XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)

2004-05-05 / 9. szám

-Hírnök 2004. MÁJUS 5. 13 A Pozsonyi út középső részén található a szépen kialakított, „ba­rátságos” Szent István Borszak- üzlet. Az üzletbe belépve szembe­tűnik, hogy nemcsak a borok kö­zül válogathat a vásárló, hanem a különböző borászathoz kapcsoló­dó szakkönyvekben is kedvére la­pozgathat.- Szüleimtől „örökletes beteg­séget”, a boros szakma szeretetét örököltem - mutatkozik be Vitkóczi István, az üzlet tulajdo­nosa, aki Tokajban, a szó szoros értelemben egy borospincében született. Sokan úgy jönnek be a boltba, hogy nincs elképzelésük a vásá­rolni kívánt bor fajtájáról, hanem egy bizonyos ételhez szeretnének italt vásárolni. Előfordul az is, hogy születésnapra, névnapra, egyéb ünnepre vennének bort és kikérik az eladó tanácsát. Ilyen­kor az eladó megkérdezi, hogy nőnek vagy férfinak viszi-e a bort, hány éves az illető és hol született, ugyanis nyilván azt a borvidéket és annak a borát kedveli, amelyik hogy a magyarországi borászat nehéz helyzetbe kerül a csatlako­zás után, hiszen nagyon sok jó mi­nőségű italt hoznak majd be hoz­zánk, amelyek lényegesen ol­csóbbak lesznek, mint az itthon termeltek. Az államnak a marke­tingmunkához kellene pénzt ad­nia, hogy külföldön is népszerű­síthetnék a hazai borokat. így ha­zánknak lehetősége lenne leg­alább annyi árut eladni, mint amennyit behoz külföldről. Pél­dául a magyar tokaji aszú kurió­zum, sehol máshol nem tudják így elkészíteni. A marketinggel kül­földön is ismertté tehető többek között az aszú gyógyító hatása.- Egyre többen keresik a jó bo­rokat, egyre több fiatal értelmisé­gijön vásárolni, és nem sajnálják a borra a pénzt. Külön kérik, hogy jót és különlegeset adjunk nekik. Sokáig azt hittem, hogy a bor irán­ti érdeklődés az idősebb korban kezdődik, de kiderült, hogy téved­tem. M.E. Magyar borok „nagykövetsége ” a Szent István parknál borvidékhez kapcsolódik a születési helye. Az is előfor­dul, hogy valaki befektetés céljából szeretne italt vásá­rolni, ebben is segítenek az üzletben. A tulajdonos üzleti „filo­zófiája”, hogy a Magyaror­szágon fellelhető 22 borvidék mindegyikéből legyen egy- egy kiváló ital az üzletben. A borvidékeken élő családok közül kiválaszt egyet és bor- kóstoltatás keretében bemu­tatja a termelő italát az érdeklő­dőknek.- Folyamatosan kutatom, kere­sem azokat a termelőket, akiket még nem ismer a vásárlóközön­ség, akik még nemrég kezdtek önálló vállalkozásba. Nagyon sok olyan borász van, akinek nincs elegendő tőkéje ahhoz, hogy megismertesse magát. Vélemé­nyem szerint igazán jó bort csalá­di közösségekben lehet elkészíte­ni. Nagyipari módszerekkel, a tra­díciók elhagyásával nem lehet jó italt előállítani. A kóstolóknak abban is igen nagy szerepük van, hogy az eset­leges csomagolási hibákkal vagy a borral kapcsolatos észrevételek eljussanak a termelőhöz, így vál­toztathat ezeken. Ma már ugyanis csak az árakkal nem lehet becsa­logatni a vásárlókat az üzletbe, a minőség is egyre fontosabb. Ezt az is bizonyítja, hogy egyre több a visszatérő vásárló vagy az olyan vevő, aki már hallott az üzletről és eljön megnézni a minőségi vá­lasztékot. Arra a kérdésre, hogy az unió­hoz történő csatlakozás után ho­gyan