XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)

2004-04-07 / 7. szám

6 2004. ÁPRILIS 7. Nomen est omen Kevin igen, Hapci nem- A kerületünkben született gyermekek anyakönyvezése ak­kor is nálunk történik, ha a szülei lakhelye másutt van. Mint ahogy a más kerület kórházában szüle­tett, amúgy XIII. kerületi „illető­ségű” gyermeknek a születési he­lye is az a másik kerület lesz. Ta­valy 1900 gyermeket anyaköny­veztek kerületünk anyakönyvi hi­vatalában - tudtuk meg Schmidt Józsefnétől, az anyakönyvi cso­port vezetőjétől. Arra a kérdésünkre, hogy mos­tanában milyen nevet kapnak az újszülöttek, már Glembáné Sze- csődi Margit, a csoport munkatár­sa válaszolt.- Vannak észlelhető névadási divathullámok, meglehetősen ki­számíthatatlan azonban, hogy mi­től és milyen mértékben válik kedvenccé egy-egy utónév és mi­től szorul hátérbe egy másik. Most hirtelen csak a mai nap „hozadé- kából” tudnék idézni. A kislányok között volt például Anna, Klára, Zsófia, Bianka, Flóra, Dorina, a kisfiúk között pedig Sándor, Kop­pány, Attila, Márk, Martin és Zsombor. A Magyarországon tízezernél többször előforduló utónevek kö­zött 89 női és 62 férfinév szerepel a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hiva­tal adatbázisában. Mintegy 3,8 millió hölgyet azonban csupán tízféle névvel anyakönyveztek. „Hagyomá­nyos” első vagy második kereszt-, illetve utónevet ugyan ma keve­sebben adnak csemetéiknek, mégis háromnegyedmillió Mária, több mint félmillió Erzsébet, több száz ezer Ilona, Anna, Katalin és Margit él közöttünk. Az első tíz­ben található még a Julianna, Éva, Zsuzsanna és Rozália. (Az újabb keletű névadási szokásokat jelzi, hogy tízezres nagyságrenddel for­dul elő a Kitti, Nikoletta, Enikő, Renáta és az Alexandra is.) A férfiaknál is hasonló a hely­zet. 3,6 milliónyian osztoznak a tíz leggyakoribb néven. Egyen­ként félmilliónál is többen kapták a József, István, János nevet, kö­zel ennyien a Lászlót, három-há- romszázezres a Ferencek, Sándo­rok hada. Zoltán, Lajos, Imre és Gábor tartozik még az első tízbe. (Az újabban divatos nevek közül már gyakorinak számít a Bence, Márk, Dávid, Máté, Gergő és a Roland.) Egy 1982-es törvényerejű ren­delet szerint csak a Magyar utó­névkönyvbe felvett, elfogadott ne­veket adományozhatjuk gyerme­künknek - gond nélküL (Nem vo­natkozik a rendelet a Magyaror­szágon élő nemzetiségiekre vagy a nem magyar állampolgárságú­akra. A kisebbségekhez tartozó családok gyermekeik számára más - vélhetően a saját nemzeti, etnikai hagyományukhoz igazo­dó - utónevet is választhatnak.) Ha mégsem találnánk az 1971-es első kiadás óta fo­lyamatosan bővülő névtár­ban nekünk tetszőt, kérelem­mel fordulhatunk az illetékes hatósághoz. (Ma egyébként már több mint 2600 név sze­repel a választékban, benne tíz százalékkal több női név, mint férfi.) Szabály, hogy a gyermek legfeljebb két utónevet kap­hat. A nemének megfelelőt. Ezt azért érdemes hangsú­lyozni, mert sokszor előfor­dul, hogy a szülők, másként ismerve egy-egy név adható- ságát, ragaszkodnak a már „olyan jól kiválasztott” ere­deti ötletükhöz. De hát akkor sem lehet (mint azt szerették volna) a Patrik nevet lány­nak, a Dorina nevet pedig fiúnak adni... Ha a gyermekünknek mégis, minden áron az adha­tó utónevek között nem sze­replő nevet szeretnénk adni, a kerületi anyakönyvi hivatal útján kérelemmel kell for­dulni a BM Központi Hivatal