XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-04-09 / 7. szám
-Hírnök 2003. ÁPRILIS 9. fi joker Ihász Kálmán, az élő Vasas-legenda Sórvqry Mariann: Kőpad az Olajfák hegyén Manapság, amikor a Vasaslabdarúgás kapcsán jelenről már nemigen, csak múltról beszélhetünk, nem árt felidézni a dicső múltat. A múltat, mely több bajnoki címmel van kikövezve, mely számos világnagyságot adott a magyar és nyugodtan mondhatni: a világ labdarúgásának, és mely talán erőt adhat a folytatásra. Kétségkívül a múlt nagy alakjai közé tartozik Ihász Kálmán, aki 363 alkalommal öltötte magára a piros-kék felszerelést első osztályú mérkőzésen, aki 27 válogatott mérkőzésen szerepelt, aki 1964-ben olimpiai bajnoki címet nyert, és aki 21 éven át hű játékosa volt a Vasasnak. íme egy példa a maiak számára.- Ebből a 363 mérkőzésből 360 alkalommal végigjátszottam a 90 percet, kétszer kiállítottak, egyszer pedig sérülés miatt kellett lejönnöm - kezd a múltidézésbe belvárosi divatüzletében, mely szintén hosszú távú kapcsolat, hisz idestova 30 éve üzemelteti. - Azon kevés játékosok közé tartoztam, akik minden poszton megfordultak a csapatban, ráadásul kezdőként. Érdekesség, hogy csatárként kezdtem, szépen végigjátszottam az egész mezőnyt, és végül a bal bekk posztján kötöttem ki. Egy sérülésnek köszönhetően a bal lábamat is kénytelen voltam „beidomítani”, így igazi kétlábas játékosnak számítottam.- Ezek szerint valódi joker, amolyan edzők kedvence volt. Az elmondottakból az is kitűnik, hogy hűséges típus is.- Mondhatni, hiszen 12 éves koromtól kezdve egészen a pályafutásom végéig egyetlen csapatban, a Vasasban játszottam. Amióta pedig abbahagytam a labdarúgást, azóta szintén egy helyen fordultam meg. Ezt az üzletet vezetem, itt az Emke mellett.- Hosszú és sikeresnek mondható pályafutásából mik tartoznak a legkedvesebb emlékek közé?- Először is az 1960-as ifjúsági Európa-bajnoki cím, hiszen ekkor több év kihagyás után nyert ismét valamit a magyar labdarúgás. Aztán a Vasassal megnyert négy bajnokság, melyek mindegyike egyformán kedves számomra. Végül természetesen az olimpiai győzelem. Pályafutásom alatt ez utóbbi számít a legnagyobb eredménynek.- 1964-ben még ott volt az olimpián győztes csapatban, a ’66-os világbajnokságon viszont kikerült a kezdőből. Mi történt?- Valójában máig sem tudom. Végigjátszottam az összes selejtező mérkőzést, majd a vb előtt megsérültem. Ki kellett hagynom egy pár hetet, de közvetlen a kiutazás előtt már teljes értékű munkát végeztem. Bár a kiutazó keretben nem voltam benne, de a vésztartalékok közt számított rám a szövetségi kapitány. Aztán ismét egy sérülésnek köszönhetően ki is kellett utaznom, sőt az összecsapást megelőző este a szovjetek elleni mérkőzés kezdő csapatában is szerepeltem. Aztán a mérkőzésre mégis nélkülem futott ki a csapat. Hogy pontosan miért, nem tudom.- Lehet, hogy mégsem volt annyira az edzők kedvence?- Lehet. De hagyjuk, ma már csak a szépre emlékezik az ember.- 7 963 Lipcse, NDK-magyar vidékválogatott mérkőzés. A vidékválogatottban pedig Ihász Kálmán. Tősgyökeres pestiként hogy került ilyen helyzetbe?- Ment a szokásos zrikálás játékosok és vezetők közt. Lakat Karcsi bácsi meghívott, azt mondta, olyan vidéki stílusom van. Na persze valószínűleg az is közrejátszott, hogy kellett egy ember, aki megállítja az NDK- sok villámgyors jobbszélsőjét. Hát én tettem azért, hogy ne legyen olyan villámgyors.- 32 évesen aztán a befejezés mellett döntött. Profi karrierről nem álmodott?- Dehogynem. Sőt, Belgiumban meg is lett volna a lehetőségem. De Kutasi István, akkori MLSZ-elnök azt mondta, rám itt, Magyarországon van szükség, így végül nem engedtek el.