XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-02-14 / 3. szám

-Hírnök 2003. FEBRUÁR 14. 5 fl szabályozási tervezés dcmokráciájo Beleszóltak a lakók a környezetük jövőjébe Rengeteget változott a kerületünk arculata az elmúlt tíz évben, és nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy előre lássuk: a következő esztendőkben sem áll majd meg a fejlődés. Erre utalnak azok a nemrégiben elkészült rendezési tervek is, amelyek megmutatják, hogyan is nézhetnek majd ki a jövőben a kerület különböző részei. Január második felében három lakossági fórumon hat tömb jövő­jébe nyerhettek bepillantást az érintett lakók. Ezek a találkozások alkalmat adtak arra is, hogy az érdeklődők feltehessék kérdéseiket és elmondják javaslataikat. O A Szent László utcai iskola meglehetősen hideg torna­termében igencsak felforrósodott a hangulat, amikor a Béke utca-Sze- gedi út- Jász utca-Petneházy utca által határolt terület szabályozási tervét megismerve egy fiatal há­zaspár felvetette, hogy az önkor­mányzat közelében levő nagy parkban néhány éve még játszótér volt, amit most nagyon hiányolnak a kisgyerekes szülők. Vajon a ren­dezési terv elkészítésénél miért nem gondoltak erre? Fegyverneki Sándor kerületi főépítész elmond­ta, hogy noha a tervek ezt valóban nem tartalmazzák, elvileg a játszó­térnek megvan a helye. Ha sok gyerekes család költözik majd a környékre, akkor van rá esély, hogy előbb-utóbb valamelyik cég felajánlja a játszótér megépítését. Többen kételkedtek ennek lehe­tőségében, de aztán a vita elcsitult, miután a leendő kereskedelmi és szolgáltató üzletekre terelődött a szó. Ezekből a főépítész szerint lesz elég, mivel a házak földszint­jére mindenütt üzleteket terveztek. A polgármesteri hivataltól északra fekvő területen, az Országbíró és a Béke utca sarkán levő földszintes Plus áruházat lebontanák, és a he­lyén felépülő új ház földszintjére kerülne ez az igen forgalmas ABC. Az Országbíró utcában már eddig is voltak bontások. A rendezési terv szerint az építési vonalat a mostani telekhatártól öt méterre hátrahúznák, így az utcák látvány­ra szélesebbek lesznek. A tömb belsejébe egy közterület húzódik be. A tervezők nem akar­ták, hogy a belső utca a templom oldalába „ütközzön”. A Jász utcai oldalon földszint plusz négy-, a Béke utcai oldalon pedig földszint plusz ötemeletes házak épülnének. Felvetették a jelenlevők, hogy va­jon mindegyik ház liftes lesz-e, és a válasz pozitív volt. Kisebb vihart kavart az, amikor a főépítész megemlített egy olyan javaslatot, amely szerint - mivel a Lehel utca a Béke térnél vesz egy kanyart, a Lehel utca tengelyében, ahol a Kika áruház mellett ráfordu­lunk, lehetne egy nyolcemeletes „béketorony”. Többen a templom primátusát féltették egy ilyen ma­gas épülettől, de a szakemberek szerint ez nincs veszélyben. Ezután a Frangepán utca- Reitter Ferenc utca-Fáy utca- Szent László utca által határolt tömb rendezési tervét ismertette Korányi András építész. A kerületi hagyományokat folytatva egy közt nyitnának, amely a Fáy utcát és a Frangepán utcát kötné össze észak­tól dél felé. A Fáy utca és Szent László utca sarka már beépült, és több telken most van folyamatban az építkezés. A kisvárosias föld­szinti beépítést zártsorú, magasabb házak váltják fel. A Reitter Ferenc utca mentén az épületek földszint plusz ötszintesek, a tömb belsejé­ben viszont csak földszint plusz négyszintesek lesznek. Szerencsére a környező utcák­ban a fasorok jó állapotban van­nak, ahol nem, ott fapótlást irá­nyoz elő a terv. Fegyverneki Sán­dor elmondta, hogy az 1999-es Fő­városi Szabályozási Keretterv elő­írásai szerint a terület kisvárosiból városias jellegű­vé kell hogy ala­kuljon. Fontos­nak tartotta, hogy a telep kö­zepén egy váro­sias jellegű szép, új sétálóutcát nyitnak majd. Gondot okoz vi­szont a Reitter Ferenc utca 71. számú saroktel­ken álló, magán- tulajdonú föld­szintes ház, amelynek bontá­sához a tulajdo­nosa nem hajlan­dó hozzájárulni, ezt a jogát pedig tiszteletben kell tartani. Arra a kérdésre, hogy mikorra