változhat a borpiac, Vitkóczi István elmondja: hazánkban a családi borászatok a rendszervál­tozás idején alakultak, és az eltelt 14 év nagyon kevés volt arra, hogy ezek a vállalkozások tőke­erőssé váljanak. Rengeteget dol­goznak, nagyon sok szép bort készítenek, de igen drágán. Hazánkban egy üveg bor elő­állítása viszonylag sokba ke­rül, szemben a nyugat-euró­pai termelőkkel, akik 40-50 éves tradíciókkal rendelkez­nek, így nyilván olcsóbban termelik meg ugyanazt az egy üveg bort. Az unióban jelen­leg túltermelés mutatkozik a borokból, éppen ezért várha­tóan a megtermelt italokat ol­csón fogják kínálni hazánk­ban. Nagyon jók ezek a borok - teszi hozzá - és ezekre kíváncsi lesz a magyar borászszakma is. Akik pedig már hozzászoktak a tömegborokhoz, azok az ár miatt veszik majd meg.- Az elmondottak alapján félő - vélekedik Vitkóczi István -, Egy..Qurokonform " kisvállalkozás Fotóból emlékérem- Az Európai Unióval mi csak nyerhetünk. Már eddig is tapasz­taltuk, hogy egy új ötlet, a világon eddig még nem alkalmazott tech­nikai megoldás előtt kinyíltak az ottani ajtók. Reméljük, hogy az uniós innovációs környezet az öt­letünk továbbfejlesztésére is sok­kal több lehetőséget ad majd szá­munkra, mindenesetre többet, mint amennyit eddig itthon kaptunk. Herczeg Péter egy méretére nézve nem túl nagy vállalkozás résztvevőjeként adott hangot bi­zakodásának, hogy most már mint „uniós polgár” gondolkod­hat cégük sorsának jobbra fordu­lásáról. Állítja, hogy minden esé­lyük megvan rá.- A Fotóplakett Kft. jómagam, Farkas Dániel és Szabó Lóránt ál­tal közösen kidolgozott, kettő már elfogadott és egy elfogadás alatt álló nemzetközi szabadalomra alapozta a tevékenységét. Leegyszerűsítve próbálja elma­gyarázni, tulajdonképpen mit is csinálnak. Képesek arra, hogy fényképből térbeli alakzatot, mondjuk egy „domborképet” áb­rázoló plakettet állítsanak elő szá­mítógépes szoftver segítségével. A terméket nevezhetjük „fotószo­bornak”, a rendszer végső soron alkalmas akár egy portré, mellszo­bor létrehozására is. Ehhez termé­szetesen több felvétel szükséges, különböző szögekből. A kidolgozott teljes elmélettől a gyakorlati kidolgozásig készen áll a rendszerük, a megfelelő techno­lógiai háttérrel együtt. A szellemi értéket „kézzelfoghatóvá” a szá­mítógépes csúcstechnológia teszi, a megfelelő öntőforma kialakítása után persze már a hagyományos kézművesség veszi át a szerepet. Megfelelő szakember végzi az ön­tést, cizellálást, antikolást - ősi, több ezer éves, mondjuk föníciai ha­gyományokat követ­ve. A magyar szak­munkásképzésnek szerencsére még ma is léteznek azok az unióban is megőr­zendő értékei, ame­lyekre nyugodtan tá­maszkodhat egy ilyen magukfajta kis­vállalkozás. Lézertechnikával egyébként már kísérleteztek mások is, de egyszerű hagyományos fotóból (a legjobb még talán egy tónusos fe­kete-fehér kép) ők dolgoztak elő­ször. Május első napjaiban a BNV területén rendezett Géniusz-kiál­lításon is bemutathatták a már gyártási rendszerbe foglalt talál­mányaikat. Termékeikkel eddig jórészt az úgynevezett kegyeleti emlékek területén arattak sikert. A síremlékekre helyezett, szitá­zott módszerrel készített porce­lánfotó helyett ők bronz dombor­művet, plakettet ajánlanak, időtállóbbat és talán esztétikusab- bat is az említettnél.