segítségért, akinek terápiára van szüksége. Nehéz helyzetben vagyunk ak­kor, amikor szembesülünk a gye­rek pszichés problémájával, de az alaphelyzeten nem tudunk változtatni, amikor a szülő nem bevonható a kezelésbe.- Ilyenkor még biztosabb va­gyok abban, hogy szükség van a megelőzésre. Ha már évek óta működne az a bizonyos prevenci­ós háló, ha a szülőket még időben képezni lehetne, ha működnének baba-mama konzultációs köz­pontok, ha létezne tárcaközi egyeztetés, ha nem látványos be­avatkozás, tűzoltás, de hosszú tá­vú tervezés működne az egész­ségügy és az oktatás között, ha a környezet alkalmazkodna a gye­rekhez, és nem a gyerektől vár­nánk el, hogy alkalmazkodjon környezetéhez, akkor a több bol­dog gyerekből több boldog felnőtt lenne. Schiffer Anna A Kerületi Napok keretében a Vízöntő Pinceklubban nagy si­kerrel szerepelt a Vízöntő Színkör felnőtt-, illetve gyermekszínját­szó csoportja. Ennek kapcsán be­szélgettünk Tósoki Anikó előadó- művésszel, a színkör vezetőjével.- Mindkét csoport - de főleg a felnőtteké — rutinos előadónak tűnt. Bizonyára nem ez az elsőfel­lépésük. Mikor alakultak meg, és kik a csoportok tagjai?- Jó három éve vagyunk együtt, és azóta a felnőttek és a gyerekek egyaránt rengeteget fejlődtek. Ami pedig a tagokat illeti, vannak köztük teljesen egészségesek, de olyanok is, akik számára a szín­játszás, a mozgás, az önkifejezés, a beszéd kiváló terápiá­nak bizonyul. Ezek se­gítenek, hogy leküzdjék gátlásaikat, szorongása­ikat, depressziójukat vagy más pszichés prob­lémáikat. Az ő együtt­működésük jó példa ar­ra, milyen fontos egy­más elfogadása, segíté­se. Számukra meg a kül­világnak is bizonyítja, hogy a játék gyógyít.-A gyerekcsoportban már majdnem felnőttek is helyet kaptak, a fel­nőttek pedig egytől egyig fiatalok.- A kicsik között van első osztályos és tizen­hat éves is. A felnőttek között a legidősebb sem több mint harminc. Véletlenül alakult így. Pedig nincs korhatár, és nagyon szívesen látnánk idősebbeket is. Ami pedig a csoportok összetétel­ét illeti, a nagyokhoz jár jogász, hamarosan végző orvos és „csak” érettségizett is. Nem jelent gon­dot sem a végzettségük, sem az egészségi állapotuk közötti kü­lönbség. A gondolatokat ébresztő és felkavaró zenehallgatás, a sok beszélgetés mindannyiuk számá­ra gyógyszerként hat.- Mind a gyerekek, mind pedig a felnőttek előadásából nyilvánva­ló volt, hogy egyrészt sok verset is­mernek, másrészt nagyon w jól tudnak rögtönözni. >^" Tósoki Anikó, a színkör vezetője instruál Pályázati felhívás az Angyalföldi József Attila Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzatának Képviselő­testülete (1139 Budapest, Béke tér 1.) pályázatot hirdet az Angyalföl­di József Attila Művelődési Központ (1131 Budapest, József Attila tér 4.) igazgatói állásának betöltésére. Tudnivalók A vezetői állást szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal lehet megpályázni, vezetői gyakorlat előnyt jelent. A szakmai gyakorlat időtartamába nem szá­mít bele a közalkalmazotti jogviszony 30 napot meghaladó szünetel­tetésének időtartama (fizetés nélküli szabadság, gyes, gyed, sorkato­nai szolgálat stb.). A vezetői megbízás 2004. október 1-jétől 5 évre szól. A pályázatnak tartalmaznia kell a legfontosabb személyi adatokat, részletes szakmai önéletrajzot, melyből a szakmai gyakorlat időtartama kiderül, az intézmény vezetésére vonatkozó prog­Bemutatjuk dr. Bárdos Pált Szerkesztőségünk új soroza­tot indít. Bemutatjuk azokat a kerületi lakosokat, akik fi­gyelnek kerületünk életére, akik közérdekű megjegyzé­seikkel a mi mindennapjain­kat bosszantó visszásságokra hívják fel a figyelmet. Legutolsó számunkban olvas­hatták dr. Bárdos Pál (59) olvasói levelét, amelyben a Lehel Csar­nok és környékének kivitelezési munkái miatt „zsörtölődött”.- Nem vagyok grafomán, de ne­hezen tudok szó nélkül elmenni a polgárpukkasztó dolgok mellett. Amikor azt látom, hogy a lakásom előtt készülő útburkolatnál a csa­tornafedél síkja alacsonyabb az út­burkolatnál, szólok az ott dolgo­zóknak, hogy miért „gyártják” elő­re a kátyút? Nem is értik, hogy egy „civil” miért szól bele a munkájuk­ba. És marad a rossz minőségű munka. De ebből én nem azt a kö­vetkeztetést vonom le, hogy nem szólók, ha valami bántja a szemem. Meggyőződésem, hogy odafigye­léssel csökkenteni lehet az embe­rek környezetében jelentkező min­dennapi bosszúságokat - mondta olvasónk, aki nem először tette szóvá lapunkon keresztül a környezetében jelentke-

Next

/
Thumbnails
Contents