valósulnak meg a tervek, a főépí­tész azt válaszolta: ezek lehetősé­gek, és nem azt mutatják, hogy „holnaptól” mi fog történni. Végül az egyik felszólaló annak az aggo­dalomnak adott hangot, hogy ha a különböző épületeket más-más be­fektetők kívánságára különböző építészek tervezik, ez nem okoz-e stílusbeli kuszaságot. A főépítész elismerte, hogy mivel nem egy kéz alkotásai lesznek az épületek, a homlokzatok nem lesznek egysé­gesek. Arra viszont ügyelni fognak - ígérte hogy a színek harmó­niában legyenek. A másnapi, a Dózsa György úti általános iskolában megtartott fó­rum iránt nagy volt az érdeklődés. A Váci út-Klapka utca-An- gyalföldi út-Csángó utca ál­tal határolt terület szabályozási terve szerint a tömb Váci úti olda­lán irodaházak, a most igencsak le­pusztult Angyalföldi úti oldalon pedig lakóházak építését irányozza elő. Az épületek nem lehetnek 25 méternél magasabbak. Tekintettel a terület jelenlegi siralmas állapo­tára, a várható beépítés ellen nem volt kifogás. Nem bontakozott ki vita a Szabolcs utca-Mohács utca- Vágány utca-Hun utca által hatá­rolt terület rendezési tervéről sem. Ezen a hatalmas telken az Orosz Föderáció birtokában és kezelésé­ben levő iskola áll. Az, hogy a sza­bályozási terv szerint az iskola uszodával bővülne, nem ütközik semmilyen lakossági érdekkel. Akik a fórumra eljöttek, szin­te kivétel nélkül a Dózsa György út-Lehel utca-Mohács ut- ca-Szabolcs utca által határolt te­rület jövőjére voltak kíváncsiak. Ez a tömb a fővárosi szabályozási keretterv szerint jórészt honvédsé­gi célokat szolgál. A Lehel és az Aba utca sarkán összesen hat, földszint plusz kétemeletes ház áll, ezeket - ma már jórészt nyugdíjas - honvédtisztek, illetve házaspárok lakják. A lakások, illetve a házak tulajdonosai a lakók. A rendezési terv lehetőséget teremt arra, hogy a házak tetőtereit beépítsék. Ez a pont nagy tiltakozást váltott ki a jelenlevőkből. - Az önkormányzat ne építsen semmit a fejünk fölé - hangoztatták. Fegyverneki Sándor főépítész hangoztatta, hogy ez csak lehe­tőség a tulajdonosok számára, amellyel vagy élnek, vagy nem. A tulajdonosok beleegyezése nélkül nem lehet szó beépítésről. Ma már nem történhet meg az, amitől so­kan tartanak, nevezetesen, hogy a „tanács” rájuk kényszerítse akara­tát. A parázs és sokszor eldurvult hangvételű vita akkor sem csitult, amikor rátértek a szabályozási tervnek arra a részére, amely sze­rint mód lenne a hat házból álló la­kóterületen belül kétépületenként önálló telkek kialakítására. A telekkönyvi leválasztáshoz való hozzájárulást az önkormány­zat gesztusnak szánta, amely a fő­építész szerint azért jó, mert ha például a hat ház közül az egyik­nek a tulajdonosai úgy döntenek, hogy beépítik a tetőteret, akkor nem kell mind a hat épület összes tulajdo­nosának bele­egyezését kér­niük ehhez. Minden más hasonló eset­ben is ele­gendő csupán a közvetlenül érintett lakók hozzájárulását megszerezni. A tulajdono­sok tiltakoztak az önállósodás ellen, és úgy vélték: az ön- kormányzat szét akarja da­rabolni őket. A főépítész pedig bejelentette, hogy ha nem járulnak hozzá a szétváláshoz, akkor nem lesz változás. Va­gyis fennma­rad a jelenle­gi, bonyolul­tabb és nem egyszer a tulaj­donosok vége­láthatatlan vi­táját eredmé­nyező helyzet. Sokkal nyugodtabb hangulatú volt a harmadik lakossági fó­rum. Lehet, hogy a bágyasztó me­leg tette, de a Vizafogó sétányi ál­talános iskola éttermében minden­ki csendesen hallgatta Péterfia Borbála építész, városrendező ter­vező beszámolóját arról, milyen is lehet a jövőben a Vizafogó ut- ca-Esztergomi út-Dagály utca-Népfürdó' utca által határolt terület. A legnagyobb beavatko­zásra a Tárért területén van szük­ség - hangzott el. - Ez a terület je­lenleg vámáruraktár. Az Esztergo­mi út most a Dagály utcánál meg­szakad. Az Esztergomi út mentén levő szép fákat megőrzik, és kétso­ros fasort javasolnak telepíteni. Az itteni lakóterületen nem lesz sok változás. A földszint plusz négyemeletes épületeknél a szö­vetkezetnek meglesz a lehetősége a tetőtér-beépítésre. A