anyakönyvi osztályához. A kérelmezett névről szakvéle­ményt kémek az MTA Nyelvtudományi Intézetétől. Amennyiben a vélemény kedve­ző, engedélyezik a név anyaköny­vezését, amely a precedens értékű döntéssel egyúttal bekerül az ad­ható utónevek tárába is. Évente körülbelül 200 új utónevet enge­délyeznek. Nekünk, állampolgároknak azért akad néha egy-két jó ötle­tünk. .. Néhány éve valaki a Döm­per nevet akarta adományozni a fiának, lebeszélték róla. Mint azt a névváltoztatását kérelmező pol­gárt is, aki csak azért, hogy „ál­landóan röhögjenek rajta” a Hap­ci nevet kívánta felvenni. De el­utasították a Néró nevet is, mint keresztnévként nem használato­sat. Van, aki a Szuzuki nevet szán­ta gyermekének, ez már azért sem lehetséges, mert Japánban család­névként ismerik. Évekig próbál­ták fékezni a különböző szappan- operák, sztárpéldaképek nyomán kiválasztott utónevek teijedését, de ma már nem egy Izaura, Esz- meralda, Pamela, Armandó, Kevin és Dominik él közöttünk. A kereszt- vagy utónévadásnak lenne néhány megfontolandó írat­lan szabálya is... Klasszikusnak mondható példákkal: elkerülendő például az olyasfajta névadás, mint a Kandisz Nóra, Csinál Ta­más, Vég Béla. Vigyázni kell a szülők túláradó érzelmeit kifeje­ző olyan nevekkel, mint az Őzike, Mimóza, Reményke, Életke... Fő szabály: a családi névvel együtt vizsgáljuk az adandó utónevet, hogy a kombináció nem tűnhet-e nevetségesnek, gyermekünknek az életében nem hozhat-e túlontúl sok kellemetlenséget. A gyermek 14 éves koráig a ke­rületi anyakönyvi hivatalnál egy alkalommal még változtathatunk keresztnevén vagy megtoldhatjuk egy második utónévvel. E koron túl mindenki már csak a BM Köz­ponti Hivatalhoz eljuttatott név­változtatási kérelemmel cserélhet utónevet. Vannak, akik már nagy­korúságuk első napjaiban kérik a változtatást, mert gyermekkoruk­ban annyit szenvedtek a nevüktől, amelyet esetleg csak egy rossz di­vatot követve adtak neki a szülei. A családnév-változtatás iránti kérelmet (csatolva az eredeti anyakönyvi okmányokat) szintén a kerületi anyakönyvi hivatal jut­tatja el a központi hivatalba. A tör­vény értelmében egy alkalommal kérhető névváltoztatás, ezenkívül csak különös méltánylást érdem­lő esetekben. A BM adatai szerint a magyarok húsz százaléka tíz családnéven osztozik. Egyenként több mint há­romszázezer a Kovács, a Nagy és a Tóth. Őket köve­tik a Horváthok és a Sza­bók, majd a Varga, Kiss, Molnár, Németh és a Farkas családnevek következnek. Gyakorinak számítanak a tízezernél többször előfor­duló családnevek, köztük negyven foglalkozást is je­lölő, harminc keresztnév­ként is használatos név. Sok még a népre, nemzetiségre, földrajzi helyre utaló csa­ládnév. Évente átlagban négyez­ren határoznak úgy, hogy nevet változtatnak. (Hason­ló arányban kérik a család-, az utó- vagy a házassági ne­vük megváltoztatását.) Mert például úgy találják, hogy a nevük nem illik hoz­zájuk. Vagy az örökölt, ka­pott nevük miatt túl sok él­celődésnek, kellemetlen­ségnek vannak kitéve. So­kan kérik régi - a történelem sodrában kényszerből meg­változtatott - nevük vissza­adását. A rendszerváltás utáni el­ső években az is jellemző volt, hogy sokan kérték vissza a vala­mikori nemesi előnevüket. (Amit általában kötőjellel írva, kettős névként engedélyezték is.) A családnév-változtatás szigo­rú szabálya, hogy történelmi ne­vet vagy híres emberek nevét csak az