XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-11-05 / 18. szám
6 I 2003. NOVEMBER 5. Hírnök Az Obersovszky Emlékbizottság plakettje Két esemény is felidézte és megörökítette az elmúlt években a kerületünkben élt és idén elhunyt hős, az 1956-os forradalom kiemelkedő alakja, Obersovszky Gyula emlékét. Október 21 -én dokumentumkiállítás nyílt a Szabó Ervin Könyvtár XIII. kerületi könyvtárában Obersovszky Gyula az irodalomban címmel. A kiadványok, könyvek, dokumentumok a könyvtár nyitva tartása idejében november 28-ig tekinthetők meg. A megnyitón ünnepélyes keretek között Német Sándor előadóművész az író verseiből olvasott fel, majd Bartis Ferenc költő megemlékezett egykori barátjára. Október 23-án emléktáblát avattak fel a költő és újságíró Obersovszky Gyula Keszkenő utcai lakóházán. Obersovszky Gyula 1927-ben Pécsett született. 1945 és 1949 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt, egyik vezetője volt az ottani fiataloknak, alapítóEmlékezések Obersovszky Gyulára ja a Szabó Dezső, majd Horváth Árpád Színészkollégiumnak. 1950-től Debrecenben dolgozott. A megyei lap művészeti és irodalmi vezetője, mellette színészképző stúdiót szervezett és külön lapot Dongó címmel, majd országos sikerű szatirikus teátrumot alapított Dongó Színház néven. Az egyre keményebben bíráló fiatalembert 1955-ben kipenderítik állásából. 1956 őszén Budapesten az ő szerkesztésében jelenik meg az első forradalmi újság, az Igazság, majd a felkelés leverése után az első illegális lap, a szamizdat ősének tekintett Életünk, ebben tüntetést szervez a forradalomban elesett hozzátartozók emlékére, demonstrációt hirdet újságjában, ezért bíróság elé állítják és halál- büntetésre ítélik. Később ezt élet- fogytiglanra változtatták. 1963- ban közkegyelemmel szabadult. 1988-ig jogfosztottként élt. 1967- től 1989-ig a Sportfogadás szerkesztője. Lírai írásai Oby Gyula álnéven jelentek meg. A rendszer- váltás talán már túl későn érkezett meg számára. 1994-ben Nagy Im- re-emlékplakettet, 1999-ben a Petőfi Sándor Sajtószabadság Díjat, a halálát megelőző napon Tán- csics-díjat kapott. 1997-től a MÚOSZ örökös tagja lett. Bartis Ferenc költő a dokumentumkiállítás megnyitóján egykori barátjára emlékezik A felújított Igazság című lap egy száma a kiállításon Cz. I. Járai Judit leleplezi az emléktáblát Az emléktábla a koszorúkkal Protestáns Napok Angyalföldön Hatodik éve rendezi meg a Protestáns Napokat a Frangepán utcai Angyalföldi Református Egyházközösség. A rendezvény házigazdájától, Szloboda József lelkésztől megtudtuk: mindenkit szeretettel várnak az ingyenes előadásokra, reformátust, evangélikust, baptistát és minden érdeklődőt. A rendezvénysorozat előadásai minden évben más és más témaköröket ölelnek fel. Helyet kapnak a társadalomtudományok, a természettudományok, a zene, a filozófia, a történelem. Az idei sorozat első vendége október 27-én Németh Lajos meteorológus volt. „Környezetünk, felelősségünk, életünk” - ezt a címet adta előadásának a képernyőről ismert szakember, aki egyébként gyerekkorában Angyalföldön élt, meg is keresztelték, bár nem gyakorolja vallását. A hallgatók számos érdekességet tudhattak meg tőle a meteorológia történetéről. A 16-17. században jelentek meg az első mérőműszerek, amelyek leginkább a levegő pillanatnyi állapotát mérték - derült ki az előadásból. Később az 1854-es krími háború rávilágított arra, hogy szükséges lenne egy időjárás-jelentő hálózat kiépítése. Morzejeleken keresztül terjedt a hír, az időjárás-jelentés első szavait - borús, derűs, napos - a távirdász függesztette ki az ajtajára, amit már a helyi lapok is leközöltek. Később következett a meteorológiai műhold, a radar, melynek őseit katonai célokra használták. Németh Lajos személyes emlékeire is kitért. Tanulmányai befejeztével, 1975-ben került a Magyar Meteorológiai Szolgálathoz, ahol akkor még semmiféle komolyabb eszköz nem állt rendelkezésre. A ’70-80-as évek elején épültek ki a meteorológiai állomások, amelyek óránként jelentették a pillanatnyi időjárást. Harminc évvel ezelőtt két napra tudtak csak időjárást előre jelezni, ma már tíz napra tudjuk - mondta az előadó. Szóvá tette azt is, hogy az éghajlati változásokkal kapcsolatos pánik nem teljesen megalapozott, sokan „politikát csinálnak belőle”, például Amerikában. A tévécsatornák, újságok sugallatára rengetegen tartanak attól, mi lesz velünk, ha a globális felmelegedés hatására elolvadnak a jéghegyek és megáradnak a folyók, a meteorológusokra pedig legyintenek, mondván, inkább békát kellene tartam, mint rájuk hallgatni. Németh Lajos szerint azonban a felmelegedés következményeit csak 100-150 év múlva fogjuk látni. Nem lehet megmondani, mi várható, hiszen bolygónk életére a perioditás jellemző: hol lehűl, hol felmelegszik. A szakember arra is felhívta a figyelmet,.hogy a népesség növekedése, az, hogy a Földnek 6-9 milliárd embert kell eltartani, életteret biztosítani, legalább olyan veszélyforrás lehet, mint a felmelegedés. Ezek visszafordíthatatlan folyamatok, és senki nem tudja pontosan megmondani, miként lesz. Régen azt tanították, elképzelhető, hogy egy eszkimó tüsszentése is elég lehet egy légköri zavarhoz. Németh Lajos bízik benne, hogy nem lesz nagyobb katasztrófa, ha felelőséggel szemléljük a Föld életét. Egy meteorológus is csak ennyit tehet, ami talán a legtöbb - tette hozzá. Tábori Zsuzsa Obersovszky Gyula Nekem minden színek közül legszebb a kék Mert kék az ég meg a tinta színe is kék És kékek a titkos-mély óceánok meg a magasló messzi hegyek x “£• A búzavirágok is kékkel intenek nyarat Kék a szabadság meg az álom Minden minden kék ha hajnalt old Nekem minden színek közül az ég az ég Mert kék az ég meg a tinta színe is kék És ez a vers is kékkel legszebb a kék jutna papírra ha közelebb lenne hozzám az ég hogy belemártanám a toliam Vagy ha tintát kapnék valahonnan ahol megértik mert kék az álom e fojtva-fojtott odva-szíík világon Márianosztra, 1957