- Bár, ha arra van igény, mi is tudunk porcelán domborművet készíteni, megvannak hozzá se­gítségül a megfelelő herendi kap­csolataink. De öntöttük már pla­kettet üvegből is. Sőt a technoló­gia alkalmas arra is, hogy egy megfelelő marógépet irányítva a számítógép nemes fából formálja ki a domborművet. A számítógépes fotószobor, domborképmás persze nemcsak kegyeleti emlékként jelenhet meg. Volt már megrendelésük egy-egy nagyobb rendezvény em­lékplakettjeinek sorozatgyártá­sára, vagy például intézmények, önkormányzatok domborcímere- inek elkészítésére is. De a porce­lán plakett arcképekből összeállí­tott érettségi tabló sem számított mindennapinak. Herczeg Péter megjegyezte, az általuk készített plakett, „gépszo­bor”, bár nem igazán különböz­tethető meg egy szobrászművész alkotásától, mégiscsak mestersé­ges „műtárgy”. Nem is akar a mű­alkotás helyébe lépni, más a funk­ciója. A fénykép és a festmény vi­szonyához hasonlíthatóan. Vagy ahogy a reprodukció sem öli meg a festészetet, ők sem jelentenek konkurenciát a szobrászoknak. Az említett fej­lesztési elképzelé­sek között az is szerepel, hogy el­tűnt, elveszett, már az eredeti öntőfor­májukban sem lé­tező szobrok, mű­alkotások újraal­kotása is lehetővé váljon. Persze ha legalább néhány fotó, rajz még megmaradt róla. A Fotóplakett Kft. tehát biza­kodva lép az Európai Unióba. (Már az EU-s adószámuk is meg­van.) Németországi, hollandiai kapcsolataikra már építhetnek, de több más európai országból is megkeresték őket az interneten. (Címeik: www.fotoplaket.com, vagy valentinnak.fw.hu) Sőt már eljutottak a tengeren túlra is, sze­repelnek az USA vállalkozói „Kék Könyvében”, mint az Ame­rikai Temetkezési Szövetség be­jegyzett alvállalkozói. Remélik, hogy a hazai lehető­ségeik is bővülnek, az itthon meg­célozható uniós pályázatokkal például. Itthon is, kint is előnyt je­lenthet, hogy rendelkeznek a tel­jes technológiai sorral, az ötlettől a gyártásig. A közeljövőben a marketing- tevékenységet szeretnék erősíte­ni, ennek az egyik fő állomása le­het (az ideiglenes után) egy meg­felelő iroda és bemutatóterem ki­alakítása.- A családom a XIX. század elejétől itt él, én is itt születtem, tanultam, dolgoztam Angyalföl­dön - mondja Herczeg Péter -, szeretném ha a cégünk is itt tele­pedne le véglegesen. Nem titkolt elképzelésünk, hogy a Lehel Csarnokkal szemben, a volt tele­fonközpont épületében találjunk magunknak helyet a már odaköl­tözött számos vállalkozás mellett. Az „irányított” fejlesztések­ben, a lehetséges alkalmazási te­rületek bővítésében, a kapacitá­sok növelésében látják a jövőjü­ket. Számos ajánlatot kaptak már, nem kevés pénzt ígérve, hogy megveszik tőlük a szabadalmai­kat. Habár a kft., mint a kezdő vál­lalkozások általában, eddig csak vitte a pénzt, a szabadalmakat nem adják el. Herczeg Péter szívesen mesélt volna még tovább az érdekes, kü­lönleges és - úgy tűnik - valóban „eurokonform” vállalkozásukról, de hát egy újságcikk terjedelme mégiscsak véges. Az érdeklődők­nek azonban készséggel ad továb­bi információkat a cégről a 06 (30) 914-8360-as vagy a 06 (70) 204- 9180-as telefonszámokon. Török J. Tibor Egy portré „átalakulása” éremmé

Next

/
Thumbnails
Contents