- Legalább a búcsú emlékezetes volt.- Az biztos. Hármas búcsú volt a Fáy utcában. Farkas Jancsi, Mészöly Kálmán és én akasztottuk szögre a csukát. Több mint húszezer ember volt a lelátón, még a futókörön is telt ház volt. A Vasas Grosiccsal, Sípossal, Buzánszkyval, hogy csak néhány nevet említsek, teletűzdelt válogatottal játszott. Nagyszerű mérkőzés volt, nagyszerű közönség volt, nagyszerű Vasas volt. Volt. Egy példa, milyen múltja van az angyalföldi csapatnak. Jövője? Lágyan tűzött a délutáni napfény, a város körüli hegytetők fölött látni lehetett a vonuló gólyákat. Turistabuszunk néhány perce érkezett meg az Olajfák hegyére. Jézus innen lépett be Jeruzsálembe. Miután megcsodáltuk a lábaink előtt heverő óvárost, a Sziklamecset aranyló kupoláját, nagy várakozással indultunk a Getse- máne-kert kacskaringós törzsű olajfái közé. A XXI. század zaja kintrekedt az úton, a több száz éves fák között semmi sem emlékeztetett a mára. Eluralkodott a nyugalom, a fények vibráltak, a szél halkan susogott, ahogy megérintette az olajfák leveleit. Itt a kertben, a Minden Nemzetek Temploma közelében találtam meg Krisztust. Hosszú ideje ülhetett már a kőpadon. Nem mertem odamenni, messziről próbáltam felfogni a jeleket, amiket kisugárzott. Hogy lehet, hogy ő azóta itt ül? Milyen szerencsém van, hogy lemaradtam a csoporttól. A többiek az idegenvezető harsány előadásában részesülnek, én pedig eggyé válók az idővel. Először csak Pilinszkyig jutok vissza, ott könyököl még mindig a szeles csillagokon, s nem érti az emberi beszédet. Mit is akart megkérdezni? Aztán mire is várakozott Dsida Jenő nagycsütörtökön a kocsárdi váróteremben? Talán most kellene ezeket a kérdéseket föltenni. Itt a nagy alkalom. Összerezzentem a madarak hangos csivitelésére. A verebek univerzálisak, mindenütt megtalálhatók, és mindig a legéletrevalóbbak, sőt itt még színesek is egy kissé. Lassan elindultam a kőpad felé. Időtlen a kő, az éltető napfény, a madárzaj, a göcsörtös olajfa, és időtlenek a kérdéseim is. Megszabadult-e Ady a különös nyár éjszaka rettenetétől? Vagy még mindig vátja az utolsó ítélet Istenét? Nem is lehet utolsó ítélet. Mindenki saját maga fölött ítélkezik azzal, hogy milyen sorsot alakít önmagának. Vajda János ott ringatózik-e még a nádas tavon lengő csónakjában? Tart-e még tündéd káprá- zata? Nekem igen, pedig még néhány lépés hátra van. Először elérem a kőpadot, megfogom: ez tényleg itt van! Felemeli tekintetét Krisztus, bátorítóan néz rám. Nem int, csak néz. Hova tűnt a nagy magabiztosságom? Vajon hányán zaklatják őt itt nap mint nap? Bátortalanul leülök mellé, megszólalni azonban nem merek. Attól félek, akkor kizökkenek ebből a felfoghatatlan élményből.- Na tessék, kérdezz mindenki helyett - biztatom magamat.- Mi vár ránk a halál után? Csönd, de még mindig rám néz. A tekintetéből nem lehet kiolvasni semmit.- Vajon kérdezzem meg héberül? - villan belém a mentő gondolat. Int, hogy nem. Ezek szerint lát a gondolataimban. Erősödik a turistazaj, jönnek felénk, és én még mindig nem kaptam választ. Kétségbeesve érzékelem, hogy egyre közelebb érnek, akiktől lemaradtam. Krisztus ekkor felemeli öléből hozzám közelebb eső kezét, ismét lefelé néz, miközben végig- simítja vékony, hosszú ujjaimat. Szabados Tamás Ingyenes SZTK szemvizsgálat és vényfelírás Dr. Majetics Zsuzsanna főorvos Dr. Gyurákovics Margit főorvos (~)ííisíii áltása, rok) szemüvegkészítés, SZTK-vények bev javítás, gyorsfotó, filmhívás XIII., Béke u. 106. (Fiastyúk utcai sa Telefon: 329-9573 XIII., Lehel út 5. (a Lehel piacnál Telefon: 349-6550 A Vasas 1966-os, veretlenül bajnok labdarúgócsapata MS Mester: Krisztus az Olajfák hegyén, 1506, Esztergom, Keresztény Múzeum
