XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-01-15 / 1. szám
Hírnök 2003. JANUÁR 15 < Díjat kaptak a jövő nagy sportolói / 2002-ben számos alkalommal bizonyította a XIII. kerület diáksága, hogy többet tud, mint az átlag. Júniusban hírt adtunk arról, hogy 68 tanuló érettségizett kitűnően a kerület középiskoláiban. Megismerhettünk különös tehetségű fiatalokat, és bemutatkozott a kerület diákpolgármestere is. Az év végén fény derült arra is, hogy a Berzsenyi Dániel Gimnázium és a Németh László Gimnázium is - mint mindig - idén is a középiskolák országos listájának első tíz helyezettje között szerepel. Megkoronázva a diákvilág sikeres évét, december 9-én pedig átadták a kerületben kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó diákok díjait is. A József Attila Művelődési Központban rendezett díjátadó ünnepségen három „kategóriában” osztott ki díjakat az önkormányzat, így kitüntették a XIII. kerületi „jó tanuló - jó sportolókat”, a kerület kiváló ifjúsági sportolóit, valamint a diákolimpián kiemelkedően szerepelt tanulókat. Az ünnepségen majdnem 200 diák vett részt, így most már abban is biztosak lehetünk, hogy diákjaink a sportéletben is átlagon felüli teljesítményt nyújtanak. Természetesen mindnyájan megérdemelnék, hogy külön-külön is bemutassuk őket, ám erre - tekintve, hogy hál’ istennek ilyen sokan vannak - aligha van lehetőség. Ezért a teljesség igénye nélkül és törekedve az igazságosságra, kiválasztottunk négy olyan diáksportolót, akik talán a többieknél kicsit érdekesebben, kicsit szokatlanabbá érték el sikereiket. ffkire országos szinten is figyelnek Ürögi Tamás, a világ ötödik ifi maratoni kajakozója Elsőként érkezik, a legtovább marad Mészáros Vanda, a kosárlabda elkötelezettje A maratoni kajaksportot sajnos és méltatlanul kicsit hanyagolja a magyar közönség. Pedig ennek nem szabadna így lennie, hiszen ebben a sportágban a magyarok különösen jók, a világversenyeken rendszeresen születik magyar érem. Ezért tartottuk fontosnak bemutatni.a maratoni kajak egy fiatal képviselőjét, Ürögi Tamást, a Németh László Gimnázium 12- dikes tanulóját, aki december 9-én nem csak kerületi kitüntetést kapott, hanem átvehette Magyar Bálinttól a Magyar Köztársaság Jó Tanuló - Jó Sportolója Díját is. Ezt a díjat olyan diákok kapják, akiknek a tanulmányi átlaga 4,8 felett van és kiemelkedő sportteljesítményeket érnek el.- Te milyen eredményekkel érdemelted ki a díjat?- Idén az ifjúsági országos bajnokságon első lettem négyesben, 5000 méteres távon, az ifjúsági maraton világbajnokságon pedig ötödik helyezést értem el, egyesben. Ez ennek a korosztálynak 22 kilométeres távot jelent, de jövőre junior leszek, és akkor már 36 kilométert kell egy-egy verseny alkalmával végigevezni.- Van a maratoni kajaknak valamilyen különlegessége a többi kajakversenyhez képest?- Kevesen tudják, hogy a maratoni kajakban van egy nagyon különleges szabály, miszerint a táv megtétele során kétszer, az előre meghatározott helyeken ki kell menni a szárazföldre, és 200 métert futva kell megtenni úgy, hogy közben a kajakot a kézben kell tartani. A maratoni kajakok nyolc kilogrammot nyomnak, tehát négy kilóval könnyebbek, mint a hagyományos kajakok.- Azért az sem valami könnyű. Egyáltalán, melyik a gyorsabb, a futás vagy az evezés?- Nem is tudnám így kapásból megmondani, szerintem ez mindenkinél változó. Én azt hiszem, ezen a viszonylag rövid távon gyorsabban futok, mint evezek, mert én szerencsére elég jó futó vagyok. Persze, a szárazföldi pályát nem csak a kajak nehezíti, hanem az is, hogy mezítláb kell futni.-Ez a sportág mennyi edzést igényel?- Minden hétköznap másfél-két órát edzek délutánonként, szombat délelőtt olyan két-három órát, és hétfőn, szerdán és pénteken hajnali edzésekre is járok, reggel hattól.- Mindezt hogyan győződ úgy, hogy közben nagyon jó tanuló vagy az ország egyik legerősebb gimnáziumában?