jelenlevők egyike felvetette, vajon ezek a há­zak statikailag bírják-e majd a te­tőteret? Az épí­tész szerint a mai könnyű- szerkezetes technológiánál ez szinte biztos, de természete­sen minden esetben komoly vizsgálatok szükségesek az építés előtt. Az Érdért most sportterü­let, a rajta levő épületek azon­ban silány álla­potban vannak. Ez - a tulajdon­jogok tisztázá­sát követően - fejlesztési terület lesz. A telepre sportgimnázium, zárt asztalitenisz­terem és európai színvonalú sport­pályák épülnek. A Népfürdő utcát sportszálló és apartmanok szegé­lyezik majd. A Csatornázási Mű­vek szennyvíztelepén nem tervez­nek változást. Itt ma már nincs szennyvíztisztítás, csupán gyűjtés. A kerületi főépítész egy kérdésre válaszolva úgy vélte: arra nincs esély, hogy a szállító-gyűjtő funk­ció is megszűnjön itt és a csöveket máshová vigyék. A fórum egyik vendége felvetette, hogy a tervek „befalnak” minden zöld területet, pedig a környéken élő idős embe­rek és a kisgyerekes szülők szíve­sen sétálnak végig a Hélia Szálló­tól a Rákos-patakig. Ezután egy Népfürdő utcai la­kos panaszolta, hogy a házak a nagy forgalom miatt remegnek, re­pedeznek. Feltette a kérdést: Med­dig húzódik még a régóta ígért al­sórakparti út építése? Fegyverneki Sándor azt ígérte, hogy nem soká­ig. A Főmterv már elkészítette a terveket. Polgármesterünk, dr. Tóth József már tárgyalt Demszky Gábor főpolgármesterrel a finan­szírozásról. Kétszer egysávos út épül majd Árpád hídi kapcsolattal. Az Árpád hídról közvetlenül az ELMŰ Sportcsarnok mellett lehet majd lejönni. A mostani út is meg­marad, de díszburkolatot kap. Ha a Duna magas vízállása miatt az új utat ideiglenesen le kell zárni, ak­kor a régi útra tudják terelni a for­galmat. A fórumsorozat végén arra kér­tük Fegyverneki Sándor kerületi főépítészt, foglalja össze a három lakossági találkozó tapasztalatait.- Örültem annak, hogy az em­berek láthatóan már megszokták és gyakorolják is a szólásszabadsá­got. A stíluson azért sokszor lehe­tett volna csiszolni. Szomorúan láttam ugyanakkor, hogy a tulajdo­nosi érzést sokan még nem tették magukévá. A honvéd-házak lakói­val például nem sikerült megértet­ni, hogy amit mi számukra aján­lunk, az csak lehetőség. Ők a tulaj­donosok, és semmi olyan nem tör­ténhet a tulajdonukkal, amit ők maguk nem szeretnének. Úgy vettem észre, hogy az em­bereket nem annyira az egész kerü­let, mint inkább saját szűkebb la­kókörzetük jövője foglalkoztatja. Legalábbis ezt bizonyította a fóru­mokon való részvétel aránya. Jóval kisebb volt az érdeklődés akkor, amikor olyan terület fejlesztéséről, holnapjáról esett szó, ahol - leg­alábbis ma még - kevesen laknak. Pedig bizonyos, hogy ezek a maj­dan beépülő, benépesülő részek je­lentősen át fogják formálni kerüle­tünk képét. Csop Veronika MINDENT EGY HELYEN: \ EVES LEHELEN A CSARNOK az elmúlt egy esztendejét február 21-én rendezendő ünnepség keretén belül ünnepli meg. Ez alkalomból a Lehel Csarnok kereskedői és a Lehel Csarnok üzemeltető Kft. 2003. ja­nuár 17. és február 19. között megrendezi a LEHEL CSARNOK LEGSZEBB ÜZLETE vetélkedőt. A vásárlók szavazócédulákon adhatják le véleményüket, melyik üzlet kirakata a legszebb, az üzletben dolgozó eladó kiszolgálása a legudvariasabb. Továbbá gyermekrajz-versenyt írtunk ki. A gyerekektől kér­jük, hogy A/3-as méretig rajzolják meg, miért szeretnek a Lehel Csarnokba járni, mi tetszik igazán a piacon, hogy látják ők a Lehelt. A rajzokat a Csarnok galériaszintjén található Piacfelügyeletén lehet leadni 2003. február 18-án 18 óráig. A műsorban fellépnek neves művészek: Beregi Péter. Payer András, korábbi Vasas élsportolókkal baráti beszélgetést tart Szepesi György (llovszki Rudolf, Ihász, Machos, dr. Puskás, Kamarás. Raduly, Berendi, Antal, Gedó György) és a Bab tár­sulat óriásbábosai. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Hiszen már mindenki tadja, ß LEHEL EGY KICSIVEL TÖBB... Február 20-23. között kézműves vásár lesz a Galériaszinten! Az éles viták tárgyát képező Lehel úti házak

Next

/
Thumbnails
Contents