veheti fel, aki hitelt érdemlően bizonyítani tudja a rokonságot. Évente csak százegynéhány ké­relmet kényszerülnek visszauta­sítani, mint nemrégiben egy ma­gát - családi szóbeszédre alapoz­va - Habsburg-leszármazottnak vélő jelentkezőjét. Vagy annak az „állandó kuncsaftnak” a (nem véletlenül négyévenként beadott) kérelmét, aki mindig az aktuális miniszterelnök egyenes ági ro­konaként az ő családnevét akarja felvenni. Nem tartják támoga­tandónak azt a kérelmet sem, ha valaki a túl gyakori családnevét hasonlóan „több telefonkönyv- oldalas” névre szeretné cserélni, mondjuk Kissről Nagyra. Nem Hagyományőrző névadás. Hatvanhat évvel ezelőtt kezdte gyártani Stühmer (a Stollwerck elődje) ezt a csokit, amely a nevét a tulajdonos unokájáról, Stühmer Tibiről kapta 9. HÉT FEBRUÁR 2004 HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP 23 24 25 26 27 26 29 Alfréd Szökőnap Mátyás Géza Edina Ákos, Bátor Elemér méltányolták a rajongásnak azt a fokát sem, amellyel valaki az is­mert filmsztár, Jean-Claude van Damme családnevét akarta fel­venni... Megértő jóindulattal fogadták és engedélyezték viszont egy se­bészorvos amúgy tisztességes foglalkozást jelentő Hentes csa­ládnevének megváltoztatását, ha­sonló okok miatt egy Kántor nevű kőművesét is. Jellemző a Tejföl, Uborka, Sánta típusú nevek cse­réjének kérelme. Másvalaki mély vallásosságára hivatkozva az Ör­dög családnevétől akart megsza­badulni - sikerrel. Az Erdélyben gyakori és megszokott Buzi csa­ládnév nálunk dehonesztáló je­lentéssel bír, ezért több ezt kérel­mező áttelepült névváltoztatási kérelmét is elfogadták. A honosí­tott határon túliak nevét - kéré­sükre - rögtön a magyar helyes­íráshoz igazodva jegyzik be (pl.: Sabau - Szabó). A BM Központi Hivatalához benyújtott első névváltoztatási kérelem illetéke tízezer, a további (méltányossági) kérelemé húsz­ezer forint. Tavaly december 15-étől némi­leg változott a házasságról, csa­ládról és a gyámságról szóló tör­vény, amely szerint ezentúl a férj­nek is van joga viselnie a felesége családnevét, vagy a saját nevével összekapcsolva, vagy csak azt használva. (A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti.) A nők a házasságkötésük után továbbra is a korábbi hat lehetséges névválto­zat közül választhatnak. T.J.T. Mezei futóverseny a Margitszigeten Megkezdődtek a kerületi diák­olimpia tavaszi versenyei, me­lyeknek első rendezvénye a már­cius 18-án megrendezett tavaszi mezei futóbajnokság volt. A Ter­mál Szálló előtti Nagyrétet ezen a napon, mint a korábbi években is, a kerület általános és középisko­lái vették birtokba. Az időjárás ke­gyeibe fogadta a rajthoz álló diá­kokat és a felkészítő testnevelő ta­nárokat, mert a hőmérő higany­szála több mint 22 C-fokot muta­tott. A 12 futamban rekord számú, 1325 nevezés érkezett be a ver­senyirodához, mely hibátlanul látta el nem könnyű feladatait és sikeresen bonyolította le a nagy­szabású rendezvényt. Az első három helyezettek érem- és oklevéldíjazásban része­sültek. A Margitszigeten napozó vagy sétáló emberek, függetlenül attól, hogy mely országból érkez­tek, érdeklődéssel figyelték a ki­jelölt pálya mellett állva a ver­senyző diákokat. Természetesen a legnagyobb elismerést az I. kor- csoportosok versenye aratta, mert a 6-8 éves lányok és fiúk lelkesen teljesítették az egy kilométeres tá­vot. Négy év az nagy idő, Elemér!

Next

/
Thumbnails
Contents