- Nyolc éve kajakozom, pont, mióta ebbe az iskolába járok, úgyhogy volt időm megszokni, hiszen évről évre nőtt a követelmény, a sportban és a tanulásban egyaránt. De ez azért nagyon nehéz, és csak a tanulásból nyerhetek időt, hiszen az edzések kötöttek. Minden lehetőséget ki kell használnom, jobban kell az órákon figyelnem, hogy otthon kevesebbet kelljen foglalkoznom vele. Szerencsére könnyen tanulok, nincs szükségem magolásra. Egyébként a sport a mi családunkban nagyon nagy szerepet játszik, hiszen édesapám, Ürögi László világbajnok kajakozó, aki később edző is lett, így az ő hatására kezdtem én is kajakozni. Szeretem ezt a sportot, hiszen állandóan vízközeiben lehetek, szép helyeken járhatok és változatos mozgást végezhetek. Az iskolában főleg a matek és a történelem érdekel, valószínűleg a közgázra és a jogra fogok jelentkezni, de egy biztos, az evezést mindenképpen folytatni fogom. Ritkán szoktam sajnálni, hogy az olvasók nem láthatják „élőben” a riportalanyt, hogy nem hallhatják a válaszait, most mégis bánom. Mészáros Vandát, a Berzsenyi Dániel Gimnázium 12-dikes tanulóját nem kellett sokáig keresnem, még a portás is tudta, hogy a tornateremnél van, hiszen ő kérte el a kulcsot. Ugyan a délután háromkor kezdődő edzésig még hátravolt vagy negyedóra, Vandát már kicsit nehéz volt kirángatni a tornateremből. Az ő korosztályát pedig még szokta érdekelni, ha riportot csinálnak vele, őt azonban ez látszólag teljesen hidegen hagyta. Bár lelkesen és közvetlenül, de a lehető legrövidebben válaszolt minden kérdésre, miközben fél szemmel mindig a tornaterem bejáratát nézte.- Az általános iskola negyedik osztályában kezdtem kosárlabdázni, mégpedig azért, mert akkora mozgásigényem volt, hogy mindenki csak azt javasolta, kezdjek el sportolni. Mivel a barátnőmék postaládájában rátaláltunk egy, a kosárlabdasportra toborzó értesítőt, ezt a sportágat választottam. Mikor elmentem az első edzésre, ami egész végig erősítés volt, azt gondoltam, nem akarok idejárni, de aztán maradtam és megszerettem. Negyediktől nyolcadikig egy egyesületben voltam cserejátékos, de azt nem nagyon szerettem. Aztán mikor ebbe az iskolába kerültem, tagja lettem az iskolai csapatnak, és itt sokkal jobban érzem magam.- Miért nem szeretted az egyesületet, mi a jobb az iskolai csapatban?- Egyrészt az egyesület nagyon sok pénzt és nagyon sok időt vesz el. Mivel cserejátékos voltam, a csapat úgy is kezelt engem, nem is voltak barátaim. Nem tudom, miért, lehet, hogy pont rossz egyesületben voltam. Nem szerettem az edzőtáborokat sem emiatt, mert tudtam, hogy a többiek összesúgnak a hátam mögött. Egyszer hallottam, mikor éjszaka arról beszélgettek, hogy nekem biztos nem is fáj a lábam, csak kitaláltam, és szerintem az edző is ezt gondolta. Itt, az iskolában viszont ilyen probléma nincsen, hiszen itt mindenki ismer mindenkit, és jóban vagyunk.- Hány edzésetek van egy héten?- Hetente három edzésünk van, hétfőn, szerdán és pénteken, mind- háromszor másfél óra. Én nagyon szeretem az edzéseket, mindig én érkezem elsőnek és sokszor még az utánunk következő fiúk edzésén is itt maradok. — Mik a terveid a kosárlabdával?- A TF-re szeretnék felvételizni, testnevelő tanár szakra, ide biológiából és gyakorlatból kell felvételizni. Remélem, sikerülni fog, mert szerencsére elég könnyen tanulok. — A decemberi díjátadó ünnepségen te két díjat is kaptál, melyiket mivel érdemelted ki?- A diákolimpián kiemelkedő eredményt elért tanulóknak járó díjat nem csak én, hanem az egész lánycsapat kapta, hiszen az elmúlt két évben mi nyertük a bajnokságot. Korábban nem volt ilyen sikeres az iskola csapata. (Ezt a közelben álló Szendefi Ferenc edző is megerősíti). A „Jó tanuló - jó sportoló” díjat pedig azért kaptam, mert mindemellett jól tanulok, két- három négyesem szokott lenni a bizonyítványban. Egyébként a díjátadón nem tudtam részt venni, mert éppen latin OKTV-n voltam.- És hogy sikerült?- Az első fordulón továbbjutottam, de szerintem nem sikerült túl jól, mert ösz- szecsaptam, hogy jöhessek az edzésre. A magyar kosárlabdasport nem igazán számottevő a világban, nagyon ritkán adatik meg magyar játékosnak, hogy nemzetközi sikereket érjen el. Ez azonban egy cseppet sem zavarja Vandát, hiszen ő erre csak annyit mond, amíg találkozik olyanokkal, akik szeretik a kosárlabdát és tud is velük játszani, ez nem jelenthet gondot. Aztán hozzáteszi, sajnos egyre kevesebben kosaraznak, és a 18 évesek bölcsességével azt is megállapítja, a mai fiatalok túl lusták. És elrohan. A riportokat írta Lami Juli- Ha magyarra cseréljük a feliratokat, honnan fogja tudni a kuncsaft, hogy mit talál ebben a shopping centerben? (Bene Erzsébet karikatúrája)
