XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)
2004-01-14 / 1. szám
A 2004-es esztendő küszöbét átlépve már kitárulni látjuk magunk előtt az Európai Unió kapuját. E kettős alkalomból kerestük fel kérdéseinkkel polgármesterünket, dr. Tóth Józsefet.---------HírnökA E v eleji interjú Kiszámíthatóság és 2 |j 2004. JANUÁR 14.- Miképpen összegezné a 2004- es esztendő önkormányzati működésének mérlegét?- Sikeres esztendőt zárt az ön- kormányzat és a lakosság többsége a XIII. kerületben, mert gyarapodtunk városképileg és meggyőződésem szerint lelkiekben is. Tovább nőtt a kerületi vagyon, közel 24 milliárdos költségvetési pénzzel gazdálkodunk. De ez nem csupán egy esztendő eredménye. A kerület fejlődésének folyamatát 1990-től kezdve három időszakra osztom. Az első szakasz nagyjából 1998-ig tartott, ez idő alatt nálunk is végbement a privatizáció, majd sorra épültek a kerületben az irodaházak és más kereskedelmi és szolgáltatóegységek. Az utóbbi öt évben azonban lakásépítkezések indultak meg és kerültek előtérbe, s ez a fejlődés tart napjainkban is, sőt tartani fog 2006-ig, vagy akár 2010-ig is. Én ezt nevezem a második szakasznak. Ebben a szakaszban a lakásépítkezés mint húzóágazat máris felemelkedett arra a szintre, amilyenre 1998-ig a kereskedelmi és szolgáltatóegységek építkezése. A lakásépítkezés ugyanakkor jelentősebb lakosságcserével is jár. fi lakosság számának csökkenése lassan mérséklődik- Ez milyen tendenciát mutat?- Jelenleg lakosságunk száma 107 000 fő, ez csökkenő ugyan, de a csökkenés üteme mérséklődik. Korábban a demográfusok azt jósolták, hogy 2016 környékén 80 ezres lakossági számnál fog megállni. A mostani és az előrelátható lakásépítkezési kedvet, lendületet figyelve, szerintem ez már előbb bekövetkezhet. A harmadik szakasz is a további lakás- építkezéseké lesz, amihez hozzájárul, amint az Nyugat-Európá- ban történik, hogy mind szokásosabb lesz a magántőke bevonása a közszférába is.- Mennyire számítható ki hosz- szabb távra a tőke érdeklődése a kerület számára is előnyös befektetési lehetőségek iránt?- 2000-ben mertem először kimondani, hogy visszafordíthatatlan fejlődési pályán haladunk. Ezt igazolja, hogy az azóta eltelt esztendőkben, így 2003-ban is a kerület tőkevonzó képessége megmaradt, mert a befektetők jó áron értékesíteni tudják, amiket itt építenek, így például meg tudják tölteni az új irodaházakat. Akadnak, akik azt mondják, hogy az irodaházak üresek, de ez nem igaz. Nem csak a külföldi, hanem a hazai tőkét vonzó képességünk is kimutatható.- Vita van arról, hogy ez csak kerületünk jó elhelyezkedésének tudható-e be?- Állítom, hogy a kerület fejlődése nem csak a Dunához és a metróhoz való kapcsolódásából adódik. Ki merem mondani, hogy e mögött tudományos munka is áll, mert tudományos megalapozottsággal készült el nálunk a kerületfejlesztési terv, de ugyanígy az oktatási, a szociális, az egészségügyi és a többi koncepció is, amelyeket teljes terjedelmükben a Hírnök leközölt. Ezek mögött nagyon sok munka húzódik meg, ezért botorság azt állítani, hogy csak helyzeti előny van mögötte - amit persze okosan ki is kell tudni használni.- Mi volt a fő jellemzője az új önkormányzati periódus első évének?-A 2002-es önkormányzati választást követő egy év az alapozás évének tekinthető, akár a kerületfejlesztési tervet, akár a részkoncepciókat vesszük, melyeknek az a lényegük, hogy nem csak négy évre vonatkoznak, hiszen 2006 októberében, természetesen képletesen szólva, nem húzzuk le a rolót, mert az élet folytatódik. Egy választási ciklust átívelő terveket, koncepciókat lefektetni - ezt tartottuk igazi alapozásnak. Fontosnak éreztük, hogy a lakosság lássa, mit szeretnénk elérni, megalkotni, mert a kiszámíthatóságnak és a számonkérhetőségnek ez az alapja. Önkormányzatunk mindkettőt vállalja, ezzel értéket hozunk létre, olyan bázist, amelyre a lakossággal együtt az elkövetkező években bizton tudunk építeni. húzóágazat marad a lakásépítkezés- Van-e tere a további fejlődésnek? A nagy arányú építkezés nem lesz-e megterhelő a környezetre?- Említettem már, hogy az előttünk álló három évben is a lakás- építkezés lesz a húzóágazat. Ennek a feltételeit- 30-35 ezer új lakás létesítésének lehetőségét - a kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat elfogadásával teremtettük meg. Sokan el szokták felejteni, hogy a tervben mintegy 400 ezer m2 zöldfelület kialakítását is kötelezően előírtuk. Valóban vannak, akik ebben kételkednek: hol lesz erre itt szabad hely? A megszűnt hatalmas Hajó- és Darugyár, az Acélöntő és Csőgyár, az Ampullagyár, az Akkumulátorgyár, a Kender- és Jutagyár, a Hőpalackgyár területén, amíg ezek a gyárak álltak, alig volt zöldterület. Mostantól viszont a helyükön korszerű lakóházegyüttesek épülnek, amelyek közt kötelező közutakat építeni, a közutak mentén zöldfelületeket kialakítani. A néhány évtizeddel ezelőtt is itt élők velem együtt tudják: hány öntőműhely és más káros levegőszennyező anyagot, például ólmot és zajt kibocsátó üzem működött ezeken a területeken, amelyekre ezentúl a kornak megfelelő szigorú környezetvédő és zöldfelület-létesítési előírások vonatkoznak. A helyzetet tovább fogja javítani, hogy 10 évre szóló több mint 1 milliárdos parkfelújítási programot is elfogadtunk.-A modem lakóházak térhódítása eszerint mindannyiunk számára szebb városképi arculatot és emberibb életkörülményeket teremt?- Erre törekszünk. Örülök, hogy ebből növekvő léptékben önkormányzatunk is ki tudja venni a részét. Ez a törekvés már az előző ciklusban is megmutatkozott, amikor a Pap Károly utca 8-10-et felújítottuk, amikor átadtuk a fecskeházat, amikor felépítettük a 67 bérlakásos házat a Pet- neházy utcában. Ezt folytatjuk nagyobb léptékben a Lőportár utca 3. és a Jász utca 3. rehabilitációjával és a 175 lakás megépítésével a Bulcsú utca 11-ben, valamint a Szabolcs és Dévai utca sarkán.- Ön szerint milyen mértékben hat ez a kerületi lakosság sorsára?- Elfogadott lakásgazdálkodási koncepciónk van, amelynek része a lakbérrendszer, a lakásért életjáradék programunk, a helyi támogatás, a társasházi hitelkeret és ennek része a lakástámogatás. Szakemberek szerint ez az, ami a lakásmobilizálást jelentősen javíthatja a XIII. kerületben. Magyarországon egy lakás megépítése másfél család sorsán javít, a XIII. kerületben pedig két és fél családon segíthet. Szerintem ez nem kis mértékben a lakásgazdálkodási koncepció alkalmazásának is köszönhető. fi vita mindig az elosztás arányain van- 2003-ban tehát megszülettek a ciklust átfogó tervek és koncepciók. Mi teljesül belőlük a 2004- es évben?- Sommásan azt felelhetem, hogy 2004-re tervezett feladatok végrehajtásán dolgozunk. Ennek szerves része az ellenőrzés, de ahogy a feladatok változnak, úgy a végrehajtást is aszerint módosítjuk. Ebben az évben is behatóan fogunk foglalkozni egészségügyi, oktatási, szociális, közművelődési intézményeink állapotával és a bennük folyó tartalmi munkával, az úthálózatunkkal, a sportfeladatokkal, aminek az a lényege, hogy miként szolgálhatjuk ki jobban a lakosságot. A vita mindig azon van, hogy milyenek legyenek az elosztás arányai, melyik ágazatra jusson több pénz, melyikre kevesebb. Van, aki mondjuk a lakhatásra, van, aki a közművelődésre, a sportra, a közlekedésre, a közutakra adna többet, és folytathatnám. A lehető leghelyesebb arányok megtalálásában igen nagy a döntéshozók felelőssége. fi feladatok ellátása és finanszírozásuk nincs összhangban-A kerületek és afőváros viszonya a lakosság szemében sem tűnik mindig ideálisnak. Ön ezt ez idő szerint hogyan ítéli meg ?- Úgy tudom, egyedülálló az a típusú kétszintűség, ami a kerületi önkormányzatok és a melléjük rendelt fővárosi önkormányzat között fennáll. Többféle felfogás alakult ki ebben a témában, én 1993 óta vallom, függetlenül attól, melyik párt van az országban hatalmon, hogy az önkormányzati feladatok ellátása és finanszírozásuk nincs összhangban egymással. Habár a Parlamentben ez a félév a közigazgatási reformról is szólni fog, a főváros és a kerületek viszonyában egyelőre változást nemigen remélek, mivel ez ún. kétharmados törvény. Mindazonáltal örömmel vettem, hogy 2003-ban a fővárosi önkormányzat egymilliárd forintot fordított az Árpád híd felújítására, mivel az valamelyest a mi közlekedési helyzetünket is javítja. Miként örömmel vettem az előző ciklusban azt is, hogy közel 800 millió forintot fordítottak a Lehel utca és a Béke utca fejlesztésére. A fővárosban és a Parlamentben is azt az álláspontot képviselem, hogy a mi fejlődésünknek is egyik gátja lesz, ha nem épül meg az Aquincumi híd, sajnos látom, hogy ebben a ciklusban ez már nem történik meg. Ha az óbudai, az újpesti és a XIII. kerületi A Palóc Kert nevű lakóépület a Szent László út újdonsága A Kárpát Ház a Victor Hugo utca sarkán szépen épült be környezetébe
